Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Akit homlokon csókolt az ördög – 500 éve halt meg Hieronymus Bosch

Pokoli teremtmények, fojtogató feszültség, összevisszaság, őrület – ezek a benyomások kerítenek hatalmukba minket Hieronymus Bosch képeit nézegetve. A mester halálának ötszázadik évfordulója alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet, amit érdemes tudni a korát megelőzően modern és provokatív németalföldi festőről.

Hieronymus Bosch a népes van Aken festőcsaládból származott, innen ered valódi neve: Jeroen Anthoniszoon van Aken. Festményei nagy részét azonban Jheronimus Bosch néven szignálta –  utalva szülővárosára, Den Boschra –, így végül Hieronymus Bosch néven vonult be a művészettörténet legtöbbet vitatott alakjai közé.

Életéről túl sokat nem lehet tudni. Felesége egy nála jóval idősebb patrícius lány, Aleyt Goyaert van de Mervenne volt, aki egy házat és egy vidéki birtokot is vitt a házasságba. Az így létrejött anyagi biztonság pedig jelentős szabadságot adott művész férjének az alkotáshoz. Bosch tagja volt az erősen vallásos Miasszonyunk testvérületnek. A festő megrendelőinek többsége is a testvérek köréből került ki – így például Szép Fülöp, az ő kérésére készült például Az utolsó ítélet című kép.

Az utolsó ítélet című triptichon középső panelje
Az utolsó ítélet című triptichon középső panelje

Ahhoz, hogy jobban megértsük Bosch komplex művészetét, érdemes kicsit felidézni azt a történelmi kort, amelyben alkotott. A XV. század második felében járunk, a középkor alkonyán a gazdaságilag fejlett, ám szellemileg a déli országok kultúrájához képest elmaradottabb Németalföldön. Élénk hatalmi csatározások színhelye volt ekkor a térség, új lökést kapott a boszorkányüldözés, s ez volt az alkímia, a fehér és a fekete mágia, valamint a híres boszorkánykenőcs “aranykora”. Utóbbival az LSD-hez hasonló hallucinációkat tudtak előidézni – egyes művészettörténészek szerint Bosch képi világa is kábítószer használatról árulkodik.

“A jövőből jött ember”

Bosch festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek képeit, hogy félelmet és zavart keltsen, s az emberi gonoszságot ábrázolja. Művészetéből, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, végül 20. a század szürrealista mozgalmai merítettek rengeteget.

Művészete egyébként a legtöbb kutatót máig zavarba ejti. Kevesen festettek nála torzabb alakokat például. Festészetének kétféle értelmezése létezik. Az egyik szerint mélységesen foglalkoztatták az erkölcsi kérdések, moralista volt, aki megrettent a saját vízióitól. A másik szerint viszont hatalmas mókamester, aki maró kritikájú műveivel nemcsak a társadalom romlottságát ítélte el, hanem megmutatta, milyen könnyen válik a gyarló ember a gonosz martalékává. Művészetének átütő erejét mutatja, hogy fél évezreddel a halála után még mindig él, és sok fejtörést ad a szakembereknek. A festő furcsa álomszerű ábrázolásmódjának és hihetetlenül gazdag szimbólumvilágának számos eleme máig megfejtetlen.

 

Emlékezetes pillanat volt, amikor idén januárban Leonardo DiCaprio Hieronymus Bosch művészeti albumát ajándékozta Ferenc pápának. 

A gyönyörök kertje

És ha már a szimbólumoknál tartunk, beszélnünk kell grandiózus alkotásáról, A gyönyörök kertjéről, ez a legismertebb Bosch-alkotás. Az 1500 körül készült triptichon – vagyis hármas oltárkép – elképesztő komplexitásával szinte beszippantja nézőjét.

Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje
Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje

Csukott állapotában, fedelén A világ teremtése című festmény látható, amikor azonban két szárnya kinyílik, feltárul a lényeg – A Paradicsom, A Földi gyönyörök kertje és A Pokol. A három festmény színvilága más, közös vonásuk viszont a mindhárom képen jelen lévő fura teremtmények, csúszómászók és gnómok, akik mind-mind valamilyen bűnt, az ember esendőségét szimbolizálják, illetve kísértésbe viszik a ruhátlan szereplőket. Tavasz óta egyébként virtuálisan bebarangolható a festmény, itt a már megfejtett szimbólumokról rengeteg érdekességet megtudhattok. A kottát például észrevettétek az egyik bűnös pucér fenekén? Nos, itt meg is hallgathatjátok a rá írt pokoli zenét.

Bosch hazatért az ötszázadik évfordulóra

Idén februártól volt látható a holland Noordbrabandt Múzeumban az eddigi legátfogóbb Hieronymus Bosch-kiállítás, ahol a mester 20 fennmaradt festményéből és 25 rajzából a legtöbbet kiállították. Az alkotásokat a világ legnagyobb múzeumai adták kölcsön a rendezvényre – többek között a New York-i Metropolitan, a madridi Prado, illetve a párizsi Louvre. Mivel ez a tárlat már sajnos bezárt, aki a mester legtöbb művét szeretné egy helyen megtekinteni, annak a Pradóba érdemes ellátogatnia, itt található meg A gyönyörök kertje is. De az ötszázadik évforduló alkalmából Den Boschban is rengeteg esemény lesz még idén. A napokban például a város utcáin sétálva több megelevenedett Bosch-alkotása is belefuthatunk.

Augusztusi hangulatkép Bosch szülővárosából (Fotó: MTI)
Augusztusi hangulatkép Bosch szülővárosából (Fotó: MTI)

 Adatok és képek forrása: Wikipedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top