Aktuális

Templomkertben terem a magyar gyümölcs

2011 decemberében avatták fel az első olyan gyümölcsöskertet a Béri Evangélikus Egyházközség templomkertjében, amelyet kifejezetten azért telepítettek, hogy génbankként őrizze az utókornak a Kárpát-medence gyümölcstermő fásszárú növényeit. Több mint ötven őshonos fát – almát, szilvát, körtét, cseresznyét – ültettek el akkor, így őrizve meg az azokat az ízeket, amik dédapáink és dédanyáink számára oly kedvesek voltak, és amikről mi, akik a bevásárlóközpontok külföldi gyümölcsáradatából válogatunk, már alig tudunk valamit.

Úgy tűnik – ha a rájuk bízott és befogadott csemetéket a gazdáik hűségesen ápolják –, mi is élvezhetjük majd ennek az erőfeszítésnek a gyümölcseit, mert a program célja nem csupán a gének és fajták megőrzése, hanem elterjesztése és hasznosítása a fogyasztók számára.

szomolyai fekete cseresznye
szomolyai fekete cseresznye

Iskolák, templomok őrzik az értékeket

Az eltelt évek alatt valóságos mozgalom alakult ki a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezése körül, és már az induláskor is 60 körül volt azoknak a kerteknek a száma (összesen mintegy tíz hektárnyi területen), ahol felajánlották, hogy gondozzák, és szaporítják ezeket a fákat. Nemcsak egyházi bortokokon – jellemzően templomok kertjeiben – foglalkoznak szakértői támogatás mellett a fákkal, hanem iskolák udvarán, gyakorlókertjeiben is, és az ügy érdekében a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat és számos más szakmai intézmény mellett az elmúlt években civil szervezetek és önkormányzatok is bekapcsolódtak a munkába.

Ízmentés

Templomkertben terem a magyar gyümölcs
 

Az összefogásnak ez a különösen szép példája messze több hasznot hozhat annál, mint hogy megmenekül a kihalástól jó néhány régi gyümölcsfajta. A megmentett gyümölcsfajtákkal tovább élhetnek a Kárpát-medencének azok a rendkívül sokszínű mezőgazdasági értékei, amelyek generációkon át öröklődtek és fejlődtek, és amelyek életformát és egyúttal megélhetést is nyújtottak egykor. Kulturális örökségünk is ez tehát egyúttal, aminek ápolása újra kerteket és idővel családi gazdaságokat, lassan elnéptelenedő falvakat tehet újra gyümölcsözővé. A piacra visszakerülhetnek ezek a különleges gyümölcsök és bővülhet a választék az üzletek polcain is, a vásárló nem lesz kiszolgáltatva azoknak a dömpingtermékeknek, amelyek bárhol kaphatók, hanem helyi, jellegzetes gyümölcsökből, fajtákból választhat.

Hálózatban gyarapodó kertek

A kertek a Közösségi Tanulókert Hálózat csoport tagjaiként működnek, amihez bárki csatlakozhat, aki részt kíván venni a régi gyümölcsfajták megmentésében, és vállalja az együttműködést a Hálózat tagjaival és szakmai támogatóival. Szükség esetén génbanki szakemberek végzik az induló kertek fajtaállományának felmérését, a kiválasztott fajtákat illetően pedig szakmai útmutatást adnak. A Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat szakemberei terepi segítséget is nyújthatnak. A hálózat többek között együttműködik az állami génmegőrző intézményekkel tájfajták felkutatásában, azonosításában és vizsgálatában, valamint közreműködik a képzésekben, tapasztalatcserében, gyűjtésben és gyümölcsfák kihelyezésében, nyilvántartja saját fajtaállományát, és segít az eddig felhalmozódott ismeretek és jó gyakorlatok cseréjében, átadásában a hálózatban működő kertek között. A csatlakozás részleteiről a kert@mnvh.eu e-mail címen lehet tájékoztatást kérni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top