Többe kerül a leves, mint a hús – ezért ilyen borzasztó drága a petrezselyemgyökér

A húsleves nemcsak azért magától értetődő vasárnapi étel, mert finom, házias és minden nyavalyát meggyógyít, hanem azért is, mert teljesen természetesen, mondhatni, organikusan alakult úgy, hogy hétvégén az kerül az asztalra. Nem kell hozzá más, csak némi – nagyjából bármilyen – hús vagy csont, leveszöldség és fűszerek, na meg ugyebár idő. Kis dolgok ezek, a létezésük mindig is természetes volt.

Mostanában azonban valami megváltozott: ha a piacon vagy az üzletekben járunk, alig hiszünk a szemünknek: egy kiló petrezselyemgyökérért (fehérrépáért, zöldségért, gyökérért, kinek mi tetszik) akár 1500-2000 forintot is elkérnek, noha van, ahol jóval olcsóbb. Nem is értjük, hiszen meglehetősen alacsony presztízsű növényről beszélünk, egy gyökérről – mégis mi kerül ezen ennyibe? Utánajártam.

A ceglédi piacon 800 forint a petrezselyemgyökér kilója (Fotó: Belső Olga)

A ceglédi piacon nagyjából egységesen 800 forintért árulják a petrezselyemgyökér kilóját, Budapesten azonban ennél jóval szórtabb a mezőny: a legalacsonyabb ár 300 forint a Bosnyák téri piacon, a legmagasabb pedig 2200, ennyit a Fehérvári úti csarnokban kérnek érte. Mindeközben az Aldiban 1200-1400 forint a fehérrépa kilója.

„Nem is drága 800-ért, tavaly ilyenkor már 1400-ért adtuk” – kezdi a magyarázatot a ceglédi őstermelő, Hanna, amikor elmesélem neki, hogy mi járatban vagyok. Nem nehéz szóra bírni: egyrészt minden héten tőle vásárolok, másrészt aki a saját terményét árulja, az szívesen beszél is róla.

Az is fair trade, ha nem várjuk el a meggyszedő munkástól, hogy nyomorogjon

„Kevesen foglalkozunk már a földdel, ezért kevés zöldség terem” – mondja Hanna. Ma már a fiatalok nem akarnak mezőgazdasággal foglalkozni, a termelők egyre idősebbek. Munkást sem igen lehet már találni, ami érthető is, hiszen ki akarna óránként 1200 forintért a földön hajladozni kánikulában és hidegben, miközben egy légkondicionált gyorsétteremben, bejelentve 1700 forintot is megkereshet? Hogy drága-e a zöldség, vagy sem, az attól is függ, hogy honnan nézzük a dolgot. Pesten nyilván azért kerül többe, mert oda kell vinni, és meg is veszik drágábban. „De amíg a zöldségért sokallják az 1500 forintot kilónként, egy nyakláncot például, amit háromszor vesznek fel, szó nélkül elvisznek ennyiért a boltból” – veti közbe valaki a piacon.

Az Aldiban 1200-1400 forint a petrezselyem kilója (Fotó: Belső Olga)

Közben egész kis konzílium alakul ki az elárusító sorok között a fehérrépa áráról. „A másik meg az, hogy a zöldséget nehéz megtermelni – magyarázza Erika, aki szintén őstermelő. – Egy csomó vegyszert kell kiszórni, hogy meg tudjon nőni.” A mag is rossz, teszi hozzá az egyik idősebb termelő. „Tavaly egy holdon (kb. 5800 négyzetméter – a szerk.) vetettünk petrezselymet, egy szál kelt ki belőle.” Amikor megkérdezem, hogy nem szoktak-e magot eltenni, hogy azt vessék el, kiábrándít: először is, ha nem terem semmi, akkor nincs miből eltenni. Ráadásul még a paprika magját is csak két évig lehet eltenni, utána összeomlik a genetikája, más tulajdonságai lesznek, mint az anyanövénynek, és aki piacra termel, ebből él, az nem reszkíroz.

Amikor megkérdezem, hogy nem lehet-e, hogy a globális felmelegedés miatt terem rosszul a petrezselyem, csak néznek rám: hát az nem valószínű. Szép petrezselymet sosem volt könnyű csinálni. 

Még a profiknak is nehéz

Pár évvel ezelőtt aranykalászosgazda-tanfolyamra jártam, ahol a kertészet is elég nagy hangsúlyt kapott. A tanári gárda rendkívül hiteles volt: nemcsak akadémikus tudásuk volt, hanem maguk is termeltek. Az egyik órán kérdezhettünk bármit, ami érdekelt, ezért megragadtam az alkalmat, hogy végre megtudjam, hogyan kell petrezselymet termelni – nekem ugyanis még soha nem sikerült csoffadt gilisztánál jobb eredményt kicsiholnom a kiskertem földjéből, ami egyébként minden mást bőven terem. A tanár felsóhajtott, és közölte, hogy kelet felé fordulva, éjfélkor kell elvetni a magot, amit előtte háromszor megköpködtünk. Szóval: gőze sincs.

Őstermelő portékája novemberben (Fotó: Belső Olga)

Egyszóval ahhoz, hogy a petrezselyemnek ne csak zöldje legyen, hanem gyökere is, nagyon profinak kell lenni, és nagyon profi eszközökkel kell rendelkezni. Számít a páratartalom, a hajnali hőmérséklet, a föld színe és kötöttsége, vagyis minden apróság, és ezek maguktól nem jönnek össze. Hát ezért olyan iszonyú drága a petrezselyemgyökér: mert különösen igényes növény, sok munka van benne, és főleg, mert mostanában már senki sem hajlandó fillérekért dolgozni.