A sokak által várt demográfiai fordulat első lépése megtörtént hazánkban, 2012-ben emelkedett a termékenységi arány, ami azt mutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik – írja Szalai Piroska, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos a Napi Gazdaság Álláspont című rovatában. 2012-ben ez a szám az előző évi 1,25-ről 1,34-re ugrott, ezzel hazánk 2012-ben a második legnagyobb növekedést érte el az uniós tagállamok között, és a születések száma is 90,3 ezerre nőtt. Ez volt az első olyan év hosszú ideje, amikor a foglalkoztatott anyák több gyermeket szültek, mint korábban.
2012-ben a termékenységi rátánk végre kimozdult az utolsó helyről, és megelőztük Spanyolországot, Lengyelországot és Portugáliát, és az értéke nem csökkent 2013-ban sem. A 2012-es és a 2013-as évek 1,34-es termékenységi rátájánál az utóbbi 15 évben csupán egyszer, 2008-ban volt egy kicsit magasabb ez az érték: 1,35. Szalai Piroska szerint bátran kijelenthetjük, hogy a 2012-es és a 2013-as adatok az utóbbi tizenöt év legjobb évei között tarthatók számon.
A volt miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a termékenységi ráta nagyon érzékenyen reagál minden kisgyermekeseket negatívan érintő kormányzati intézkedésre, és szinte azonnal, az első rossz hírek hatására romlani kezd. Ismertette, hogy Magyarországon a termékenységi arány 1990-ben még 1,87 volt, majd a Bokros csomag hatására 1997-ben esett 1,4 alá, ahonnan azóta sem tudott elmozdulni. A Bokros csomag egyik intézkedése megszüntette a gyedet, azaz a keresetarányos anyasági ellátást. Ez volt a foglalkoztatottként gyermeket vállaló nőket és családjaikat érintő legjelentősebb elvonás eddig a magyar gazdaság- és szociálpolitika történetében. Szalai Piroska szerint hazánknak minden esélye megvan arra, hogy a termékenységi ráta 2014-ben, de legkésőbb jövőre 1,4 fölé emelkedjen.
Sajnos a termelékenységi arány növekedése még nem jelenti azt, hogy többen is leszünk, mert a szülőképes korú nők létszáma évről évre csökken – szögezte le Szalai Piroska. A születések számának növekedése csak a második lépésben valósulhat meg, pontosan akkor, ha a termékenységi arány olyan mértékben növekszik, hogy kompenzálni tudja a szülőképes korú nők számának csökkenését.
A népességszám alakulásában természetesen számít ezzel párhuzamosan a halálozási ráta is, hiszen nem elég, ha többen születnek, a fontos az, hogy többen szülessenek évente, mint ahányan távoznak közülünk – csak így lehet pozitív a mérleg. Ráadásul az egyszerű reprodukció is csak akkor valósul meg, ha minden szülőpárnak két gyereke születik: ezzel már “pótolták” a világban saját magukat – ettől azonban Magyarország még igencsak messze van.
A volt miniszteri biztos nyomatékosította, hogy olyan további intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a nők foglalkoztathatóságának fenntartását a gyermeknevelés mellett is, ha a család ezt igényli. Ez tovább növeli majd a kisgyermekes családok biztonságérzetét, ami pedig a várakozások szerint javítja a demográfiai mutatókat.
