2020. Június 12.

Az agyonlőtt nő, akinek a nevét törvénybe foglalták: Breonna Taylor

Az Egyesült Államokban zajló tüntetéseken az ő neve is gyakran feltűnt, elmagyarázzuk, miért.

Andersen Dávid

A kezdeti indulatok mostanra ugyan csillapodni látszanak, vagy békésebb mederben csörgedeznek tovább, de alighanem egy darabig még senki sem fogja elfelejteni George Floyd nevét, akinek haláláért a vele szemben intézkedő rendőr volt a felelős, miután több mint 8 percig térdelt teljesen indokolatlanul a férfi nyakán. Floyd halálát követően tüntetések és zavargások is kezdődtek az Egyesült Államokban, amelyek résztvevői a rendőrség brutalitását és a rendszerszintű rasszizmust kérte számon az ország, illetve a hatóságok vezetőin.

Floyd büntetett előéletű volt, ugyanis még a kétezres évek elején fegyveres rablás és kábítószer-kereskedelem miatt négy év börtönre ítélték. Ennek ugyan nem kellene számítani a tragédia szempontjából, hiszen halála előtt Floyd már letöltötte korábbi büntetését, a magyar kommentelőket látva azonban sokak számára érvnek tűnik azt mondani, „Floyd egy bűnöző volt, nem kár érte”, illetve „miért is kellene egy rendőrnek gyengéden bánnia egy elítélt bűnözővel”? Ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokkal Dunát lehet rekeszteni, az ilyeneket leíróknak úgy látszik, semmi gondjuk nincs az aránytalan rendőri fellépéssel, mert az egy olyan ember ellen irányult, akit korábban már bűnösnek találtak.

Breonna Taylor és George Floyd portréja egy Black Lives Matter tüntető kezében (Fotó: Getty Images)

Az más kérdés, hogy Floyd a börtönből való szabadulását követően a vallás felé fordult és Houston egy szegényebb negyedében álló templom közösségének fiataljainak tanított hittant, illetve kosárlabda-edzéseket is tartott nekik.

Breonna Taylorral mi a helyzet?

A Floyd halálát követő Black Lives Matter-demonstrációkon gyakran tűnt fel egy másik név, Breonna Tayloré, aki szintén rendőri brutalitás áldozatává vált, nem is akárhogyan. A 26 éves, mentőápolóként dolgozó nőre és élettársára ugyanis rendőrök rúgták rá a Louisville-ben található lakásuk ajtaját az éjszaka közepénm március 13-án. Taylornak mindössze annyi volt a bűne, hogy korábban randevúzott egy Jamarcus Glover nevű férfival, akiről kiderült, hogy kábítószerekkel kereskedik. A rendőrök őt keresték a tragikus éjjelen, Taylor lakásához pedig azért jutottak el, mert megtudták, hogy a nő autóját korábban többször látták Glover háza előtt. A rendőrök egyébként annak ellenére kezdtek akcióba, hogy időközben az általuk keresett gyanúsítottat egy másik helyszínen intézkedő rendőri egység elfogta.

Breonna Taylor is a rendőri brutalitás áldozata

Breonna Taylort nyolc lövés ölte meg, amelyet a rendőrök adtak le (Fotó: Getty Images)

A történtek megértéséhez fontos tudni, hogy a helyi rendőrök egy úgy nevezett „no knock warrant”, vagyis egy olyan házkutatási parancs birtokában voltak, amelynek értelmében nem kellett magukat azonosítani, mielőtt akcióba léptek volna. A Los Angeles Times összefoglalója szerint a tragédiát pedig éppen ez okozta, mivel a kérdéses éjjelen, Taylor barátja, Kenneth Walker kopogtatást hallva megkérdezte, ki áll az ajtó előtt. Amikor erre nem kapott választ, engedéllyel tartott fegyveréért nyúlt. Az ajtót azonban ekkor rájuk törték, mivel pedig az amerikai törvények pedig lehetővé teszik, hogy saját otthonában bárki megvédhesse magát a behatolókkal szemben, akár fegyverhasználattal is, Walker tüzet nyitott a behatolókra, amellyel megsebesített egy rendőrt. A válasz erre nem kevesebb mint húsz lövedék formájában érkezett, amelyből nyolc Breonna Taylort találta el, aki a helyszínen meghalt.

Az intézkedő rendőrök azt állították, hogy azonosították magukat a behatolás előtt, ezt azonban sem Kenneth Walker, sem a kihallgatott szomszédok nem erősítették meg. Walker azt is elmondta, azt hitte, betörőkkel van dolga, ezért figyelmeztető lövést adott le, amely az egyik rendőrt, Jon Mattingly őrmestert a lábán megsebesítette. Az eset további érdekssége, hogy szűk három hónappal később, a Louisville Metro Police (LMPD) nyilvánosságra hozta az eset jegyzőkönyvét. Ez azonban csak arra hozott példát, hogy a hasonló esetkben az amerikai rendőrségi szervezetek milyen hatékonysággal zárnak össze, ha saját embereik védelméről van szó. A Courier Journal értesülései szerint ugyanis a rendőri jegyzőkönyv szerint Breonna Taylor nem szenvedett sérüléseket, miközben valójában nyolc lőtt sebe volt, a rendőrök bevallása szerint nem történt erőszakos behatolás, annak ellenére, hogy a kommandósok által használt faltörő kossal törték be az ajtót. Emellet, a jegyzőkönyvből egyértelműen kiolvasható az intézkedő rendőrök bűnössége is: az „elkövetők” mezőben ugyanis az ő nevük – Jon Mattingly, Myles Cosgrove és Bertt Hankison – szerepel.

Breonna Taylor tragédiája George Floydéhoz mérhető

Breonna Taylor nevét ma már törvényjavaslat is viseli (Fotó: Getty Images)

Az ezt követő felháborodás hatására az LMPD elismerte, hogy valóban szerepelnek valótlanságok a jegyzőkönyvben, ezt azonban a jelentést összeállító szoftver hibájának tulajdonították. Ezt a kevésbé meggyőző érvelést Greg Fischer, Louisville polgármestere sem hitte el, aki június 10-én kiadott közleményében elfogadhatatlannak nevezte a kiadott jelentést.

„Álljon meg a menet! Az ehhez hasonló problémák erodálják a lakosság rendőrségbe vetett bizalmát” – írta közleményében a polgármester. „Ezért elrendeltem a rendőrség teljes átvilágítását a legfelső szinttől a legalsóig. Bocsánatot kérek a Taylor-családtól és a közösségünktől azért a fájdalomért, amit ez okozott.”

„Ez a dokumentum a bizonyítéka, hogy az LMPD viccet csinál az átláthatóságból” – mondta Jon Fleischaker, a Courier Journal jogásza, egyben Kentucky állam nyílt köziratokról szóló törvényének egyik szerzője.

A megrázó eset hatására a tegnapi nap folyamán Rand Paul republikánus szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, amely eltörölné a „no knock warrant”-típusú házkutatási engedélyeket. A Justice for Breonna Taylor Act értelmében a rendőrök a jövőben csak akkor intézkedhetnének, ha tájkoztatást nyújtanak a fennhatóságukról és az intézkedés pontos céljáról.”