Lecsap a hatóság: jótékonykodni szinte lehetetlen

Sütiből idén sem volt hiány Győrben, ahol már évek óta jótékonysági vásárt rendeznek karácsony előtt azért, hogy a befolyt összeget valamilyen célra felajánlhassák. Idén a Gyermekmentő Alapítványnak akarták adni a pénzt, hogy egy hétmillió forintos életmentő eszközt vehessenek. A vásárból semmi sem lett, mert lefújta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőre, aki elpakoltatott mindent, aminek az árusok nem tudták igazolni az eredetét, vagyis az összes házilag készült ételt.

Ezek közfogyasztásra, piaci körülmények között történő kínálása ugyanis szabályellenes. Az ellenőr egyébként nem véletlenül került oda, valaki ugyanis feljelentette a jótékonykodókat. A szervezők azt mondták, hogy negyedik éve szervezik meg a vásárt, soha nem volt semmi gond, és teljesen érthetetlen, hogy valaki egy ilyen akciót szeretne tönkretenni. A történetről az RTL Klub Híradója tudósított Győrből.

Ételt osztani sem könnyű

Tavaly több példa is volt arra, hogy civil szervezetek ételosztásra kért közterület-használati kérelmeit nehezen vagy egyáltalán nem fogadta el az illetékes bizottság. Ha nincs engedély, akkor bírság fenyegeti azt, aki mégis ételt oszt közterületen. Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – az e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A díjtáblázat szerint ételosztásnál a területhasználat díja 110 forint per négyzetméter per nap. Ez azt jelenti, hogy például egy napi engedély nélküli ételosztás egy tíz négyzetméteres területen 11 ezer forintjába kerülhet a vétkes civileknek. Sok civil szervezet éppen ezért nem közterületen, hanem egy hajléktalanszállón oszt ételt.

Magánszemélyként egyszerűbb

Az engedélyen kívül nagyon komoly egészségügyi feltételeknek is meg kell felelnie annak, aki ételt oszt. Ez már nem ÁNTSZ hatáskör, hanem a Nébihhez tartozik. Ha az utcai ételosztás nem rendszeres, és a szervezők magánszemélyek vagy egyházi szervezetek, akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságtól nem kell engedélyt kérni, csak be kell jelenteni az ételosztást. A hatóság ilyenkor tudomásul veszi a bejelentést, a felelősség az ételt osztóé, közölte az Index megkeresésére a Nébih. Ha egy szervezet rendszeresen végzi a ételosztást, már élelmiszer-ipari vállalkozásnak minősül (a Nébih az Élelmiszerbankot hozta példaként), és már a szigorúbb, a vállalkozásoktól elvárt követelményeket kell teljesítenie. A szervezőknek ilyenkor öt nappal a rendezvény előtt bejelentést kell tenniük a helyszín szerint illetékes kormányhivatal járási állat-egészségügyi hivatalánál, valamint az illetékes önkormányzat jegyzőjénél.

A Krisna-hívők Budapest legismertebb ételosztói

Ők rendszeresen kapnak ellenőrzéseket, de náluk mindig rendben találtak mindent. Az ő helyzetük egy kicsit egyszerűbb, mert ételosztásra specializálódtak, jól ismerik az előírásokat, és nem használnak sem húst, sem tojást. Annyira sok cég, alapítvány, magánszemély szokott a Krisna-hívőktől tanácsot kérni ételosztáshoz, hogy összeállítottak egy listát a jogszabályi előírásokról:

• az ételosztók egészségügyi könyvvel rendelkezzenek
• az ételosztók fehér munkaruhát viseljenek
• a kiszállító járműben el kell különíteni az utastértől a mosható felületű szállító részt
• ételminta tárolása a konyhán 48 óráig hűtve, címkével ellátva (megnevezés, dátum, aláírás)
• étel-újramelegítési lehetőség biztosítása, mert a rendelet szerint az étel elkészítését követő 3 óra elteltével az ételt újra kell melegíteni
• maghőmérővel kell rendelkezni
• az étel minimum 63 °C-os kell legyen
• falapokkal (mosható) borított padlózat kialakítása
• eldobható műanyag tányérok, műanyag evőeszközök biztosítása
• megfelelő kézmosási lehetőség (mobil kézmosó) és kétkomponensű tisztítószer (pl. Ultrasol) biztosítása
• a kézmosást követően használható papírkéztörlő biztosítása, ehhez külön, lábbal nyitható szemeteskuka
• a kiszolgálásra szolgáló asztalon cseppfertőzés elleni konzol biztosítása
• az eldobható tányérok részére zárható szemétgyűjtők elhelyezése
• mobil wc-t biztosítani a személyzetnek és a fogyasztóknak
• jó láthatóan kiírni az üzemeltető nevét, címét, adószámát
• az élelmiszert védeni kell a szennyeződéstől, padozatra közvetlenül nem helyezhető
• ivóvíz minőségű víz biztosítása szükséges a személyzet részére
• az árusítóhely környékét tisztán kell tartani
• ellenőrzési napló, engedély, kitöltött HACCP munkalapok, egészségügyi könyvek, az alapanyagokról kiállított számlák, bizonylatok és szállítólevelek helyszínen tartása

Még több cikk hasonló témában az NLCafén: 

• “Hare Krisna! Ma nincs meleg étel?”
• Csodák márpedig vannak! – Divatba jött a jóság
• Így támogasd itthon az éhezőket!