Aktuális

Szívszorító kisfilm mutatja meg, milyen a figyelemzavaros gyerekek élete

Állandó küzdelem a betűkkel, a koncentrálással az iskolai feladatokra, és az emlékezettel, ami sokszor a bolondját járatja velük. Ha eddig nem tudtad, milyen lehet az ADHD-s gyerekek élete, ezt a videót látnod kell.

Állandóan elkalandoznak, képtelenek az órán odafigyelni, izegnek-mozognak, zavarják a többieket. A tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral küzdő gyerekeket sokszor tévesen lustának, neveletlennek bélyegezi a környezetük, és a megkérdőjelezik a szülők kompetenciáját – már ami a gyereknevelést illeti.

Egy svéd filmes csodálatosan megmutatja, milyen érzés egy kisgyereknek ADHD-val élni.

Ha az angol mozaikszó nem is közismert, a tünetekkel bizonyára mindannyian találkoztunk már. Magyarországon az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder) ugyanis közel félmillió embert érint, köztük 70 ezer gyereket. Átlagosan minden osztályba jár tehát egy “ADHD-s”.
 

Erik Rosenlund 4 perces Hulló betűk című kisfilmjének főszereplője egy iskolás kisfiú, akit a társai furcsának tartanak, mert máshogy viselkedik, mint ahogy azt a többiek elvárnák. Például papírrepülőt hajtogat a dolgozatából, a matekfüzetébe ugrókötelező kiselefántot rajzol az egyenletek helyett. Miközben mások türelmesen várják a buszt a megállóban, ő meglát egy csomó szép virágot, amiből koszorút készít. Csakhogy annyira belefeledkezik a játékba, hogy nem veszi észre, hogy közben elmegy a busz.

Szívszorító kisfilm mutatja meg, milyen a figyelemzavaros gyerekek élete

A kisfiú így aztán csetlő-botló kis különcként éli a mindennapjait, s amikor valami olyat csinál, amiben örömét leli, azt pillanatokon belül meg is bánja, mert nem számol előre a szerencsétlen következményekkel.

A filmből három fontos dolog derül ki a figyelemzavaros gyerekekről:

  • milyen pokoli nehézségeket okoznak a legegyszerűbb feladatok,
  • milyen fájdalmas élmények érik őket a társas szituációkban, amiért mások, mint a többiek
  • mennyire fontos nekik az elfogadó, támogató szülői háttér.

Rosenlund azután készítette a filmet, hogy ő maga is apa lett, és elkezdett visszaemlékezni rá, milyen nehézségekkel szembesült anno gyerekként. Bár nála sosem állapították meg az ADHD-t, valószínűleg ő is érintett valamilyen mértékben, és szívügye a téma.

Érdemes rászánni 4 percet erre a megindító alkotásra, amit már jóval több mint egymillióan néztek meg:

Olvass még az ADHD-ről az NLCafén:

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top