Azbeszt ölte meg a kétgyermekes családapát

Azbesztiózisban (az azbeszt miatt kialakult daganatos betegség) szenvedett a 38 éves, zagyvaszántói György Zsolt, aki a Mátraházai Tüdőgondozó Intézményben hunyt el – adta hírül a Heol.hu.

A férfi 14 évig élt a selypi cementgyár közvetlen közelében, de csak 24 évvel később mutatták ki szervezetében az azbeszt okozta halálos betegséget. Amikor köhögött és fulladozott, a nemdohányzó férfi azt hitte, tüdőgyulladása van. Tüdőszűrés és CT-vizsgálat mutatta ki, hogy nagy a baj. Egy ideig még folytatta a munkát, de hamar munkaképtelenné vált, így hazatért Németországból.

Túl több több kemoterápián, 8-10 CT-vizsgálaton és legalább száz röntgenen, vállalta, hogy a betegség arca lesz.  Az első alkalommal még “kitakarva” nyilatkozott, mert azt hitte, akkora szenzáció kerekedik az ügyből, hogy rögtön elkezdődik a volt cement- és eternitüzem romjainak felszámolása, és attól tartott, hogy utoléri a területen guberáló fémgyűjtők bosszúja. Később rá kellett döbbennie, hogy semmi nem történik, még a nyilvánosságot vállalva sem, a szennyezett területeket azóta sem azbesztmentesítették. Felfogadott egy ügyvédet is, aki 30 azbesztiózisos beteget képvisel a Selypi-medencéből. Az állammal szemben indított eljárástól azt remélte, hogy az állam igazságot szolgáltat, és a per rávilágít majd arra, mennyit ér egy emberi élet. György Zsolt kívánságának megfelelően az aszbesztkárosultak ügyét a jövőben is jogi úton képviseli ügyvédje és felesége, akinek a karjaiban halt meg. Rajta kívül fia és lánya gyászolja.

Miért veszélyes?

Az azbeszt látszólag ideális anyag: nem ég el, savak, lúgok nem kezdik ki, elektromos és hőszigetelő képessége kiváló. Legfőképpen tartós, a neve is a görög “elpusztíthatatlan” szóból származik. Elektromos kemencék, háztartási sütők, hűtőszekrények kedvelt szigetelőanyaga, használják tűzoltó- és kohászöltözékek, kályhaelőtétek, konyhaasztallapok, fékbetétek, hevederek készítésekor, tetőfedésre és vízcsőnek.  Ma már előírás, hogy a címkén feltüntessék, ha egy termék azbesztet tartalmaz.

A magyarországi lakóépületekben, főleg panelházakban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének számítása szerint a mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne, és 30 ezer ember veszélyeztetését szüntetné meg. Az azbeszt belégzésének káros következményei 10–40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség – például tüdő- és gégerák – formájában. Ha valaki bizonytalan abban, hogy van-e azbeszt a házában, egy azbesztteszttel, szakember segítségével kiderítheti. A szakemberek szerint egy házfelújítás előtt mindenképpen érdemes ezt megtudni.