Jövőre még több menekült érkezhet

2015 elejéig a Magyarországra érkezett menedékkérők túlnyomó többsége koszovói gazdasági bevándorló volt. Márciusban megfordult a trend, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái alapján a hazánkba érkezők döntő része háborús menekültként kért menedéket. De meddig tarthat a most tapasztalható menekülthullám? Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

“A menekültek száma mostanra valóban drasztikusan megnőtt – mondja Nógrádi. – A megoldással kapcsolatban mindenkinek más az álláspontja. A németek köztudomásúan az integráció pártján állnak, 500 ezer menekült befogadásával számolnak ez év végéig. Az integrációt elsősorban a nyelvtanítással és munkahelyteremtéssel képzelik el. Legfrissebb nyilatkozataikban azt állítják, hogy nincs felső határ, elvárják viszont a tagállamoktól, hogy együttműködjenek velük. Rólunk azt mondják, hogy amennyiben Magyarországon betartják a regisztrációra vonatkozó szabályokat, egyetlen menekültet sem küldenek vissza Magyarországra. Ez az egész menekültkérdés egy olyan morális és politikai dilemma, amelyben nagyon nehéz jól dönteni.”

A szakértő szerint amennyiben az EU októberi csúcstalálkozóján nem születik döntés, a jelenleginél sokkal több menekült fog Európába jönni. A számuk a hideg idő beálltával csökkenni fog, de tavaszra ismét drasztikusan megnő.

Béke ott, ahol most háború van

“Felmerül, hogy nem lehet-e a háborús országokban erőszakkal békét teremteni – folytatja a szakértő. – Líbiában erre volna esély, Szíriában a síita és az orosz, valamint a nyugati és a szunnita érdekek ütköznek egymással. Nem tűnik úgy, hogy Szíria esetében a közeljövőben bárki is a béketeremtésben gondolkodna.

Sokféle forgatókönyv van a probléma rendezésére. Építhetünk menekülttáborokat az EU területén kívül, például Észak-Afrikában, esetleg Görögország vagy Olaszország déli részein. Ez esetben persze kisebb az esélye annak, hogy a menekültek munkát is kapjanak, és így elinduljon az integrációjuk.

A német példánál maradva, el lehet gondolkodni a valódi integráción és a kvótarendszeren is, akkor, ha a menekültáradat véget ért, és már valóban csak a menekültek elosztása a kérdés. Így vagy úgy, Magyarországon egyikre sem lesz nagy szükség, hiszen a menekültek is, az EU is tranzitországként kezel minket.”

A menekülthullám hatásai nálunk is egyre több színtéren érződnek, hatással lehetnek például a turizmusra is. A napokban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége jelezte, hogy külföldi csoportok és egyéni utasok sorra mondják le magyarországi látogatásaikat a menekültügyi helyzet miatt. A MUISZ attól tart, hogy a közeljövőben még több lemondás érkezhet, ami jelentős bevételkiesést okozhat. A MUISZ az utazási irodák nevében ezért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult pénteken, hogy tudatosítsák: Budapest turizmusát nem befolyásolja a menekültügyi helyzet, és Magyarország változatlanul biztonságos úti cél. Levelükben azt írták, hogy határozott és gyors kommunikáció segítségével el lehet kerülni az élénkülő beutazó turizmus jelentős visszaesését.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium még pénteken délután reagált a MUISZ levelére. Aggodalomra nincs ok, mondták, hiszen a menekültek jelenléte Budapestnek csak néhány jól körülhatárolható részére, elsősorban a Keleti és Déli pályaudvarok környékére koncentrálódik, és ezek a területek szerencsére távol esnek a közkedvelt turistacélpontoktól. A magyar kormány minden létező fórumot felhasznál arra, hogy reális képet mutasson Magyarországról – közölte a tárca az MTI-vel.