Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Igen Terdszelikatica, én is így szoktam tenni.
en sokat vagyok uton. Hegymaszas kozben ejszaka is van rajtam bugyi a halozsakban.
Szallodakban mindig van rajtam ejszaka bugyi,
na meg olyan helyeken is ahol fogalmunk sincs hogy melyik oraban / percben
merre kell szaladnunk
Nekünk a bentlakás a középiskolába egy volt zárdában volt. Azelőtt, tették ki az utcára a kedvesnövéreket. Akinek nem volt hozzátartozója az hajléktalan maradt. Mivel valaki játszadozott a ceruzával és egy vonalat húzott a tčrképen (úgymond határvonalat) nagyon sok kis kedvesnövér az utcára került. Nem engedték őket keresztül a határon, hogy hazza menjenek a szüleiknek. Borzalmas csapás. Mi erről semmit nem tudtunk. Én talán egy félévszázad után tudtam meg.
A kedvesnövérek pedagógusnőjének megengedték, hogy a munkahelyén megmaradjon.
Igy kaptunk egy rendkívül szigorú, nagyon pedáns pedagógusnőt. A bentlakás zárt volt. Egy héten kétszer volt kimenő. Este 10 órakor villanyoltás, reggel 6-kor, egy kis harang szólt meg az udvaron. Ébresztő. A törvény nagyon egyszerű volt, aki nem tartja be a rendet attól elveszik a kimenőjét. A bűn súlyosságától függött, Hogy hány kimenőt vesznek el. Ez a kimenő elvonás nagyon fájdalmas tudott lenni egy diáknak. Igaz volt egy csodálatos szép nagy kertünk tele gyümölcsfákkal és szép virággruppokkal. Ez nem tudta helyesiteni a kinti szabadságot.
A rend közzé az is hozzátartozott, hogy az esti tisztálkodás után minden ruhát le kellett venni magunkról és átöltözködni pizsamába vagy hálóingbe. A pedagógusnőnk szerint, a testnek éjszakára szellőznie kell, hogy pihenni tudjon. Az aznap használt bugyit mindenki ki kellett, hogy tegye az éjjeli szekrényébe. A pedagógusnő ezt minden este kontrolálta.
Ha esetleg túl vasaltnak tűnt ez a fehérnemű darab, akkor kézbe is vette és alaposan megvizsgálta. Nagyon haragudott ha hazugságon fogott valakit. Nem kiabált, nem szitkozódott, csak ugye a kimenőből egy délután elúszott. Ha valakinek muszáj volt ki mosni a bugyiját, akkor ezt be is kellett, hogy bizonyítsa.
Mindegyikünk szívesen gondol mégis erre a fáradhatatlan pedagógusnőre.
Én nem veszek bugyit éjszakára - se pizsamához, se hálóinghez.....minek??? Valahogy nem hiányzik..../csak valamikor a menzeszkor...
Jobb ha saját komfortérzeted határozza meg a szokás kultúrádat! - soha ne másé, ha jól akarod magadat érezni a bőrödben!