Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Óriási botrányt kavart a nők mondanivalóját „férfinyelvre” fordító applikáció

Lehetséges egy applikációval lefordítani a női kommunikációt a férfiak számára? Japánban megpróbálták, és nagy felháborodás lett belőle. A távol-keleti országban egyébként sem rózsás a helyzet, ha a női emancipációról van szó.

Japán egyik legnagyobb édességgyártója, az Ezaki Glico Co. kifejlesztett egy mobilalkalmazást, hogy a párok segítségére legyen, mégpedig úgy, hogy az applikáció „lefordítja” a férj „nyelvére” felesége mondanivalóját. Az ötletgazdák főleg a gyereknevelés során adódó kommunikációs problémák orvoslására gondolták jó megoldásnak ezt az eszközt, a projektet népszerűsítő weboldal azonban rögtön heves indulatok tárgya lett. A fejlesztésnek azt rótták fel, hogy leegyszerűsíti és sémák alapján akarja kezelni a női gondolkodást, sőt azt üzeni, hogy nem is kell a feleség megnyilvánulásait komolyan venni, a férjnek elég szimpátiát és együttérzést mutatnia.

Mire gondol a nő?

A Kope nevű applikáció abból az alapgondolatból indult ki, hogy a kommunikáció során a női és a férfiagy máshogyan működik, ezért a két nemnél hiába ugyanaz a kikívánkozó információ, végül máshogy fejezik ki magukat, és nem értik meg egymást. Ha például a feleség azt mondja, hogy „ez nagyon nehéz most nekem”, az alkalmazás szerint azt érti ez alatt, hogy „jólesne, ha értékelnéd, amit csinálok”, ha pedig a nő nekiszegezi a férjének a kérdést, hogy a munka vagy a család a fontosabb neki, az applikáció azt tanácsolja a férfinek, hogy kérjen bocsánatot a következőképpen: „sajnálom, hogy magányosnak érzed magad”, majd gyorsan váltson témát, és kezdjen mesélni valami munkahelyi történésről, mielőtt folytatódna a faggatózás. Még megdöbbentőbb, hogy a „nincs értelme együtt maradnunk” mondattal a program szerint a nő valójában azt kérdezi: „Mit érzel irántam?”

Fotó: Profimedia / Wavebreak

Az alkalmazás fejlesztésében az Ezaki Gliko női alkalmazottai vettek részt, de szakértőként Kurokava Ihoko, a Segédlet a feleség kezeléséhez című könyv szerzője felügyelte a munkát. A cég a közösségi médiában megjelent felháborodott reakciók nyomán az appon és az azt népszerűsítő weboldalon is változtatott, de a kritikákra nem válaszolt. A kapcsolódó közleményben mindössze annyi állt, hogy komolyan veszik a közönség véleményét, és igyekeznek mindennap fejlődni.

Kár volt próbálkozni is

„A női és férfikommunikáció között nem szabadna fajsúlyos különbséget tenni – mondta el kérdésünkre Ambrózi Kata pszichológus az applikáció kapcsán. – Igaz, hogy van eltérés a két nem agyi működése között, ám ez mégsem olyan számottevő, mint a szociálisan és kulturálisan felvett szerepek, amelyek a kommunikáció során megmutatkoznak.”

A szakember ennek megfelelően azzal kapcsolatban is erősen szkeptikus, hogy egy applikáció nyújthat-e valódi segítséget a párok közti kommunikációs problémák megoldásához. „Két egyén kommunikációja során nem a nemiségen van a hangsúly, és az interakció nem csak kimondott szövegekből áll, ennél sokkal összetettebb a dolog – fogalmazott a szekember. – A metakommunikációs, vagyis a kommunikáción túli eszközöket egy alkalmazás nem érzékeli, gondolok itt most a hangsúlyokra, a hangszínre, a testbeszédre, a tekintetre és a mimikára. Ezekkel nem tud az applikáció számolni a »fordítás« során.

Két ember beszélgetésekor ráadásul nagyon fontos az ő élettörténetük, a személyes jelenlétük, egymásra hangoltságuk is.

A könnyen érthető kommunikációhoz mindig tudnunk kell, mit szeretnénk mondani a másiknak, és törekednünk kell rá, hogy tisztán és egyenesen közöljük ezt vele. A befogadótól pedig elvárjuk, hogy empátiával forduljon felénk, és meg akarja érteni mondandónkat. Az applikáció ezekkel az emberi tényezőkkel sem tud számolni, és ebből adódóan rengeteg a hibázási lehetőség, a félreértés.”

Problémás terep

Japán egyébként amúgy sem áll jól a nemi egyenjogúságért folyó küzdelemben: a nők jelenléte a politikai és a gazdasági életben jelentéktelen, ebben a mutatóban az ország sereghajtó a fejlett államok között, ráadásul náluk a #MeToo mozgalom sem hozott jelentős eredményeket.

A szigetország legutóbbi egyenjogúsági botrányában a Lion Project nevű társkereső oldal vezetője a Spa! magazinnak adott interjújában főiskolákat rangsorolt aszerint, hogy melyik intézmény lányhallgatóit lehet a legkönnyebben megkapni italozós bulikban. A cikk szintén hatalmas felháborodást keltett a közösségi médiában: 52 ezren írták alá a nők tárgyiasítása, szexualizálása és a tiszteletlen bánásmód ellen tiltakozó petíciót, de ennek is csak annyi lett az eredménye, hogy a Spa! főszerkesztője közölte: ők csak azokról a partikról számoltak be, ahol a lányok belépőit a fiúk fizetik, mert ezek az események most igen népszerűek a japán nők körében.

via

Címlap

top