Ételosztásokon laknak jól az elszegényedett nyugdíjasok

“BAR-listára tett az unokám, a havi 85 ezres nyugdíjamból nem nagyon ugrálhatok.” – Erzsébet több tucat emberhez hasonlóan ingyenebédért áll sorban a Máltai és a Baptista Szeretetszolgálat közös ebédosztásán a Batthyány tér szomszédságában. Akár születésnapi ajándéknak is tekintheti a forró teával kiegészített ebédet, előző nap ünnepelte 67. születésnapját. Az ételre várakozók között többen is kilógtak a sorból: nem volt náluk például erős nejlonszatyor, amit gyakran látni hajléktalanoknál, és ruházatuk is rendezettebbnek tűnt.

Fotók: Ferenczy Dávid

Az ebédosztásokra már egy ideje nem csak a legelesettebb, otthontalan emberek járnak el. Megfigyelhető, hogy lakással, fedéllel rendelkezők is jönnek – mondta az Abcúgnak a Máltai Szeretetszolgálat egyik munkatársa. Az utcára kivitt ellátást – teajárat, ételosztás – főleg hajléktalanok veszik igénybe, míg a segítő szervezetek telephelyein kínált hasonló lehetőségekkel többen élnek a környéken élő szegényebb emberek közül is – mondta.

Erzsébet például egy 30 négyzetméteres önkormányzati lakásban él a VIII. kerületben, de épphogy csak ki tudja gazdálkodni a rezsit, mert unokája hitele után 50-60 ezer forintot kell fizetnie havonta. Egy-két alkalommal jár ebédosztásra egy hónapban, most az ismerősei szóltak neki, hogy lesz. Gyakran keresi fel például az Üdvhadsereg Dobozi utcai ingyenkonyháját is, de otthon is megfőz mindent magának, ha ki tudja gazdálkodni a rávalót.

A máltai–baptista közös akcióban kiosztott több mint ötszáz adag ételre jócskán volt jelentkező. A sorban állókat negyvenesével engedték be a sátrakhoz, ahol kinyitható padokon ülve, asztalnál tudtak megebédelni az emberek. Repetázni is lehetett a paprikás krumpliból, de ezért újra végig kellett állni a sort. A segítők nem mérlegelik, kinek járna és kinek nem az ingyenebéd. “Aki beáll a sorba, az biztos, hogy rászoruló” – mondta a máltaiak forró teát osztogató egyik munkatársa.

Katalinnál három éve kapcsolták ki tartozás miatt a gázt, most még 11 ezer forintot kellene befizetnie, de a visszakapcsolás költségeit biztos, hogy nem tudja kigazdálkodni nyugdíjából. Villannyal fűt, havi 12 ezer forint a villanyszámla a 28 négyzetméteres önkormányzati lakásban. A valaha az egykori Autoker árosztályán dolgozó nő alig több mint hetvenezres nyugdíjból gazdálkodik. Ez volt az első alkalom, hogy idejött a Batthyány térre, de ha tud róla, általában nem hagyja ki ezeket a lehetőségeket. Erről az ételosztásról egy hajléktalan ismerősétől hallott, de volt már a Blaha Lujza téren is ételosztáson, és otthon is főz, ha futja rá. Többek között paprikás krumplit, zúzapörköltet vagy elősütött pogácsát készít.

Nem ő az egyetlen, aki jó kapcsolatban van hajléktalanokkal. Rózsi néni Klárikával együtt várakozik. Előbbi VIII. kerületi önkormányzati lakásban él, utóbbi egy hajléktalanszállón. Gyakran találkoznak és beszélgetnek a Kürt utcai melegedőben és a hasonló ételosztásokkor. Például Shin dél-koreai pásztornál, aki a Nyugati aluljáróban szokott énekelve híveket toborozni és élelmiszert osztani – mesélik.

Rózsi néninek banki hitele van, a törlesztőrészlet, a rezsi és a lakásbérlet befizetése után havi 16 ezer forintja marad arra, hogy megéljen. Ebből kell megoldja minden egyéb kiadását, így amikor meghallja valakitől, hogy ételosztás van valahol, akkor nem hagyja ki. Amikor beszéltünk, már másodjára állt sorban, hogy repetázzon.

Az egykor angol–francia női szabónak tanult, most hetvenéves nő ruhagyárban is dolgozott, majd kórházi raktárosként ment nyugdíjba. Az ételosztásokon kívül is igyekszik kihasználni a lehetőségeket, hogy enyhítsen szűkös anyagi helyzetén. A máltaiaktól kért és kapott élelmiszercsomagot, az önkormányzat családsegítőjével is kapcsolatban áll, és gyakran jár a Kürt utcai melegedőbe reggelizni. “Szelet kenyér, ujjnyi vastag párizsi, tea” – ezt kapja, és szereti is. Családjától nem sokra számíthat. “Még ők várnák el, hogy segítsek rajtuk.”  Egyik lányától született unokája Németországban él. Lánya a napokban hunyt el rákban, de az egyik vidéki nagyvárosban tervezett temetésére pénz hiányában nem fog tudni elutazni.

Egy galambősz nő ezeréves családfájával büszkélkedik a sorban, de közben panaszkodik is, hogy gyereke külkereskedelmi főiskolával nem tud rendes munkához jutni: most betegápoló négy órában. Erzsébetnek van két unokája is, együtt élnek a III. kerületben négyen, nehezen jönnek ki, ő ezért jött el az ételosztásra, most második alkalommal. Egy ismerősétől hallotta a villamoson, hogy lesz.

Kell is a táplálék, otthon általában csak margarinos kenyeret reggelizik teával. Rezsóval főznek, és fatüzeléses kályhával fűtenek, és dühös, hogy míg a közalkalmazottak bérét az elmúlt időszakban háromszor is emelték, az ő nyugdíja alig 4 százalékkal lett több. “Tavaly hét kilót fogytam.”

A cikk az Abcúg oldalán jelent meg!

Olvass még a mélyszegénységről az NLCafén!

•  Túl szegény a nyugdíjhoz, túl fiatal a halálhoz: egy asszony kálváriája
• “Anya, akkor mi most szegények vagyunk?”
• Sokgyerekesek, szegények, kosárfonók és egy költő: ilyenek a cigányok a gyerekeink tankönyvei szerint