Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Utálom a férjem

Torolt_felhasznalo_369412
Torolt_felhasznalo_369412
Létrehozva: 2005. február 13. 13:41
Sziasztok! Sajnos csak most jöttem rá, hogy utálom a férjem. Korábban is voltak gondok, de hibásan azt gondoltam, hogy veszít önzőségéből, ha lesz gyerekünk. Novemberben két gyönyörű kisfiunk született és egészen addig boldog volt, amíg nem kellett velük foglalkozni. Nem tudja elviselni, hogy nem mehet el hetente többször a haverjaival berúgni, két este edzeni stb. (Egyébként 30 éves). Nekem eléggé fárasztó a 24 órás szolgálat és csak annyit szeretnék, hogy esténként segítsen megnyugtatni az egyik picit, amíg a másik eszik, illetve segítsen a fürdésnél. Mindenféle kifogásokat talál ki, hogy miért nem ér haza és ő állandóan nagyon fáradt. Mondjuk a cégnél normálisan hajt (8-10 óra naponta), biztosan kimerítő. Az nem érdekes, hogy én 2-3 órát tudok aludni és a tejtermelésem rohamosan csökken. De, hogy nem is kiváncsi a gyerekeire... Reggel nem köszön be nekik és este sem rohan hozzájuk. Folyamatosan érezteti, hogy ez egy feladat neki. Ha sírnak, csúnyán és türelmetlenül beszél velük, megszakad a szívem. Ennek ellenére azt állítja, hogy nagyon szeret mindhármunkat... Teljesen kiábrándultam belőle azok után, ahogy bánik velünk, de elválni nem tudok. Egyrészt a gyerekeknek apa kell, másrészt én nem tudom visszamenni dolgozni (elég jól kerestem, csak 12 órát kellett dolgoznom). Mi a véleményetek? Lehet még megoldás?
A gyereket egyébként terveztük, ő is akarta - még akkor...
  1. 2020. október 11. 21:18148.

    Te'rdsze'li---------    ne  viccelj!


    Miert  teszel  ugy,  mintha  nem  tudna'd,  hogy  ez  is  K A M U   topik?


    A  szegeny   Noklapja  mar   elavult.-----------  de,   e'vekig   nagyon   jo   szorakoztatoak   voltak  az  ugynevezett  "forumok".


    A  FACE-n......??????         "majd  meglatjuk"   mondta  a   vakemeber  is.......

    előzmény:
    terdszelikatica (145)
    2020-09-10  10:42
  2. 2020. szeptember 11. 20:54147.

    "Nagy feladat ,ehhez valoszinu kulso segitseg is kellene .." engem erdekelne hogy itt es most =ebben a helyzetben , sociokulturaban , oroklott tradiciokban  Te mire is  gondoltal ?

    előzmény:
    decentral (146)
    2020-09-10  13:56
  3. 2020. szeptember 10. 13:56146.

    Kedves Vani!


    Kicsit elszorult szívvel olvastam a történetedet. Amit leírtál nagyon szemléletes. Minden elismerésem, hogy ilyen fiatalon vállaltad a gyermekedet, erre nagyon kevesen vállalkoznának. Légy rá büszke! Az pedig, hogy normális-e, hogy ragaszkodsz a gyermekedhez (és a férjedhez), hát ez a legnormálisabb! :) Ha most azért írtál volna, hogy miként tudnál megszabadulni a férjedtől, akkor én biztosan nem írnék most.
    Nagyon korán cseppentél bele olyan, szinte megoldhatatlan feladatokba, amivel sokan 30 évesen sem tudnak megbirkózni.
    Én optimista vagyok, úgy gondolom, meg lehet menteni a házasságotokat a pároddal, de ez magától valószínűleg nem fog megoldódni, ehhez az kell, hogy változtatni tudjatok a felálláson, az egymáshoz való viszonyotokon. Nagy feladat, ehhez valószínűleg külső segítség is kellene. Nagyon fiatalok vagytok mindketten, folyamatosan változnak az igényeitek és a legnagyobb feladat igazán megismerni egymás érzéseit, vágyait, indíttatásait.
    Az elég egyértelműen kirajzolódik, hogy te vagy az, aki ebben a helyzetben a legkiszolgáltatottabb és aki a legtöbb lemondásra, türelemere szorul. Ezt gyorsan és varázsütésre nem lehet megszüntetni, ha változást szeretnél elérni, akkor is csak lassan lépésről lépésre lehet haladni.
    Én úgy látom, ahhoz, hogy a férjednél változást tudj elérni (és persze magadban is), ahhoz sok türelemre és okos lépésekre lesz szükség. A legfontosabb, hogy éreztesd a férjeddel, hogy szereted őt, ragaszkodsz hozzá és a változtatásokkal nem kierőszakolni akarsz belőle valamit, hanem ráébreszteni arra, hogy attól, ha ti ketten vállvetve vagytok együtt, az neki is, neked is örömöt okoz. 
    Próbálj jó pillanatokban beszélgetést kezdeményezni és ha gondokról problémákról beszélgettek, akkor figyelj arra, hogy ne szemrehányásokat tegyetek egymásnak, hanem inkább azt mondjátok el, hogy mi lenne az, ami örömmel töltene el benneteket. Mert amiről tudom, hogy öröm a másiknak, azt szívesebben teszem meg, mert tudom, hogy akkor a másik nem csak örülni fog, de cserébe kedvesebb is lesz hozzám.
    Persze olyasmit nem árt tisztázni, hogy ki milyen képet hordoz magában a férfi-nő viszonyáról, mert természetesen van olyan, hogy a férfi akkor érzi jól magát, ha "uralkodhat", ha a másikat esetleg megalázza. Szerintem még az így viselkedő férfiak többsége is csak azért ilyen, mert azt hiszi, hogy csak így tudja beteljesíteni a "családfő" szerepét. De ha biztonságban érzi magát és esetleg van kitől megtanulni azt, hogy a szeretet nyelvén is elérhető a tisztelet, akkor nem próbál uralkodni.

    Szívesen ajánlanék valami olvasni, vagy néznivalót, hátha az segít. De abban biztos vagyok, hogy az nem elég, hogy te egyedül próbálsz tenni. Mindkettőtökre szükség van és első körben általában az a legnehezebb, hogy a férfi elfogadja a kívülről jövő segítséget.

    előzmény:
    Vani (144)
    2020-09-09  23:45
  4. 2020. szeptember 10. 10:42145.

    "irjatok velemnyeket ...." biztos vagy benne hogy ez jo megoldas lenne ? 

    előzmény:
    Vani (144)
    2020-09-09  23:45
  5. 2020. szeptember 9. 23:45144.

    Sziasztok . A házzaságomrol szeretnék egy picit beszelni .  Olyan nehez errol beszelni es megnyilnom de megprobalom . 1 és másfél éve élek együtt a párommala szuleimnel termeszetesen mint mindemhol vannak vitak nézetteltérések de mindig megoldjak  , született egy kislanyunk 9 hónapos . Fiatal anyuka vagyok 17 eves, a párom 21 éves.  de valamiert ugy erzem nem vagyok annyira szeretve , ezt pontosan nem tudom elmondani miert  erzek igy .  néha gyulolom es ugy erzem nincs ertelme vele élni . Sok vitank volt  es meg mindig van valahogy azt erzem nincs egyutt értésünk. Teljesen más világ ő is es en is de valamiert meg is kotodom hozza a gyerek valalast egy percre sem bantam meg nagyon szeretem a kislamyom  , szerintetek ez normalis ? Ugy erzem sokszor megalaz ugy hasznal mi8nt egy cseléd vagy mit egy olyan akivel minel jobb vagy annal.jobban kihasznalja es a multammal bant mintha kötelezöen kellenne elvegeznem dolgokat pl szedni neki mintha ilyen uriember lenne persze megvsinalom nem erol van szo csak.jol esne ha ereznem.benne a szeretettet , persze ilyenkor.oda vossza mondom en hogy semiben sem jo nek tud segiteni semibe stb...nincs hozzá elég turelmem es sokszor kiborulok tole masképp fog fel dolgokat es ugy erzi hogy en akarom iranyitani fonokoskodni nem céltudatos nem magabiztis , nem nagyon akar nekem semiben sem segiteni neha elveszi a kislamyt de nagyon masban nem segit mindent elvar parancsol nem erzem hogy szeretne kozosen nem magyon szoktunk lenni szoktunk vasarolni de csaladi napot sosem tervez altalaban en szoktam de azt vagy elhanyagolja es rokonokkal egyitt szeretné mintha nem akarna velunk lenni . Amikor mondom hogy torodjon velunk velem akor altalaban azt mondja nem eleg neked hogy dolgozok meg lefekszek veled . A párom szüleit egyszerüen gyulolom nagyon sok vitank volt az utolso vitanktol betelt a pohar es ugy erzem soha nem szeretnék veluk joba lenni!!! Laktunk naluk is de az apukaja terhesen kirakott az utcara Mert vervetel utan gyemgelkedtem es nem takaritottam ki megrangatott , de adtam meg egy eselyt mivel lattam a paromon hogy csak a szulei meg jon az unoka nem jo a harag . Mikor jottek kisebb vita mindig volt az apukaja egyszeruen a szemeivel megölt engem pedig probaltam mindent megtenni tisztelet fogadtam oket de semi sem volt nekik.jo . Mivel kiskoru vagyok es itt elek a szuleimnél a párommal igy a kislanyunknak édesanyám lett a gyámja mivel hogy ez onkormanyzati lakas volt ide a paromat nem sikerult bejelnteni neki pedig normalis korulmenye hattere nem nagyon volt es mivel en kiskoru is vagyok igy csak is igy tudtuk megoldani a korhazbol nem engedtek volna ki ,de megoldottuk igy hogy anyukám lett a gyámja a kislanyomnak. Ezt a párom szulei ugy ereztek direkt csinaltuk igy hogy boztos mastol van a gyerek ( elégé hulye gondolkodasuk van ) es haza csaltak a fiukat azt akartak valjunk el ez volt utoljara  , harcoltam ahazassagomert es nem akartam apa nelkul.noljon fel a kislanyom igy kethonapra ra kibekultunk es harom honapja hogy kiakarnak bekulni a szulei velem de nem akarok veluk jobba lenni ezt a paromnak nehez megerteni mindig azt mondja ha emgem szeretsz tisztelst akor oket is kell de egyszrruen mar betelt a pohar ha jo tortent velunk abban sosem tamogattak de a roszban mindig benne voltak nem erzek irnatuk szeretetett haragot semmit sem ... a paromat megertem a szulei  szereti oket . De a lanyomnak nem kell ilyen mama aki letagadta ot e snem.nezte unokajanak es azt akarta hogy elhagyjon minket . Irjatok.velemyneket koszonom


     

  6. 2005. február 14. 22:56143.
    Ha olyankor megy ki a védőnő, amikor az apuka nem a legjobb formáját mutatja, a gyerekeket veszélyeztetettként jelentheti be a gyámügyeseknek. Nemrégem történt : Egy pasi állandóan piás volt, verte a feleségét, gyerekeit . A csaj meguta, a legutólsó alkalommal a pasiba vágta a kést. Évekre elitélték, a Köztársasági Elnöktől kegyelmet kapot. Az anyuka és a nagymama hiába panaszkodott a hatóságoknál a kegyetlen pasira, azok a fülük botját sem mozgatták. Amikor a csajazinak be kellett vonulni az előzetesbe, a gyámügyesek azt lesték, rendesen felvannak e öltöztetve télen éd nyáron.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_131132 (141)
     
  7. 2005. február 14. 22:32142.
    Sziasztok ! Nekem is van egy ilyen ismerősöm. Övé volt a 3 gyerek, a háztartás, a kert, az állatok. A férje semmiben nem segit neki. Annyi mostmár a könnyebbsége, a 2 nagylány besegít, ők még tanulnak, a szabadidejük megy rá , hogy az anyjuknak segitsenek.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_636371 (136)
     
  8. 2005. február 14. 22:30141.
    Miert keverne? Ha annyit mond, hoy egyedül van a ket gyerekkel, es faradt. Miert kellene ehhez gyamhatosag??
    előzmény:
    CZÖVIKE (140)
     
  9. 2005. február 14. 22:23140.
    Sziasztok ! Én a védőnőt kihagynám. Még képes lesz a gyámhatóságot is belekeverni. Inkább az utcabeli 16-18 éves lánykák. Főleg ha van kisebb testvérük--tapasztaltabbak.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_131132 (129)
     
  10. 2005. február 14. 21:22139.
    szia!!fel a fejjel!inkább nehallgass a hsz-emre, q okos vagyok, de nagyon nem értek a témához. ))))))inkább a tapasztaltabbak hsz-eit olvasgasd. Remélem, rendbejönnek a dolgaitok!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  11. Torolt_felhasznalo_417376
    Torolt_felhasznalo_417376
    2005. február 14. 21:04138.
    Szia! Örülök, hogy jobban vagy. Nehéz lehet két kicsivel, lényegében egyedül csinálni mindent. Ami azt illeti, én nem tanácsolnám azt Neked, hogy amellett, ahogyan a férjed viselkedik, ápolgasd a lelkét, főzzél finomságokat, legyél szexi démon, úgy, hogy vagy 4 órát alszol, megszakításokkal. Szerintem a barátait sem kell meghívnod (ilyet is írtak), mert akkor egy tunya pasas helyett ötöt szolgálhatsz ki. . .
    Ez csak ködösítés, hogy szegény férfiak mit is kezdenének egy kis gyerekkel. Ahogy FHB is írta, csak akarni kell. A férjed tudomásul vehetné, hogy APA lett. Ennyi. A helyedben leülnék vele egy nyugodtabb percben, egyik kicsit a kezébe adnám, hogy ne tudjon meglógni, és szépen elmondanám, hogy nagyon nagy boldogság a két kicsi gyerek, de egyelőre nagyon sok munkával is jár. Mindkettőből kivehetné a részét.
    Tudom, hogy az a legrosszabb, mikor a kicsikkel másképp beszélsz, mint szeretnél, és lelkiismeret-furdalásod van utána. Ne tedd. Ha tudsz, kérjél és fogadj el minden segítséget mástól is. Édesanyádnak megmondhatod, hogy igen, szükséges, hogy segítsen. Ha nem szeretne segíteni, az más kérdés, de akkor mondja azt.
    De próbálj meg pihenni, ha másképp nem megy, esetleg fizetett segítséget vegyél igénybe, ha csak hetente egy-két nap, egy-két órát kimehetsz akár csak a boltba is, rögtön jobban fogod érezni magad.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  12. Torolt_felhasznalo_212859
    Torolt_felhasznalo_212859
    2005. február 14. 12:10137.
    Jaj, félreértettél, nem neked írtam, hanem norimaminak! :-))
    Ott van az alján. . .

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  13. Torolt_felhasznalo_636371
    Torolt_felhasznalo_636371
    2005. február 14. 10:19136.
    Sziasztok!ellnézést, hogy csak most válaszolok!
    Nem , nem mindig volt ilyen bár ezelőt sem segített sokat. A harmadik gyerekre ő beszélt rá. Én elleneztem és mégis beadtam a derekam.
    Én azt nemvárom el tőle , hogy a háztartásban segítsen , az tényleg az én dolgom. De amikor nyár van a házkörüli munkák is rám várnak.
    Plusz nappaliban eszik tálcán aztsem viszi ki poharakról nemis beszélve.
    Énmár beszéltem vele. Legtöbbször ez a vita témája. 1x a barátnőmnek azt mondta hogy ő keresi a pénzt a többi az én dolgom. Hozzá teszem mikor nem voltam Gyesen énis dolgoztam Szfáron az IBM-nél 3 műszakban. akkor is megcsináltam mindent ő semmit.
    Non sokmindent tudnék mesélni. De az biztos én nagyot csalódtam benne. És ez fáj a legjobban. sziasztok!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_600732 (82)
     
  14. FHB
    FHB
    2005. február 14. 10:19135.
    Arról beszéltél már a férjeddel, hogy számodra mivel jár ez a két gyerek? Mivel nappal dolgozik, éjjel meg alszik, lehet, nem is látja, mekkora megterhelés ez neked. Elmesélted már neki, hogy néz ki egy átlagos napod? Elmesélted már, mennyit segítene rajtad, ha esténként 1 órára átvállalná tőled a két bébit, hogy te nyugodtan és egyedül végig tudj dőlni egy kád vízben?
    A legtöbb férfi bele sem gondol, hogy a gyerekkel az a legnagyobb gond, hogy egy percig sem vagy egyedül. Ő megy egyedül a munkába, jön egyedül a munkából, egyedül bevásárol, intézgeti a dolgait vagy családi dolgokat és eszébe sem jut, hogy neki mennyi ideje van, amit csendben, gondolkodva, egyedül tölthet, a nőnek meg állandóan ott a gyerek. Beszélj vele ezekről a dolgokról, hogy átlássa, mennyi energia kell egy gyerekhez.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  15. FHB
    FHB
    2005. február 14. 10:06134.
    Hát nem tudom :( Én a saját környezetemben azt látom, hogy a férfiak ugyanúgy el tudják látni a gyereket első perctől, mint az anyák. Megtanulják tartani a gyereket, megtanulják, hogy kell fürdetni stb. Sőőőőőt, azok a barátok, akiknek még nincs gyereke, azok is tanulgatják és nem esnek kétségbe egy 2-3 hetes gyerektől sem. Persze szoptatni még nem tudunk :)))
    Szóval szerintem ez nem férfi-női kérdés, hanem neveltetés, hagyományok és kultúra kérdése. Ki mit látott otthon, a rokonságban, ismerősöknél.
    Szerintem egy férfinak is ugyanakkora élmény lesni azt a kicsi gyereket és felfedezni rajta az első mosolyt, észrevenni, amikor már lát és fókuszálni kezd a szemével stb.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_726315 (102)
     
  16. Torolt_felhasznalo_634152
    Torolt_felhasznalo_634152
    2005. február 14. 09:39133.
    Bocs, még annyit - nagyon jó tanács hogy az ember mozduljon ki babákkal. Azért próbáljátok meg elképzelni, ikrekkel minden akadály - egy ajtón nem lehet bemenni szinte babakocsival, a tömegközlekedést felejtsd el, és két gyereket sem tudsz tartani egyszerre a karodban, főleg amíg nem tartja a fejét sem. Szóval azért ez eléggé speciális eset.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  17. Torolt_felhasznalo_634152
    Torolt_felhasznalo_634152
    2005. február 14. 09:33132.
    Szia !
    Nekem is ikreim születtek, igaz már több mint 3 éve. Mellettük van egy nagyobb is. Azért írok csak, mert átéltem - ikerszülés után az ember hormonháztartása sokkal jobban felborul mint egy gyerek után. A mostani hangulatodhoz ez szerintem nagyban hozzájárul. Én is hulla voltam állandóan, éjszaka felváltva vagy egyszerre szoptattam. Egy idő után fel kellett írnom, melyik evett utoljára, hogy tudjam eleget szopott-e mindkettő.
    Nagyon nehéz, de lassacskán könnyebb lesz, észre sem veszed mert nem egyik napról a másikra, hanem szépen lassan.
    Nekem nem volt semmi segítségem, néha vidékről az anyósom - de abban sem volt sok köszönet. (A férjem nekem segített, de ő az ideje nagy részét a munkahelyén tölti, így napközben egyedül csinálok mindent)
    Nincs a környéketeken un. otthon segítünk szolgálat ? Én csak olvastam és hallottam róla, tapasztalt anyukák besegítenek ott ahol még kicsik a gyerekek. Talán érdemes lenne velük felvenni a kapcsolatot.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  18. Torolt_felhasznalo_186219
    Torolt_felhasznalo_186219
    2005. február 14. 08:49131.
    Azt hiszem, arra jó ez a topic, hogy Te is kezded másképp látni a dolgokat. Én nem mondom, hogy nem jogos a panaszod, sőt, muszáj is vele foglalkozni, mert nehéz helyzetben vagy, merülnek az erőtartalékaid, ezzel egyenes arányban leszel egyre ingerültebb, zsörtölődőbb, és valljuk be, kevésbé szeretnivaló.

    Átmentem ezeken a fázisokon, és sokszor volt, hogy úgy éreztem, el kéne válni, mert én ezt nem bírom.

    Pedig semmi nem történt, csak: amikor az első babánk kicsi volt, akkor jött rá, hogy neki milyen fontos, hogy diplomát szerezzen, és hogy a főiskola után esténként az osztálytársakkal be kell ülni valahová. . . , sőt akkor kezdett bele egy nemcsak idő, de pénzigényes sportba is. . . nem érezte át akkor, hogy nekem mennyire szükségem lenne rá. Különben is, én akartam jobban a gyereket. . . Persze, ha otthon volt, szerette, dédelgette, de éjszaka természetes volt, hogy én kelek.

    Később is, reggelente nekem volt kötelező játszani vele. Ezért aztán én is olyan undok voltam, amilyen csak lehettem.

    Ma már másképp látom, a második babánk már egész jó életkorunkban születetett, sokkal több felelősséggel is viseltetett iránta, és irántam is. Egy komolyabb válság során aztán átbeszéltük az egész eddigi közös életünket, és azóta minden más. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy mintaapuka és férj. Diplomatikus, mert tudja, hogy az ő szabadsága, amire szüksége van, azzal jár, hogy én is kapok szabadságot. Mehetek a barátnőimmel, járhatok tornázni, foglalkozhatok magammal, ő vigyáz rájuk. És viszont.

    Az arany középutat kellett megtalálni, de ez nekünk közel 10 évünkbe telt. Ma már működik.

    Ne jelentsd ki, hogy utálod a férjed, csak ezt az állapotot utálod, ami most van. Ami érthető is. Sok hasznos tanácsot kaptál, a nagyszülői segítség igénybevételétől a viszonylag korai munkába visszaállásig - szerintem gondold meg ezeket. És mozogj a babákkal, ha tudsz, menj társaságba, babaklubba, meglátod, könnyebb lesz. Néhány hét, és jobb idő lesz, a kedved is javulni fog.

    A legnehezebb, hogy ne legyél undok a pároddal, hanem próbáld meg vele higgadtan megértetni, hogy mi a bajod.

    Sok sikert!
    Miramar
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  19. 2005. február 14. 08:15130.
    Megnéztem a bemutatkozó oldalad, szóval te is szűz vagy, én is. Mintha régi önmagamat hallanám. Ne, hogy már magadban keresd a hibát!Igenis neked kell a segítség, nem kell a nagymamákat kímélni. Homokba dugják a fejüket. Pontosan, hogy "feltétlenül szükséges" , a lakásnak sem kell csillogni, villogni, ha a babák alszanak nyugodtan aludj te is. Képes voltam nekilátni ablakot pucolni a gyerek meg ordított, ma már nem tenném, minek?A szex miatt se kell szegénykét sajnálni, te ugyanúgy nélkülözöd. Egy kis szertet kell, egymáshoz bújás ez most , ami neked hiányzik. Igenis élvezd ki ezt a rövid kis időt, ilyen közel már soha nem lesztek a babákklal. Most ti vagytok a fontos, ebben legyél biztos.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  20. 2005. február 14. 06:58129.
    1. Nem vagy skizofrén, csak egyszerűen kimerült! Nekem egy szál gyerek ébredt éjjel-nappal 3 óránként 5 hónapon keresztül, mint az óramű, olyan voltam, mint egy zombi. Elmentem a háziorvoshoz is, hogy nézze már meg, nincs-e más bajom. Azt mondta, "nyugodjon meg, kedves anyuka, múltkor volt egy esetünk, hogy egy kismama leájult a székről szoptatás közben, úgy ki volt merülve".

    2. Nincs a védőnőnek valami ötlete a segítséget illetően? Kérdezd meg, hátha! Még egy gimnazista, vagy egy fősulis, aki kis zsebpénzt akar keresni is jól jönne neked! Már csak azért is, mert lenne kihez szólnod egész nap - az semindegy.

    3. Háát. . . . Nekem egy rokonom, meg férjem se volt még se illuminált, se részeg, kivéve volt apósomat néha - undorító. Én allergiás vagyok rájuk, de még az utcán is utálom, ha valakinek piaszaga van, aki elmegy mellettem. Én megvárnám, míg picurit nőnek a gyerekek, hogy mehesennek pl. bölcsibe, én meg dolgozni - és otthagynám. Ez az én! véleményem! A volt férjem részeg soha nem volt, csak bunkó - és és mégis otthagytam . De a dolognak ezt a részét egyedül te tudod. Amit leírtam, szigorúan az én világlátásom, meg ne sértődj rajta! :-)
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369412 (128)
     
  21. Torolt_felhasznalo_369412
    Torolt_felhasznalo_369412
    2005. február 14. 03:48128.
    Jogos kérdés. Nagyon nehéz volt eldönteni, mert néha meg olyan normális és szeretnivaló. Eddig úgy volt, hogy akkor volt idióta, amikor fájt a háta. Néhány éve már nem fáj rendszeresen a háta és jobb lett a helyzet. Vannak napok, amikor mintaférj és apa, máskor meg olyan, mint amit leírtam. Félrevezető volt a topic, mert csak egy ideiglenes állapotot tükröz. Felzaklatottságomban írtam - higgadtan másképp látom a dolgokat. Szerintem a legföőbb gond velem van: egyszer így látom a dolgokat, egyszer úgy - nagyon hullámoznak az érzelmeim. Lehet, hogy skizofrén vagyok????
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_212859 (116)
     
  22. Torolt_felhasznalo_369412
    Torolt_felhasznalo_369412
    2005. február 14. 03:42127.
    Köszi a tippeket, nagyon jónak tűnnek.
    A szex-szel kapcsolatban az a helyzet, hogy amikor éppen belemelegednénk, felüvölt az egyik (vagy mindkét) gyerek és ettől iszonyú ideges lesz. Utána én vagyok kiakadva, hoyg miért nem megértőbb. Biztos, hogy nehéz: veszélyeztetett terhes voltam és 10 hónapig nem voltunk együtt, utána pedig esetleg töbször meg kellett szakítani az együttlétet, mert olyan keserves volt a sírás, hogy nem lehetett nem oda figyelni. Azért többször sikerült. . .
    Abban is igazad van, hogy ha ilyen negatív érzelmek kavarognak bennem, a legkevésbé sem kívánok hozzábújni és biztosan érzi is. . .
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_369355 (104)
     
  23. Torolt_felhasznalo_369412
    Torolt_felhasznalo_369412
    2005. február 14. 03:35126.
    Hála Istennek, azért nem ilyen rossz a helyzet. Nem alkoholista, hanem inkább a haverok kedvéért megy el és többször előfordul, hogy nem tudja a határt. . . Szerencsére a korábiakhoz képest sokat javult: ma már van, hogy nem teljesen részeg csak illuminált állapotban jön haza és nem 4-kor, hanem 1-kor, 2-kor. Ez is nagy fejlődés! Én teljesen azt gondoltam, hogy ez a hozzáállás (haverok, buli, pia) hozzátartozik a fiatalsághoz és majd megkomolyodik, ha családja lesz (és a haverjai is esetleg megállapodnak). Az a "baj", hogy a haverok többsége egyedülálló és el sem tudja képzelni a házasságot, gyerekeket. Van néhány barátunk, akiknél már van család és ha velük vagyunk, akkor minden frankó. . .
    előzmény:
    CatherineG (89)
     
  24. Torolt_felhasznalo_369412
    Torolt_felhasznalo_369412
    2005. február 14. 03:26125.
    Kedves hozzászólók!
    Elnézést, de csak most jutottam hozzá, hogy írjak és megköszönjem az értékes tanácsokat, véleményeket. Teljesen igaza van annak, aki azt mondta, hogy higgadtan át kell gondolni a dolgokat. Mostanra már én is lehiggadtam és jobbnak látom a világot és persze a férjemet is. A helyzet nem annyira rossz azért: a fürdetéseknáé és a lefektetésnél szívesen segít és tényleg nagyon büszke rájuk. Sajnos én is sokszor elveszítem a türelmemet és előfordul a legrosszabb is: a gyerekeken töltöm ki a dühömet a fáradtság miatt. Rájuk kiabálok vagy finomnak nem mondható mozdulatokkal nyúlok hozzájuk. EZ AZ IGAZI BŰN! Meg kell tanulnom a feszültséget levezetni és első lépésként több segítséget kell kérnem. Eleinte a nagymamák nagyon lelkesek voltak, beosztották, hogy mikor ki lesz velem napközben. Mára már kezdenek elmaradozni a segítségek és ha itt vannak, látom, hogy idegesek - nem szívesen csinálják. Ez még jobban idegesít, mintha el se jönnének. . . Anyukám a napokban mondta, hogy "akkor jönnék, ha FELTÉTLENÜL szükséges", miután mondtam neki, hogy ha sokallja a 3 napot a héten, nyugodtan maradjon otthon (nyugdíjas).
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_600732 (78)
     

Címlap

top