Visszatér az üvegvisszaváltás, a palackok és a fémdobozok fontos másodnyersanyagok lehetnek – közölte a csütörtöki Magyar Nemzet. Ha nő a gazdaságba visszaáramló másodlagos nyersanyag mennyisége, csökken a nyersanyagimport-függőség és erősödik a versenyképesség.
A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján kötelezővé válna az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon. A dokumentum előzményeként a kabinet februárban meghirdette a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelynek egyik fő eleme az illegális hulladéklerakás felszámolása, valamint az üveg- és műanyag palackok, fémdobozok visszaváltásának biztosítása – áll a javaslat indoklásában. A kötelező visszaváltás várhatóan 2023. július 1-jétől lép életbe.
A szigorítást a környezetvédelmi megfontolás mellett a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás is indokolja: az országok jelentős mennyiségű potenciális másodnyersanyagtól esnek el az újrahasznosítás hiánya miatt. A helyzet kezelésére európai uniós szabályozási hullám indult.
A tervek szerint az átalakítások nyomán új munkahelyek jöhetnek létre a hulladékgazdálkodást és a körforgásos gazdálkodást érintő területeken, valamint csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása. Emellett erősödhet az Európai Unió hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási ágazatának versenyképessége, ugyanis mivel nagyobb mennyiségű másodnyersanyag kerülhet vissza a gazdaságba, csökkenhet a nyersanyagimport-függőség.
A magyar lakosság 85 százaléka támogatja, hogy visszaválthatók legyenek a PET-palackok, például betétdíj bevezetésével – idézte a Greenpeace a ZRI Závecz kutatóintézet ezer ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményét.
Simon Gergely, a Greenpeace szakértője azt mondta, hogy a jól hasznosítható PET-palackok és a végtelenszer hasznosítható alumíniumdobozok körülbelül kétharmada végzi most lerakóban, égetőben vagy a természetben, de az üvegpalackok újrahasznosítási aránya is elkeserítően rossz. Magyarországon évente több mint egymilliárd PET-palack kerül a szemétbe.
(MTI)
