Családi csődvédelem: ősztől az adósoknak elengedhetik a tartozásuk felét!

A ma (június 30-án) megszavazott KDNP-s törvény szerint sok tízezren (százezren?) kaphatnak segítséget adósságuk rendezéséhez – nyilván majd a gyakorlatban kiderül, hogy pontosan mennyien –, amennyiben adósságuk meghaladja a kétmillió forintot, de kevesebb, mint 60 millió forint. De ez csak egy feltétel a sok közül. 

A családi csődvédelem elsősorban a devizahitelesek megmentésére kialakított projekt, de a hitelesek mellett segítene azoknak is, akik rezsitartozásból halmoztak fel tetemes hátralékot, illetve azoknak is, akik (többek között) végrehajtási költségekkel, tartásdíjjal vagy magánszemélynek járó kártérítéssel tartoznak. Egyik nagy előnye, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós nincs kitéve végrehajtásnak, kényszerértékesítésnek, kilakoltatásnak, és nem lehet felmondani vele szemben az alapvető közszolgáltatási szerződéseket sem.

Hogyan működik?

• Az adósnak kérvényeznie kell, mivel a családi vagy magáncsőd intézménye önkéntes
• Sikeres elbírálás esetén kirendelnek egy úgynevezett csődvédelmi gondnokot
• A gondnok átnézi a kiadásokat, majd készít egy szigorú pénzügyi tervet, melynek betartása esetén a gondnok kieszközöl egy kedvezményt annál a banknál vagy rezsicégnél, amelynek az adós tartozik (ez akár az 50 százalékot is meghaladhatja)
• A folyamat időtartama 5-7 év, ezalatt az adósról teljes körű nyilvántartás készül, a csőd minden mozzanatával. A Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi az eljárás minden lépését. 

Forrás: csaladi-csodvedelem.hu

Kiknek szól?

• Minden olyan magánszemélynek, akinek van vagyona és bevétele. Utóbbi lehet fizetés, nyugdíj stb., a lényeg, hogy az adósságok lassú kifizetése beindítható legyen a pénzek megfelelő beosztásával (ha van adóstárs, csak közösen kérhetnek csődvédelmet).
• Akinek a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég az adóssága törlesztésére.
• Akinek egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
• Aki a tartozása legalább 80 százalékát elismeri, sőt nem is vitatja.
• Akinek legalább egy olyan tartozása van, ami több mint 500 ezer forint (kamatokkal és járulékokkal) és 90 napja lejárt.
• Akinek a tartozásai között van hitel.
• Annak, akinek egyik tartozás sem azért keletkezett, mert az adós egy céges ügyben nem tett eleget a kötelezettségének, és a bíróság megállapította a polgári vagy büntetőjogi felelősségét.

Fontos, hogy nem kezdeményezheti a csődeljárást az, akinek több mint 500 ezer forintos bírságtartozása van, illetve, akinek a tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának, akinek az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyona van. Szintén kiesik a sorból az, aki ötnél több helyre tartozik.

Ki az a csődgondnok, és mibe szólhat bele?

Leegyszerűsítve mindenbe. Eladathatja például az adóssal a nem létszükségletnek minősülő ingóságait (például kocsi, tévé) vagy ingatlanait (kivéve a lakást vagy házat, amiben lakik, bár előírhatja, hogy kisebbre kell cserélni). A csődgondnokot az állam rendeli ki azokhoz a személyekhez, akik a családi csődvédelmet sikeresen igényelték. A gondnok lehet jogász, gazdasági szakember vagy akár szociális munkás is, aki megfelelő képzésben részesült ahhoz, hogy el tudja látni a feladatokat.

A végén az adós, ha nehezen is, de kikerül a csapdahelyzetből, a hitelező pedig visszakapja pénzének legalább egy részét. (A bankoknak például ez biztosan jobb lenne a hosszadalmas, drága, sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett.) Tény, hogy cserébe hosszú évekig le kell mondani jó néhány dologról, és végig szorosan együtt kell működni a gondnokkal. Különben elbukja az adós az összes addigi erőfeszítését is.

A törvény szeptemberben lép hatályba. 

Még több információt a csaladicsodvedelem.hu oldalon találtok.