A számok szerelmese volt Byron zseniális lánya

Ada Lovelace a világ egyik leghíresebb nője, itthon azonban még kevesen ismerik. Az ő nevét viseli az USA védelmi minisztériuma számára kifejlesztett programnyelv, az ADA, és a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható.

Alig két évtized alatt írta be magát a történelembe 

Ada az angol romantikus költészet egyik vezéralakjának, a költő George Byronnak és a matematikus Annabella Milbanke-nek leánya. Az 1815-ben született lány házassága révén vált Lovelace grófnéjává. Az éles eszű fiatal nőnek mindössze 37 év adatott ezen a földön, de felnőtt életének szűk két évtizede alatt is maradandót alkotott. Épp 18 éves volt, amikor az élet az útjába sodorta Charles Babbage matematikust, aki akkoriban csillagászati, hajózási táblázatok készítéséhez tervezett számítógépet. A masina működési elvét egyedül Miss Byron értette meg, ezért munkakapcsolaton alapuló barátság szövődött köztük. Ada fordította le Luigi Federico Menabrea olasz matematikus és mérnök franciául írott cikkét, amely Babbage analitikus gépével foglalkozott, és az írást jegyzetekkel látta el, majd részletesebben is kifejtette a gépről alkotott véleményét. Rájött, hogyan lehetne a géppel többször is végrehajtatni egyetlen utasítássorozatot. Ada Lovelace ezen művei a világ első számítástechnikai publikációi. 

A matematika és a szerencsejáték rabja volt 

Akkoriban egy nő, ráadásul főrangú nő, nem írhatott újságcikket vagy tudományos értekezést, így Ada írásait az A. A. L. szignóval jelölte. Matematikusként a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számításával is foglalkozott, illetve egy időre belevetette magát egy bonyolult matematikai algoritmus kidolgozásába, hogy szerencsejátékosként is sikeres lehessen. Ennek eredménye végül tetemes adósság lett, de életének erről a szeletéről keveset tudni. Babbage ugyanis a halála előtt megsemmisített minden feljegyzést, amely akkor már régen halott, briliáns munkatársát lejáratta volna. A Babbage által tervezett gép tényleges létrejöttét végül sem a tervező, sem Lovelace grófnéja nem érte meg. Azt jóval haláluk után, terveik és jegyzeteik alapján a londoni Tudományos Múzeum építette meg. Ekkor kiderült, hogy a gép nemcsak hogy működött, de elve ugyanaz volt, mint a mai, modern számítógépeké.

Margaret Carpenter portréja Ada Lovelace-ről – Fotó: Peter Macdiarmid, Getty Images

 A lehetőségek végtelenek, de csak nagyon kevés nő él velük

Ma az Ada Lovelace emlékére tartott világnapon a tudományos, mérnöki, matematikai és információtechnológiai területen dolgozó nőket ünneplik szerte a világon. Napjainkban a számítástechnikai területen dolgozók alig egyötöde nő. Nagy kár, hogy ilyen kevesen választják ezt a pályát. Az informatika a közhiedelemmel ellentétben nemcsak kódírásból áll, és az sem igaz, hogy monoton és elidegenítő. Egészségügy, oktatás, művészet, dizájn, kommunikáció, mezőgazdaság, kereskedelem, tudomány, média – a digitális technológia mindenütt ott van. Számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok és a rajtuk futó egyszerűbb és bonyolultabb programok, háttérben futó algoritmusok világában élünk. Mindenhol és mindenhez kellenek ezek az algoritmusok, programok, grafikai támogatás, adatbázisok. Ezeket ma még javarészt férfiak állítják elő, és bizony a világon a legtöbb helyen hiányoznak a nők az iparágból, pedig még alkalmazottként is sokak számára remek fizetést és rugalmas munkakörülményeket tudnak kínálni a cégek. Itthon mégis nagyon kevés a nő az iparágban, a Budapesti Műszaki Egyetemen alig öt százalék a hallgatók között a lányok aránya.

Ada Lovelace szelleme arra inthet minket ezen a napon, amikor rá emlékezünk, hogy az informatikával kapcsolatos, a nőket elidegenítő sztereotípiák tévesek és károsak, és a nőknek igenis helyük van a szektorban.