2020. Július 10.

„Nekem nagy szívás lesz ez a KATA-rendelet”

A KATA-rendeletet magyarázta el a saját szemszögéből egy műfordító, aki 3 millió fölött szokott számlázni egy kiadó felé.

Natasa

Név nélkül mesélte el a saját aggodalmait egy műfordító ismerősünk, aki komoly bevételtől eshet el a KATA-rendelet miatt. Nincs egyedül, sok szakmában dolgoznak katás vállalkozók, akik nem kényszerfoglalkoztatottak, mégis 3 millió forintnál többet számláznak évente egy partnernek. Most az ő megélhetésük kerülhet veszélybe az új rendelet miatt, amely szerint ha 3 milliónál többet számláz ugyanannak a cégnek a katás vállalkozó, akkor a cégnek 40 százalékot adózni kell a 3 millió feletti összeg után.

Nem mindig bújtatott munkaviszony van a háttérben

Balázs történetén keresztül jól érthetővé válik, hogy bizonyos szakmákban miért nem bújtatott munkaviszony az, ha 3 milliónál többet számláz egy cég felé, és milyen nehéz helyzetbe került most sok katás vállalkozó.

„Ha egy kicsit számolunk, akkor az éves 3 millió bevétel azt jelentené, hogy havonta 250 ezer forintot keresnék, amiből az 50 ezret befizetem kötelezőként, tehát 200 ezerből kellene eltartanom a gyerekeimet. Ez teljesen nonszensz, bár tudom, hogy sokan élnek ennél kevesebből is, de a családunk nem ehhez van szokva.

Egy-egy fordításért sokkal több pénzt kapok, mint 250 ezer forint.

A fordítás esetében ez úgy van, hogy ha egy kiadó rátalál egy olyan fordítóra, akivel passzolnak, aki megbízható, és könnyen lehet vele szót érteni – ha esetleg utólag javítani kell, nem problémázik stb. -, akkor ahhoz ragaszkodik. Dolgozom olyan könyvkiadónak, akik évente négy-öt könyvet rám bíznak, mert szeretik a munkámat, szívesen dolgoznak velem.

Tudják, hogy gyorsan, alaposan fordítok, két hónap alatt kész vagyok egy könyvvel, és olyan színvonalat adok ki a kezeim közül, hogy nem szakad bele a szerkesztő, mire megszerkeszti a szöveget. Ezeket a kvalitásokat értékelik: magas áron dolgozom, de megfizetnek érte.

Van olyan évem, amikor kizárólag ennek a könyvkiadónak fordítok, ha olyan sok külföldi könyvet jelentetnek meg, ilyenkor bőven a 3 millió felett számlázok nekik, azaz egy partnernek.

Most viszont nem tudom, hogyan reagálnak majd erre, hogy nekik kellene kifizetni az én bevételem után 40 százalék adót – biztos vagyok benne, hogy erre nem lesznek hajlandóak, úgyhogy jó eséllyel el fogok esni a bevételem nagy részétől.”

Balázs katásként otthonról dolgozik, szó sincs bújtatott munkaviszonyról, mégis elesik majd a bevétel nagy részétől a rendelet miatt (Kép: Unsplash)

Jön megint a borítékozás?

Balázs szerint ez a rendelet csak arra lesz jó, hogy felerősödik megint a borítékos fizetési rendszer. Számlázhatnak majd a vállalkozók havi 250 ezerig, a fennmaradó részt pedig majd asztal alatt odacsúsztatják nekik. Azt nem nagyon tartja valószínűleg, hogy hirtelen alkalmazottnak felvennék, mert pont a fordítói munka olyan, hogy nincs egyenletesen minden hónapban, amit egy alkalmazotti viszony megkívánna.

„Az én munkám projektalapú, azaz van, hogy két hónapig nincs új fordításom, aztán három hónap alatt beesik kettő is egyszerre. Ilyen fajta munkára nem szoktak alkalmazottként szerződtetni, amit meg is értek, mert mi van azzal a két hónappal, amikor pont nincs annyi feladat, hogy alkalmazni és fizetni kéne érte?

Nem vagyok bújtatott munkaviszonyban attól még, hogy 3 millió felett számlázok, hiszen nem használom a megrendelő eszközeit, telephelyét, nem a megrendelő osztja be az időmet, és csak akkor kapok pénzt, amikor munkát adnak.

De ha elvonatkoztatunk a fordítói munkától, és veszünk egy informatikust, aki szintén katásként dolgozik és projekteket vállal, neki is nagy szívás lesz ez a rendelet, mert ők sem úgy működnek, hogy folyamatos feladatuk van, hanem kapnak egy nagy projektet, amin hónapokig dolgoznak, sokkal magasabb összegekért, mint egy fordító, és egy partner felé máris többet számláznak 3 milliónál.

Szó sincs bújtatott munkaviszonyról, csupán egy-egy hosszabb távú projektről, mindez emiatt a rendelet miatt most veszélybe kerül.

Amúgy szellemi munkásokon túl, például az építőiparban is gyakran számláznak egy cég felé évi 3 milliónál többet, amikor mondjuk felhúznak egy nagy irodaházat, akkor most ott kinek kell a 40 százalékot kifizetni? Sehogy sem lesz ez jó, nem az alkalmazottak száma nő majd, hanem a munkanélküliség, mert sok cégnek az lesz a megoldása, hogy beszünteti a katás vállalkozókkal az együttműködést, és még több feladatot terhel inkább a már meglévő alkalmazottakra.”