Hányás fóbia

alietta
Létrehozva: 2008. július 23. 15:06
Hányás fóbia, angolul emetophobia.....Már csak a szó hallatán is rosszul vagy? Kerülsz mindenkit aki csak picit is rosszul van? Menekülsz a köhögő embertől, mert lehet mindjárt hányni fog? Benned a félelem, hogy a legkedvesebb ember mellől is kiszaladnál a világból, de kénytelen vagy segíteni? Félsz a terhesség okozta hányásoktól?Nem jársz iszogatós bulikba, mert nagy veszélyzóna?.Kinek ismerős? Ki szenved ettől hozzám hasonlóan? Szeretnék beszélgetni olyan emberekkel akiknek vannak tapasztalatai, hogy miként állnak ellent ennek a szörnyű állapotnak......Kislány korom óta jelen van és mindeddig azt hittem, rajtam kivül soha senki által nem hallott fóbiával állok szemben....Sőt, anno egy merész elhatározás után is sikerült egy olyan pszihomókusba buknom, aki azt mondta adok én magácskának egy bogyót ami jól meghánytatja, no para.....jó mi? Van valakinek olyan siker sztorija, hogy sikerült megküzdenie vele anélkül, hogy gyógyszeres kezelése lett volna? Esetleg volt annyira bátor, hogy mert hányni??? Annyi annyi kérdés, várok mindenkit akit érdekel, aki érdekelt a témában......
686 hozzászólás
  1. 2019. október 28. 22:01686.

    Sziasztok!


    Annyira régen nem írt senki, úgyhogy lehet feleslegesen járok itt..


    A probléma nálam kicsit komplexebb, úgyh.addig még leírni is félek...


    Lehet, hogyha korábban járok itt,vagy tudok erről a dologról,akkor nem tartanék itt...

  2. 2017. augusztus 4. 18:48685.

    Igen,  ebben teljesen igazad van, biztos, hogy egy baba élete többet ér mint az, hogy én parázzak a terhesség alatti rosszulléteken.  De nehezen tudom elképzelni, hogy olyan terhességem legyen,  ahol szinte végig rosszul vagyok (pl. Anyai Nagymamám mindkét terhességét végighányta) én azt biztosan nem bírnám,  szóval talán nem is a rosszulléttől félek,  hanem attól,  hogy kiszámíthatatlan hogy mikor és mennyi ideig tart (1-2belefér, na de hónapokig )


    Persze van jó példám is,  mert Anyukám pedig egyik terhességénél sem volt rosszul.  Úgyhogy ezt nem lehet kiszámítani


     Mindenesetre jó lenne majd pár módszer,  amivel minimalizálhatom majd a rosszullét esélyét. 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_634765 (684)
    2017-08-04  00:15
  3. 2017. augusztus 4. 00:15684.

    Amit nekem senki nem mondott el soha: szülés (vajúdás) alatt is hányingered van, és tényleg... vagyis alapból hozták a tálat, hogy majd hányok vajúdás közben, én meg, hogy mivaaaaaaaaaan? De én azzal tettem túl magam ezen, bár én is utálok hányni, hogy a gyerekem megér ennyit. :) És tényleg. :) Ha párszor hánysz is életedben, de lesz egészséges gyereked, aki az életed további mindennapjaiban boldoggá tesz, akkor nem ér meg pár hányingert a terhesség és a szülés? Szerintem abszolút igen a válasz. :) 

    előzmény:
    mssonja92 (683)
    2017-08-03  22:13
  4. 2017. augusztus 3. 22:13683.

    Kedves Sorstársaim!


    Látom, hogy régi az utolsó bejegyzés,de azért én is leírom a történetemet. 


    25 éves vagyok és 10 éves korom óta rettegek a hányástól. Akkor voltam utoljára beteg, de az utána következő években sokat pánikoltam, izzadás, hányinger (sosem tudtam volna hányni, de a pánik alatt akkor sem múlt el) és rettegés. 


    13 évesen jártam egy nagyon kedves pszichológushoz, aki tudott valamennyire segíteni (pl. relaxáció), azóta kisebb-nagyobb közökkel jobban vagyok. Ő egyébként a visszahúzódóbb, introvelált személyiségemre vezette vissza az egészet, gyerekként is félős, hallgatag voltam. 


    Ez most már alakul, nyitottabb, kiegyensúlyozotabb vagyok a munka és az élet miatt, de a fóbiám szinte nap, mint nap eszembe jut. Azért is, mert hamarosan kisbabát szeretnénk a férjemmel és nagyon félek, hogy hányni fogok a terhesség alatt (a terhesség és a szülés nem tölt el félelemmel csak az, hogyha hányok). 


    Van esetleg olyan köztetek, akinek már van gyereke, és ugyan így félt, talán volt is rosszul, de túl tette magát a terhességi rosszulléteken? 


    Szívesen beszélgetnék egyéb tapasztalatokról is, ha még ír itt valaki! 

  5. 2017. január 23. 19:21682.

    Kitartást mindenkinek! 

  6. 2017. január 13. 20:20681.

    Szia! de jó hogy újra aktív egy picit az oldal. Köszönöm hogy írtál.  nekem már két hónapja rettegéssel telnek a napjaim. Valaki a munkahelyemen mindig elkapja. Eddig én megúsztam bár a családban most sógornőm kapta el. igaz már tegnap óta nem beteg. Folyton parázom éjjel alig merek aludni mi van ha épp akkor fogok hányni. ( 7 éves korom óta nem hánytam,) de hát kitudja


    remélem nem kaptad el a vírust, ha mégis talán már túl is vagy rajta. legalább ha hánytál lehet nem pánikolsz most annyira egy darabig. Az én férjem elég jól viseli a pánikolásom, bár nem érti nagyon mit kell félni egy kis hányástól. Sajnos ez nem egyszerű nekünk.  Már nagyon rosszul érzem magam emiatt hogy teljesen befolyásolja a napjaim és hangulatom, de ha valakit meghallok hogy hányt máris kétségbeesés urlkodik el rajtam. Utálom! Esetleg ha beszélgetni szeretnél vagy épp pánikhangulat van írj nyugodtan, igyekszem válaszolni vagy adni tanácsot tippet. mert ahogy elnézem rajtunk kívül erre  A MADÁR SEM JÁR!Egyébként sokat gondolkodtam azon hogyha az emberek nagy része komolyan venné ezeket a Calici virusokat és nem mennének be betegen dolgozni,vagy esetleg a kézmosást jobban alkalmaznák,  sokkal sokkal kevesebb beteg ember lenne. De hát csak mi vagyunk ilyen körültekintőek ételek kézmosás és higiénia területén. Sajnos. 


    Kitartás mindenkinek! 


     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_614407 (680)
    2017-01-05  19:54
  7. Torolt_felhasznalo_614407
    Torolt_felhasznalo_614407
    2017. január 5. 19:54680.

    Szia!!! 


    Örülök,hogy ide tévedtem. Szinte olyan olvasnom a történetedet, mintha én írtam volna


    35 éves vagyok és két kislányom van. Már sokszor dolgozni is alig merek menni mert jön a mi van ha hányok dolog. 


    Az ünnepek rettegve teltek, mert rengeteg a vírusos. 


    Na tömöm a gyömbért meg a gyerekeket citrommal. 


    Rendesen pánik beteg lettem e miatt. 


    Na ma egész délután óta hányik a lányom. Nekem majd kiszakad a gyomrom. Nem merek enni, mert tuti h most én is benyaltam. Reggel óta szarul vok. Most már kamilla teát ittam meg gyömbért. Rettegek


    Emiatt a házasságomban is vannak gondok mert ugye ÉN mindig szarul vok. 


    Borzasztó egy állapot....... 


    Támogassuk egymást praktikákkal. Mindenkinek rengetek erőt. Szorítsatok, szorítsunk egymásnak


     


     

    előzmény:
    smileyka25 (678)
    2016-12-15  00:19
  8. 2016. december 20. 08:55679.

    Sziasztok!


    Őszintčn čnis meg nyugodtam, hogy vagyunk többen akik evvel a fňbiával szenved


    Nálam akkor kezdődött amikor a suliban včgig hánytam a folyňsňt.


    Onnantol kezdve mikor meg gyogyultam attol rettegtem hogy hányni fogok...


    Be črtem a suliba vissza idčződtek a szörnyű emlčkek čs szaladtam a wc-re hányni,


    Persze nem hánytam hisz nem voltam beteg !.


    Onnantol kezde soha nem ettem a suliba, az inni valňmat ki boritottam mert fčltem hogy hányni fogok tőle.


    Egyik nyáron nyaraláson voltam a barátnőmčkkel, a hčt közepčn el kezdett hányni, meg hallottam čs ki futottam az udvarra kčptelen voltam segíteni neki mert rettegtem,čs sěrtam nem is mertem a közelčbe menni...


    Sajnos a hányástól valň rettegčsem nem můlt el, talán sosem fog.....


    Ma iskolába nem tudtam menni mert rosszul črzem megam hányinger ..


    Pedig nincs mičrt izgulnom hisz nem irunk, felelünk a suliba......  Holnapra mindenkčpp be kell mennem remčlem ki birom


    Ui: bocsi a helyes írásčrt.....

  9. 2016. december 15. 00:19678.

    Sziasztok! 


    29 éves nő vagyok, és én is ugyanezzel a betegséggel küzdőm már évek óta. röviden leírom a  történetem.


    Nagyon régóta olvasom a fórumot amire teljesen véletlenül bukkantam,csak most vettem a  bátorságot hogy írjak, de "örülök" hogy nem csak én szenvedek ebben a betegségben.


    Nálam ez a fóbia kB. 15-16 évesen kezdett el látványos lenni, folyton rettegtem a hányástól és még a gondolatától is. akkoriban fogytam le 47  kg-ra. szinte semmit nem bírtam megenni hátha hányni fogok tőle. akkor még nem tudtam hogy ez egy betegség , azt hittem én vagyok ennyire finnyás és pánikolós, de aztán ez a dolog hol alább hagyott hol előjött. a virus időszakban erősebb volt, de gyógyszert soha nem szedtem be. 


    21 évesen mikor megismerkedtem a mostani párommal. onnantól fogva nem volt bennem az állandó rettegés, talán a biztos párkapcsolat jót tett nekem. igazából meséltem még anno neki erről a dologról de csak nézett rám nagy szemekkel "hogy ezen mit kell stresszelni , hánysz egyet és jobb lesz"  Na persze ha ez olyan könnyű lenne. Aztán az évek alatt 2x volt olyan hogy ő is hányt, igaz piától, de az elsőt ne tudjátok meg milyen pánikkal éltem meg. ő futott hányni és meg fel le mentem a  szobába. így utólag visszagondolva elég vicces lehetett,  de túléltem. a Másodiknál ami épp idén nyáron volt szintén egy átmulatott éjszaka után történt, elég jól viseltem. igen zavart a hang és hogy tudom hogy hányt de tudtam azt is hogy nem vírustól van tehát én nem kaphatom el.  de aztán jött a tél és a hányós vírusok időszaka, na ettől ismét pánikolni kezdtem. Bevallom őszintén mikor épp rosszul vagyok és stresszetek mint most is, akkor felkeresem ezt a  fórumot és olvasom a  régebbi bejegyzéseket, ki hogy vészeli át, vagy épp ki hogy ússza meg az adott hányós ember melletti időszakot, és ez megnyugtat egy picit. most épp egyik munkatársam kapta el és haza is ment rögtön de ott volt bennem mi van ha én is elkapom, ezen jár az agyam egész este. iszonyú érzés. Utálom magam emiatt és amiatt is  hogy a férjemnek ezt folyton át kell élnie. igaz mellettem áll és nem akad ki.. na jó néha de igyekszik. Talán nem kapom el ezt sem. eddig is elég jól megúsztam a dolgokat.


    Elég csendes mostanában az oldal, de talán valaki elolvassa. Előre is köszönöm.Na és persze mindenkinek vírusmentes időszakot kívánok!


     

  10. 2016. szeptember 28. 19:56677.

    Sziasztok!


    Új tag vagyok, de őszintén most megnyugodtam. Ma már nem tudtam hova forduljak, így találtam rá a fórumra, mert hasonló problémával küszködök.


    Igazából kiskorom óta bennem van ez a hányástól való félelem, nem is emlékszem arra, hogy hánytam volna életem során, anyukám sem és szerintem nálam ez lehet a fő probléma. 
    Körülbelül egy hónapja voltunk nyaralni, amikor kijött rajtam ez az émelygés, szédülés kombináció - valószínű az ottani kajától, múlthéten pedig elkaptam egy hányás-hasmenés vírust, amiből szerencsére én csak a hasmenést és az émelygést tapasztaltam meg, ám a korábbi rossz élmények miatt egész nap attól tartottam, hogy hányni fogok. Ma a suliba ültem órán, amikor egy pillanatra megszédültem és egyből elkezdtem azon parázni, hogy na nem, nem hányhatok, nem járhatok úgy, mint a múlthéten. Ezt ezután egy kétórás rosszullét követett, természetesen nem hánytam, igazából nem is lett volna mit, de a buszon hazafele is azon aggódtam, hogy mi lesz velem ha odahányok. Miután lenyugtattam magam, teljesen nyugodt utam volt. Érdekes tényleg, hogyha nem erre koncentrálok és lefoglalom magam, akkor jobban vagyok, bár a 'gombóc a torkomban' jelenség még most is megvan és nehezen nyelek, ha nagyon rákoncentrálok. 


    Kitartást mindenkinek!

  11. 2016. szeptember 28. 15:58676.

    Sziasztok!

    Remélem még olvassa valaki ezt a fórumot! Szívesen beszélgetnék, megismerkednék olyanokkal,akik ilyennel küszködnek. Én egy 27 éves lány vagyok és az államvizsgák előtt nekem is kijött ez a fóbia :( Azóta fogytam is, minden napom egy küzdelem. Annyira szörnyű és tényleg a legrosszabb,hogy más nem érti. Minden nap hányingerem van! Gondolom,mert ezen jár az agyam is egész nap. Néha olyan szinten bepánikolok ettől, hogy csak fekszek. Itthonról csak úgy teszem ki a lábam,ha van a  zsebembe egy zacskó,illetve a táskámban egy gyógyszeres doboz+gyömbércukorka. Itthon eszem a C vitamint immunerősítésnek,mert megint hányásos vírus van! De itt mikor nem?
    Az ágyam alatt haver egy lavor, mert kitudja mikor kellhet. Minimális kalóriát viszek be. Számolom az órákat,hogy hol tartok az emésztésbe. Főtt ételt alig eszek,mert olyan alkat vagyok,hogy attól sokszor hasmenésem van. Gondolom szintén a stressztől. Voltam pszichiátrián,aki konkrétan kinevetett,nem is igazán értette,hogy lehet ettől félni. Ő átutalt a helyi ingyenes pszichológushoz,akire lassan 2 hónapja várok...de ott is csak teszteket fog csinálni először,tehát megint hónapok,hetek míg el is kezdünk beszélgetni? fizetősre nincs pénzem..nem tudom mit csináljak,de szőrnyű :( Pár napja voltam orvosnál gyógyszert íratni és ott is azt hallom,hogy én ennyit hánytam én meg annyit. Teljesen rosszul lettem..sírva mentem haza annyira féltem,hogy mi van ,ha elkapom...azóta csak 2 nap telt el :( Szóval rettegek minden nap. Van párkapcsolatom,de az se könnyű,mert sok mindenben korlátoz ez a fóbia. 
    Jó lenne valaki(kkel) beszélgetni,akik hasonlóan vannak és mindezt megértik :( 

  12. 2016. május 5. 19:30675.

    Most 46 vagyok (hamarosan 47). Mióta viszonylag stabil párkapcsolatom van (tíz éve), és egy erős, lelkileg stabil férjem, azóta enyhült, teljesen jól vagyok. Ha stresszesebb periódusban vagyok, akkor rám jön, ritkán, és főleg éjjel. Olyankor próbálom tudatosítani magamban, hogy túl fogom élni, nincs nagy vész. Sokszor az segít, ha arra gondolok, jó, ok, akkor hányok. Persze aztán nem hányok. Igen, még az a durva (olvastam itt másoktól is), hogy életembe kb. 3-szor hánytam, utoljára 11 évesen. Nem is tudok. A férjemnek mondtam már régebben, mikor éjszaka felkelt és megkérdezte, hogy mi bajom, hogy háát, hányingerem van de ettől meg pánikrohamom. Erre rámnézett és azt mondta: hány egyet s kész. Nem kell egy kis hányástól ennyire félni. És ezt úgy mondta, hogy meggyőzött. :) Azóta annyira nem félek, időnként jelentkezik, ha stresszesebb vagyok. Én az ősbizonytalanság-ősbizalmatlanság számlájára írom.


    Azért nem is baj, hogy annyira nem figyeled a mozdulataidat. Azért az már súlyos lenne. Én a kézmosást annyira megszoktam, hogy ahogy hazaérek fürdő-kézmosás. SOkszor annyira gépies, hogy utána gondolkodom, hogy mostam-e én egyáltalán kezet.De könyökléskor persze, piszkálom a szám:) De többnyire otthon veszek fel ilyen pozíciókat.:)


    Szerintem terapeuta biztos tudna ezen segíteni. Én, pl, most már lehet, hogy bevállalnám a babát, de már nem lehet. Érdemes megfontolni, nem beszélve arról, hogy azért jól meg tudja keseríteni az ember életét.

    előzmény:
    nevemvaani (674)
    2016-05-05  17:00
  13. 2016. május 5. 17:00674.

    Abszolút meg tudlak érteni. Én is szeretek nagyon kezet mosni, és sokat mosok, meg kézfertőtlenítő géleket is használok sokszor. Viszont mikor pl könyökölök, akkor eszembe sem jut, hogy olyankor simán a számhoz ér a kezem, ezeken nagyon kéne változtatnom - legalább az ilyen vírusos időszakokban. Hány éves vagy most? 


    Én is hasonlóképpen gondolkozom, de szeretnék kigyógyulni belőle, hogy ez ne nehezítse meg továbbra is a hétköznapjaimat, vagy például, mint a te esetedben, a döntéseimet. :/

    előzmény:
    Hóbogyó (673)
    2016-05-05  11:14
  14. 2016. május 5. 11:14673.

    Szia!


     


    Háááát, nem vagy egyedül! :) Nincs új a nap alatt!


    Nagyon megértelek, én is pánikba esem, ha valakiről kiderül a közelemben, hogy hányás-hasmenése van. Már akkor is, ha csak hallom, hogy "már megint járvány van".


    Én notórius kézmosó vagyok, és nem veszem be a kezem a számba csak úgy...Állítólag érintés útján terjed, nem a levegőben. 


    Mikor egy-egy ilyen álrosszullétem van a félelemtől, mindig eljutok oda, hogy azért egy sima hányás nem lehet ennyire rossz, mint ez...


    Azért én nagy árat fizettem a "gyávaságomért": nem mertem gyereket vállalni. Most már tudom, hogy a rosszullétektől való félelem és a "mi lesz velem, ha beteg a gyerekem" masszívan közrejátszott ebben. 


     

    előzmény:
    nevemvaani (672)
    2016-05-05  10:58
  15. 2016. május 5. 10:58672.

    Sziasztok! 


    Bocsánat, hogy ilyet írok, de örülök, hogy nem vagyok ezzel a fóbiával egyedül. Nagyon szenvedek tőle évek óta, és jó, ha valakiknek leírhatom, akik abszolút megértik a helyzetemet, mert a környezetemben élők ezt nem képesek megérteni.


    Most például lakótársam elkapta ezt a vírust, kedd óta van rosszul, hasmenése van, és hányingere, eddig még nem hányt. De rettegek, hogy elkapom, és mindig produkálom a tüneteket. Nem találkoztam vele azóta, hogy beteg, és éjszakára értem eddig is mindig haza, reggel pedig eljöttem, de akkor is nagyon félek, hogy biztos elkaptam. Alig merek hazamenni. Ma reggel tudtam meg amúgy, hogy beteg kedd óta. Ti mit szoktatok csinálni ilyen helyzetekben?


    Hogy vagytok? Van valakinél javulás? 


    Vani/22

  16. 2015. május 6. 21:05671.

    Szegénykém! Remélem, hamar meggyógyul. 


     


    Bevált szakember viszont engem is érdekelne. 

    előzmény:
    Lucababa (670)
    2015-05-04  13:15
  17. 2015. május 4. 13:15670.

    Sziasztok,


    10 éves lányom hányásfóbiás. Bevált szakember elérhetősége érdekelne. Köszönöm!

  18. 2015. március 16. 11:26669.

    Köszönöm, most nézem!

    előzmény:
    pikpik (668)
    2015-03-15  22:07
  19. 2015. március 15. 22:07668.
    előzmény:
    Zsu87 (667)
    2015-03-15  12:19
  20. 2015. március 15. 12:19667.

    Sziasztok! Abszolút érintett vagyok, sajnos. 


    Leírom a sztorimat, igyekszem röviden. 


    Gyerekkorom óta, 10-12 éves korom óta fennálló fóbiáról van szó, amelyből később kényszercselekvéses-kényszerképzetes kombinált betegség fejlődött ki, pluszban egy kis személyiségzavarral és megfelelési kényszerrel. Kezel majd egy évig pszichológus, szedtem gyógyszereket, de semmi sem segített. A szokásos: ha hányást látok, napokig rosszul vagyok (és tegyük hozzá, tele van vele a belváros, amióta minden sarkon kocsma van), nem bírom, ha hánynak, és sajnos azt sem, ha a családom tagja hánynak, betegek. Évekig nem is tettem ki a lában éjszaka, szórakozni. Ezért halogattam a tanítói pályára lépést is, végül nem is lettem csak általános pedagógus. Valószínű, hogy szüleim meggondolatlanságából eredő fóbia ez (fiatalok voltak, amikor születtem, sokat buliztak és ez néha kellemetlen következményekkel járt), mely kamaszkoromban csillapodott, aztán ahogy 2009-ben kényszerképzeteim lettek és súlyosbodott a betegségem, visszatért ez is, elemi erővel. 


    Most éppen aktuális a dolog. 2 éve született egy kislányom. (Szeretném leszögezni, hogy sosem voltam hányós típus, de hányingerem anno napi szinten volt emiatt. "Deadalon a barátom". A szorongástól voltam rosszul, sosem hánytam. Szóval egy kezem meg tudom számolni, gyomorrontás miatt hányszor hánytam. Aztán volt olyan, hogy nem is ettem egész nap, csak pár falatot, hogy még csak véletlenül sem. Na, ez már azért csökkentett üzemmódban működik, de most újra visszatért...


    Lányom ezidáig kétszer hányt egy kicsit, de most harmadszor sugárban.. Férjem, aki tud a betegségeimről és eddig nagyon belátó volt és sokat segített, akkor éppen pisilt, így egyedül kellett lerohannom vele a szőnyegről. Annyira sajnáltam :( Két napig utána egyedül voltam vele. Második nap már Férjem is rosszul lett, éjjel arra ébredtem, hogy hány a mellékhelyiségben. Szokásos tünetek (amik már előtte is fennálltak a kicsi rosszulléte miatt): remegés, gyomorideg, hányinger, izzadás, minden mozdulatra összerezzenéssel reagáltam és zokogtam, mint egy gyerek. Az elmúlt három napban háromszor. A ma reggelt is zokogással kezdtem, mert anyukám is elkapta, nemsokára hozzák haza a gyereket. A lányom, akit a világon a legjobban szeretek, mégis "dühös vagyok rá", kivetítem a dühömet, hogy hányt. Ahogy a férjemre is, aki most nagyon leszidott, sőt,  közölte, hogy elege van belőlem, hogy mondhatom azt, hogy félek a saját gyerekemtől?! Köszi. Annyira egyedül vagyok. Annyira rettegek. Annyira elegem van. Mikor lesz már ennek vége? Rettegek, hogy elkapom. DE ha szerda óta nem kaptam el, akkor már csak nem.... 


     


     


    Köszönöm, hogy elolvastátok, jó látni, hogy van ilyen fórum! 

    előzmény:
    csillag (661)
    2015-01-04  15:02
  21. 2015. január 28. 16:46666.

    És tényleg nem működik

    előzmény:
    iringo45 (664)
    2015-01-16  14:51
  22. 2015. január 26. 21:53665.

    Szia! Én ugyanettől szenvedek, bárhogy próbálkozom, nem múlik...:-(

    előzmény:
    csillag (661)
    2015-01-04  15:02
  23. 2015. január 16. 14:51664.

    Nálam ezek a módszerek nem működnek

    előzmény:
    Bibige (663)
    2015-01-11  20:48
  24. 2015. január 11. 20:48663.

    Én nem szeretek hányni. Hacsak lehet, elkerülöm. Legegyszerűbb módszer: kimenni a friss levegőre, és mélyeket lélegezni. Megpróbálni (a mellékhelyiségben) pisilni. Csapvizet inni. Ha ezek a praktikák nem segítenek, vannak vényre és vény nélkül kapható gyógyszerek is hányás ellen. 

    előzmény:
    alietta (1)
    2008-07-23  15:06
1 2 3 4 5

Címlap

top