Aktuális

Benzingőz helyett vadvirágos mezők – Mi a terv a Gellértheggyel?

Miért kellene sikló a Gellérthegyre? Hogyan lehetne megoldani az egyébként pofátlanul aktív szemetelést, és mindenki számára vonzó közparkká fejleszteni ezt a zöld területet Budapesten? A stratégia már kész, a megvalósítás nem lesz ilyen gyors.

Itt van a főváros közepén. Óránként legalább 900 ember megy fel rá csúcsszezonban, busszal, és régen még szőlőt termesztettek az egyik részén. Ez mind igaz a Gellérthegy városrészre, amely az egyik kiemelt, fejlesztésre szoruló zöld terület Budapesten. A stratégiai terv már kész, ez azonban nem jelenti azt, hogy holnap elindulnak a munkálatok.

A Gellérthegy fejlesztése, és fejleszthetősége már csak azért is összetett feladat, mert egy-egy területnek tulajdonosa itt az állam, a főváros, a kerületek, de még szaúdi uralkodó is. Legalább ilyen komplex a kedvelt turista-, és kirándulócélpont felhasználása és funkciója is. „Első körben végeztük egy elégedettségi felmérést, ahol az jött ki, hogy a Gellérthegy megközelíthetőségét alapvetően pozitívnak ítélik meg az emberek, de az itt lévő kilátók, utak, járdák állapotáról, azok felszereltségéről  már nagyon negatív volt a véleményük”– árulta el Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes azon a háttérbeszélgetésen, melyet a Gellérthegy kapcsán hívtak össze a napokban.

Gellérthegy Sikló
De nemcsak a szemét, és erre majd később visszatérünk, vagy éppen a minősíthetetlen járdák, sétányok, padok (hiánya) a probléma, hanem az elviselhetetlen turistabusz forgalom is. Csúcsidőben, amikor éppen nem viszi padlóra a turizmust a koronavírus-járvány, óránként kb. 900 ember megy fel busszal a Gellérthegyre. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 busz cammog fel 60 percenként a hegyre, dízelgőzzel beborítva a környéket.  „Vagy ez, vagy a sikló. Nincs más opció” – magyarázza Bardóczi Sándor főtájépítész. Persze ott van még a gyalogos lehetőség is, de ha valaki nem akar, vagy nem tud felsétálni, annak tényleg nem lenne más. A Gellérthegyi Sikló ötlete egyelőre csak terv. A főváros azt szeretné, ha ez közberuházással valósulna meg, s azt sem kívánják elhallgatni, hogy a kivitelezés kb. 100-150 fa kivágásával járna. Az is igaz, hogy ezek a fák, a Gellérthegy erdős részének invazív fajai.

Alagút, sikló, busz stop

A terv szerint a Gellérthegyi Siklóig egy rövid sétát kellene tenni a föld alatt. A sikló az Orom utca-Bérc utca magasságától a felszínen tenné meg a maradék távot. Ígérik, hogy amennyiben létrejön ez a fajta közlekedés, úgy nem terveznek sok épületet az üzemeltetésre. Egy induló és egy fogadó épület mellett, egy-egy mosdót kívánnak csak felhúzni. A főváros úgy számol, hogy a sikló – ha a Budavárit veszik példának – tud nyereséges lenni, abból pedig már finanszírozható további közpark fejlesztés úgy a Gellérthegyen, mint máshol Budapesten. Az persze már technikai kérdés, hogy bár a Gellérthegyi Sikló modernebb lesz, de találnak e olyan megoldást, amely segítségével az óránkénti buszos látogatószám, vagyis a 900 fő kiszolgálható.

A cél tehát az, hogy legyen autómentes, buszmentes – kivéve a tömegközlekedés – a Gellérthegy, és legyen egy alternatív közlekedési eszköz, ez lenne a sikló. A hírekkel ellentétben a főváros nem szeretne buszfordítót az Erzsébet hídhoz, ahogyan azt sem szeretnék, hogy a Tabánban várakozzanak a hatalmas turistabuszok. Köztes megoldást, üzemi területet kell erre kitalálni.

A Gellérthegy közel sem csak a kilátás miatt izgalmas, hanem azért is, mert természetvédelmi terület. A tervek szerint a közpark fejlesztéssel nagyobb teret kapnának a vadvirágos mezők, és visszaszorítanák a sűrű nyírásra szoruló gyepet. Ezzel a nyílt sziklagyep is nagyobb teret kapna.

Parkőr kontra önfegyelem

De, amikor arról beszélünk, hogy legyenek jobb járdák, utak, bringautak, tisztább és rendezettebb kilátók, akkor a társadalom felelőssége sem elhanyagolható. Az adatok szerint éves szinten 997 m³ szemetet gyűjtenek itt össze, ennek pedig 60 százalékát csak különleges technikával tudják összeszedni a sziklafalról. A városvezetés abban bízik, hogy a szebb sétányok, a felújított parkok arra ösztönzik az embereket, hogy kevesebb PET palackot dobáljanak le a kilátókról. Lássuk be, ez nem nagy kérés. Mert nem állíthatunk minden turista mellé egy Poldi bácsit. Ha pedig kevesebbet kellene költeni a szemét eltávolítására, akkor több maradna a közpark fejlesztésére is. Igaz ez a grafitikre is. Évente ugyanis az FKF-nek 1.5 millió forintjába került – csak a Gellérthegynél – lesikálni az önjelölt Da Vincik feliratait.

Citadella a Gellrét-hegyen

A Citadella a Gellért-hegy tetején (fotó: Profimedia)

A főváros, és az érintett kerületek által kidolgozott stratégia várhatóan novemberben kerülhet a közgyűlés elé. Amennyiben a Gellérthegyi Sikló megvalósul, úgy legkorábban a mostani önkormányzati ciklus végén lehet belőle valami. Bár még azt sem tudni, hogy ki fogja felügyelni a munkálatokat, arra ne számítson senki, hogy egy új színes-szagos vidámparkot húznak fel a környékre. A cél nem ez. Az érintett kerületek lakói egyébként szeptember közepéig elmondhatják véleményüket online is.

Irány a Park!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése