Valamennyiüknek hatalmas megrázkódtatás lenne, ha egy mamutintézménybe kerülne át.
“A 28 éves fiatalember az első naptól, 1999. november elseje óta lakik itt. Meghalt az édesanyja, csak mi vagyunk neki. Ő soha nem lakott 14 másik emberrel egy szobában, márpedig ha be kell zárnunk, rá is ez a sors várna. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg minden, amit vele elértünk, mehetne a kukába. Neki mutizmusa is van, végigcsináltuk vele az édesanyja betegségét, a gyászfolyamatot, mindent. Itt a képességeihez mérten jól funkcionál, de egy otthonváltás nagyon megviselné.
Ahogyan az összes többi bentlakót is.
Két olyan intézmény van az országban, ahol az autista gyerekekre és fiatalokra 24 órában vigyáznak: az egyik Miskolcon van, a másikat pedig az Autista Sérültekért Zalában Alapítvány működteti Zalában, Boncodföldén. Ez utóbbi összesen tizenegy gyereket és fiatalt lát el, 11–28 éves korig laknak most ott ezek a fiatalok, de felső korhatár nincsen. Májusban már a bérek hatvan százalékát sem tudták kifizetni, az intézmény akár hetek alatt is bezárhat, ha nem kapnak azonnali segítséget.
Jakab Károlyné, az alapítvány vezetője azt mondja a NLCafénak, összesen 12 alkalmazottjuk van, de állami támogatást 2,3 emberre kapnak. Működési pályázatokból még 1,5 ember bérét tudják kigazdálkodni, de az összesen hárommillió forint, amibe a dolgozók bére és járuléka kerül, “mostanra megoldhatatlanná vált”. A szülők, akik havonta százezer forintot fizetnek, már nem terhelhetőek tovább, mondja az alapítvány munkatársa.
1999 óta lakója
A boncodföldei családi házba azok az autista fiatalok kerülnek, akikről a családjuk nem tud gondoskodni. “Itt egy specifikus környezetet alakítottunk ki, amik a lakóink mindennapjait segítik: az egyéni napirendeket a falon folyamatábrák mutatják, maximum két-három gyerek kerülhet egy szobába. A lakóink között többen pelenkásak vagy mozgáskorlátozottak, de van itt két Rett-szindrómás is.”
Négyszer ennyi kéne
Az autista fiatalok napirendjéhez kutyás terápia, egyéni fejlesztések és kézműves-foglalkozások is tartoznak. Összesen 7 szociális gondozó váltja egymást 12 óránként, egyszerre ketten dolgoznak. Mivel sok gyereknek nem elég folyamatábrán mutatni a fürdést, hanem fizikai segítségre is szükségük van, szociális munkás is besegít. Gyógypedagógust csak félállásban tudnak foglalkoztatni. Jelenleg egy sofőr-karbantartó és egy szakács is dolgozik, mert ahogy Jakab Károlyné mondja, még mindig olcsóbban jönnek ki, hogy helyben főznek. Az intézmény Zala mellett Fejér, Somogy, Baranya és Pest megyéből lát el autista fiatalokat.
Jakab Károlyné azt mondja, állami normatívaként havi 540 ezer forintot kapnak, de ennek négyszeresére lenne szükség ahhoz, hogy nyugodtan tudják ellátni a feladatukat, és “ne a pénzt hajszoljuk mindenhol”. Megkerestük a kérdésben illetékes Emberi Erőforrás Minisztériumát, hogy megtudjuk, miként tudják/szeretnék segíteni a bentlakásos otthont. Eddig választ nem kaptunk, amint reagálnak, cikkünket frissítjük.