“Képzelj el egy olyan világot, ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberiség egyetemes tudásának összességéhez!” – Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója valószínűleg maga sem bízott abban, hogy vállalkozása ekkora sikerré nő, és világszerte meghatározó, hatalmas tudásbázissá kerekedik az álma. Ma 290 nyelven olvasható a tizenöt éve, 2001. januárjában indult oldal 35 millió szócikke, amelyek közösségi szerkesztésben készülnek. Hamar kiderült, hogy a szerkesztők és lektorok áldozatos munkájának hála, a lexikon sokkal megbízhatóbb forrás, mint azt eleinte gondolták a szkeptikusok.
Éljen a tesztverzió!
A Wikipedia magyar változatának megjelenését hivatalosan 2003 áprilisában kezdeményezte Gervai Péter informatikus, ám rögtön az alapítás évében, azaz 2001-ben is volt egy tesztverzió, amely éppen szeptember 5-ére lett készen. Larry Sanger, az angol Wikipedia akkori koordinátora hozta létre a http://hu.wikipedia.com/ címet, amely még a ma már ősinek számító UseModWiki szoftverrel üzemelt, összesen 5, azaz öt lapot tartalmazott, és a felülete sem volt magyarra fordítva. Nem volt tehát “élő” ez a nulla.nullás verzió, ám mindenképpen megalapozta azt a hatalmas magyar nyelvű szócikkgyűjteményt, amit manapság használunk. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor tehát szeptember ötödikén ünnepeljük a magyar Wikipédia tizenötödik születésnapját.
Tízmilliós klub
A magyar Wikipédia ma körülbelül 300 állandó, aktív szerkesztővel üzemel, a szócikkek száma 2007-ben érte el az ötvenezret, a kétszázezredik bejegyzés pedig 2011-ben került fel az oldalra, a mai állás túl van a 300.000-en. A havi lapletöltések száma szerint már 2008-ban meghaladta a tízmilliót a magyar kiadás. Érdekes, hogy ugyanabban az évben, egészen pontosan 2008. március 27-én, 00:07 órakor került fel a tízmilliomodik szócikk a 250 nyelven olvasható Wikipedia-projektbe, ami Nicholas Hillard festőről szólt, és Pataki Márta ültette magyarra.
A magyar Wikipédia szabályzata, szerkezete és hierarchiája szinte teljesen az angol eredeti mintájára működik. A jogosultságok tekintetében legmagasabb szinten az úgynevezett bürokraták állnak, majd az adminisztrátorok következnek, akiket a különféle jogosultságokkal rendelkező szerkesztők követnek a sorban.
Száműzték Zuckerberg puliját
A Wikipédia szerkesztésekor itthon is az egyik legsarkalatosabb kérdés, hogy valaki vagy valami nevezetes, vagy sem. Olykor hetekig is elvitatkoznak azon a különböző szerkesztői testületek, hogy például Beast, Mark Zuckerberg kutyája érdemes-e az önálló szócikkre, hiszen a világ legtöbb lájkkal rendelkező ebéről van szó, akinek nagyobb a sajtója, mint sok rocksztárnak. Végül éppen a magyar verzióból került törlésre a kutya, annak ellenére, hogy egy puliról van szó, ami még országimázsként is megállná a helyét.
A Wikipedia szabályzata egyébként így rendelkezik a nevezetesség kérdéséről: “A Wikipédián a nevezetesség határozza meg, hogy egy téma saját szócikket érdemel-e vagy sem. A szócikkek témáinak nevezetesnek vagy »említésre méltónak« kell lenniük, hogy itt szerepeljenek. A nevezetesség megállapítása nem szükségképpen függ olyan dolgoktól, mint a hírnév, a fontosság vagy a népszerűség, habár mindezek tovább erősíthetik egy téma elfogadását, ha megfelel az alábbi útmutatóban leírtaknak.”
A wikiváros születése
A Wikipedia világhódító útjának tehát kurrens és fontos eleme a magyar verzió, olyannyira, hogy még a wikiváros kezdeményezésben is követni igyekeztünk az angol eredetit. Történt ugyanis, hogy bizonyos Stevie Benton kommunikációs szakember elhatározta 2012-ben, hogy létrehozza a világ első wikipedia-városát, ahol a polgárok közösségi munkában, egymást segítve és egymás munkáját kiegészítve feliratozzák a település valamennyi zegzugát. Mindezt azért, hogy a látogatók a mobiltelefonjaik segítségével mindent megtudjanak a városról. Egy walesi kisvárosra, Monmouth-ra esett a választás, amit walesiül Trefynwynek neveznek. A parányi település arról híres, hogy itt látta meg a napvilágot V. Henrik angol király, valamint itt található Nagy-Britannia utolsó 13. századi hídja. A kezdeményezés támogatásra talált a helyi lakosok körében, akik érdeklődéssel és nagy lelkesedéssel vetették magukat a munkába. A projektnek a Monmouthpedia nevet adták a keresztségben, és a cél nem kisebb volt, mint hogy a városka valamennyi büszkeségére QR-kód kerüljön, amit telefonnal leolvasva mindent megtudhat az érdeklődő. Mivel a feliratozásban mindenki részt vett, kicsik, nagyok egyaránt, hamarosan QR-kód került a pékség falára éppúgy, mint a műemlékekre és magánportákra. Hat hónap elteltével már közel kétezer helyen találhattak kódokat a szemfülesek Monmouth-ban.
Magyarországon két évvel később történt hasonló kezdeményezés, 2014. május elsején adták át a GLAM-ZOO projektet, amikor is a Miskolci Állatkert látnivalóira kerültek QR-kódok.
Hasselhoffozás és egyéb zagyvaságok
Bár a hatalmas információmennyiség miatt nem sikerül mindig százszázalékosan, a Wikipédia szerkesztői hatalmas erőfeszítéseket tesznek arra, hogy ne kerüljenek baromságok az oldalra. Nem könnyű kiszúrni például az olyan mondatokat, mint ez az ismeretlen szerző által 2005-ben, a Római Katolikus Egyház cikk egyháztörténeti részében elkövetett szösszenet: “Kezdetben semmi sem volt. Aztán az Úr megteremtette a világosságot. És akkor már látni is lehetett, hogy nincs semmi.”
Vagy tudták önök, hogy mi az a hasselhoffozás? Ugyancsak ismeretlen szerző szócikke (változtatás nélkül, helyesírási hibákkal):
“Nevelési módszer amivel feledékeny kollégáinkat rászoktathatjuk arra, hogy a számítógépüket lezárják amikor az asztal mellől felállnak. Nem lezárt számítógép támadási célpontként szolgálhat és tálcán kínálhatja a munkahelyi adatokat. A Hasselhoffozás (ige) során a le nem zárt számítógépen futó operációs rendszer asztalának hátterét változtatja meg egy szemfüles kolléga méghozzá egy olyan fényképre, amelyen David Hasselhofff látható meztelenül. Mikor a meghasselhoffozzott kolléga szembesül a tettel tudni fogja, hogy súlyos biztonsági rést hagyott maga után. A látvány serkenti az ingert (leginkább a hányingert), így a következő alkalommal hangos “Na most nem fogtok meghasselhoffozni” felkiáltás mellett hagyja el asztalát az áldozat. Ez biztos jele annak, hogy a nevelés sikerrel járt.”
A rossz viccekből, törölt zagyvaságokból egyébként a szerkesztők egy igen szórakoztató gyűjteményt is összeállítottak, érdemes böngészni.
Na, vajon mire keresünk rá leggyakrabban?
Szerencsére az ilyenek ritkák, és a felhasználók is megtanulták, hogy a nyílt szerkesztésű online enciklopédia jó és hasznos, de tudományos munkák hivatkozásaihoz azért érdemes több forrásból is utánanézni a dolgoknak. A mindennapok tudásszomjának csillapítására azonban tökéletesen megfelel a tesztverziót is számba véve éppen ma tizenöt éves magyar Wikipédia, amelyen a legtöbbet kattintott tartalom a magyar névnapok betűrendben szócikk. Isten éltesse tehát a Lőrinceket és Viktorokat, továbbá Alberteket, Alpárokat, Jusztinokat, Romuluszokat, Tárkányokat és Viktorinákat, akik a Wikipédia szerint ma ünneplik a névnapjukat!
Olvass még internet témában az NLCafén:
- Az iskola, ahol tantárgy az internet
- Az internet sietett az elhízott kamaszlány segítségére
- Az internet segítségével diagnosztizálta ritka betegségét a kamaszlány