Gyed extrával indult az év
Az intézkedéscsomag feloldotta a korábbi tiltást, így a munkavállalást a gyeden lévő szülőnek már a gyerek egyéves korától lehetővé tette a díj folyósítása mellett. Bizony, megfontolandó, hogy ha mindkét szülő dolgozik, melyik fizetése után éri meg jobban gyedet igényelni, szóval apák, ha érdemes, húzzatok el gyedre – írtuk. Ettől az egyetemisták számára is biztosított gyedtől bevallottan a szülési kedv javulását várta a kormány.
Igaz, kissé döcögősen indult a program: a felmondási védelem megszüntetése miatt a gyerekvállalás után munkába álló szülőt azonnal elbocsáthatják, ha nem tudja megoldani a gyereke felügyeletét. Az is probléma volt, hogy nemcsak a szülők nem tudták, hogy ha gyedet kapnak, járhat-e a gyerek bölcsődébe, de a bölcsődevezetők egy részének szintén fogalma sem volt, milyen jogszabály alapján járjon el a férőhelyek kiosztásakor.
Azután további, a nyugdíj előtt álló nők munkavállalását megkönnyítő, a munkaadóknak kedvezményeket adó intézkedések következtek. Az évben felváltva szóltak a hírek az egyre növekvő női foglalkoztatásról és az ennek köszönhető javuló szülési kedvről. Nagy kár, hogy mindkettő csak bizonyos szemszögből nézve és erősen hunyorítva igaz. Annyi bizonyos, hogy a kormányzat már most elégedett az eredményekkel.
Szigorodó művi meddővé tétel
Az Országgyűlés tavaly karácsony előtt pár nappal megszavazta azt a KDNP-s javaslatot, amelynek értelmében március közepétől csak három vér szerinti gyerek vagy negyvenéves kor után és a beavatkozás árának kifizetésével kérheti bárki is a művi meddővé tételét.
Az egészséges magyar nőknek és férfiaknak tehát tavasz óta már nincs lehetőségük arra, hogy úgy döntsenek, nem vesződnek tovább a fogamzásgátlással, mert nem akarnak (több) gyereket. Évente korábban alig 100-200 nő vagy férfi döntéséről volt szó, ám honatyáink vigyáznak a termékenységünkre. Ahogy a TASZ fogalmazott: “A művi meddővé tétel szigorítása (…) jól jellemzi a kormány felfogását a polgárok legintimebb döntéseiről, a gyermekvállalásról. Az egyéni döntés tiszteletben tartása helyett, annak alárendelése látszólag népesedéspolitikai céloknak, valójában a döntés ideológiai alapon való befolyásolása.”
Aztán épp a Nők Lapja Café cikkéből derült ki az is, hogy ráadásul több helyen az élettárs vagy férj beleegyezéséhez kötik a beavatkozás elvégzését – teljesen törvénytelenül.
Isztambuli egyezmény – vajon mikor ratifikálják?
Magyarország március 14-én csatlakozott a nők elleni erőszak elleni hatékony fellépésről szóló isztambuli egyezményhez. Az aláírás tényéről a kormány nem adott ki nyilatkozatot, csupán a nőszervezetek lépést üdvözlő közleményéből értesülhetett a közvélemény az eseményről. A nemzetközi egyezmény a családon belüli erőszak megelőzését és az áldozatok hatékony védelmét elősegítő előírásokat fogalmaz meg az államok számára.
Az egyezmény ratifikálása, azaz a belső jog részévé tétele azonban máig várat magára, pedig időről időre sürgetik a nőszervezetek az egyezményben foglaltak alkalmazhatóvá tételét. Úgy számolják, nyolcmilliárd forintba kerülne hatékonyabbá tenni a nők erőszak elleni védelmét Magyarországon.
Választottunk: 90 százalékos férfitöbbség a parlamentben
Az idei áprilisi országgyűlési választásokon 20 nő szerzett mandátumot. Ez valamivel jobb az előzetes várakozásoknál, de így is csak kicsivel több, mint 10 százalék a nők aránya a 199 fősre zsugorított magyar törvényhozásban. Négy évvel ezelőtt az akkor még 386 fős magyar Országgyűlésben 35 női képviselő kezdte meg a munkát, közülük sokan nem is indultak az idei választáson. Csak tizenhárman ismételtek.
A megalakuló kormányban Európában teljesen szokatlan módon egyetlen nő sem kapott miniszteri posztot.
Szülésznők, előre! Vagy mégsem?
Július óta szabadon dönthet minden várandós nő, és ha orvosa problémamentesnek nyilvánítja a terhességét, akár a szülésznőhöz is járhat terhesgondozásra, nem csak szülész-nőgyógyászhoz.
Szülészeti referenciaintézményért lobbiznak
Nagyon úgy fest, hogy a természetes, háborítatlan szülés egyik legfontosabb intézményében a főorvosváltás után a szüléseket újra az orvosok “vezetik le”, és egyre inkább ellehetetlenülnek a “kórházi otthonszülés” szemléletét preferáló szakemberek.
A Szent Imre Kórházból mondvacsinált indokokkal elbocsátották a intézmény legnépszerűbb és szakmai körökben is legmagasabb szinten elismert szülésznőjét, Vass Gabriellát, és nem engedték újra munkába állni Dékány Ágnes szülészorvost. A felháborodott szülők tüntetést szerveztek és petíciót írtak az érdekükben. A kórház sajtótájékoztatót is tartott, amitől sokkal okosabbak nem lettünk.
A tiltakozáshoz hírességek és szülők ezrei csatlakoztak, már nem csupán a Szent Imre Kórház szülészeti osztályának átalakítása ellen, vagy a dúlák kitiltása ellen emelve szót, hanem egy természetes szülés feltételeit biztosító referenciaintézmény létrehozásáért küzdve.
A magyar lányok négyötöde megkapja a HPV-oltást
A hatodikos lányok idén szeptemberben kaphatták meg először ingyenesen, kormányzati oltási program keretében a méhnyakrák elleni két védőoltás első adagját. A méhnyakrák jelenleg Magyarországon a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés, és az előfordulása jócskán meghaladja az európai uniós átlagot: háromszor annyi nő hal meg méhnyakrák miatt hazánkban, mint más európai országokban.
Lányokat erőszakoltak meg az ELTE gólyatáboraiban
A ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában a fotós megerőszakolt egy lányt – derült ki szepember legelső napján. A megvert, megerőszakolt és megzsarolt lánnyal történteket a Class FM reggeli műsorát vezető Balázsék annyira viccesnek találták, hogy a botrány után is időbe telt, mire a rádiósok nagy nehezen bocsánatot kértek. Majd végül azt is bejelenteni kényszerültek, hogy egy hónapon keresztül kampányolnak a nők elleni erőszak megfékezése érdekében. Azonban ez sem védte meg őket a médiahatóság haragjától. A Nőkért Egyesület beadványa alapján eljárás indult ellenük, és novemberben félmillió forintos pénzbírságot szabtak ki a csatornára.
Majd az első eset után egy hónappal előállt egy lány, és elmondta, az ELTE jogi karának tavalyi gólyatáborában bedrogozta és megerőszakolta egyik későbbi évfolyamtársa, és a tábort tervező hallgatói önkormányzat tagjai az ő esetében sem voltak különösebben együttérzőek, és minden erejükkel azon voltak, hogy lebeszéljék arról, hogy feljelentést tegyen a rendőrségen. Az egyetemi vezetés néhány hét alatt rendezte a sorait, és bejelentette, esélyegyenlőségi, erőszakellenes és áldozatvédelmi kampányt szerveznek.
Önkormányzati választások: hol vannak a nők?
A hatvan legnépesebb magyarországi település közül ötöt irányít nő a következő öt év során. Az egyetlen megyeszékhely, amit nő vezet, Kecskemét. Az oszággyűléshez hasonlóan a megyei közgyűlésekben is alig több mint tízszázalékos a nők aránya.
Különösen Budapesten alakult furán a helyzet: a 33 tagú fővárosi közgyűlésnek csak három női tagja van, a 23 budapesti kerületből csak egyet vezet nő: a hatodik kerületet Hassay Zsófia.
Balogh Józsefet, a tavalyi hírhedt vak komondoros ügy után is polgármesterré választották Fülöpházán.
Magyarországon nem jó nőnek lenni
A Világgazdasági Fórum jelentése ahogy tavaly, idén is azzal az eredménnyel állt ki a nagyvilág elé, miszerint a nemek közötti egyenlőség terén Magyarországon nem javul a helyzet. Sőt az adatokat elnézve a legnagyobb jóindulattal is csak annyit mondhatunk, hogy a helyzet változatlan, miközben a világ elmegy mellettünk.
“Tehetsz róla, tehetsz ellene”
Az év vége továbbra is a nemi erőszakról szól: a Baranya megyei rendőrség prevenciós videói hatalmas botrányt kavartak, mivel a kisfilmeken a bulizó lányokat tették felelőssé az őket esetlegesen érő nemi erőszakért. Holott ahogy többen felhívták rá a figyelmet, a randierőszak, a bulizás közbeni vagy utáni nemi erőszak megelőzése nem a potenciális áldozatok körültekintő viselkedésén múlik, hanem azon, hogy az erőszaktevők tudatában vannak-e annak, mit tesznek, és annak milyen következményei lesznek.
A nemi erőszak ráadásul nem a nemiségről szól, hanem a hatalomról, az uralkodásról. Az, hogy az áldozat milyen ruhát viselt, nem számít.
Bár a felháborodás rengeteg újságcikket, Facebook-posztot, és még ennél is több felháborodott kommentet szült, a fővárosi “ribancmenetre” már csak pár száz tüntető ment ki.
Fotó: Hernád Géza
Mit hoz a jövő?
2015-ben pedig kiderül, hogy a kiskereskedelemben márciustól bevezetendő vasárnapi zárva tartás kapcsán kiknek lesz igazuk: lesznek-e többezres elbocsátások, jelentősen csökken-e az alkalmazottak bére. Ez is női ügy. A kiskereskedelemben dolgozóknak ugyanis háromnegyede nő.
A másik nagy talány pedig az lesz, hogy lesz-e elegendő óvodai férőhely, hiszen szeptembertől már hároméves koruktól kötelező lesz óvodába járatni a kicsiket. Aki pedig ezt elmulasztaná, az a kormány tervei szerint nem kaphat családi pótlékot.
