Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Óvodai beszoktatás :-(
Sziasztok!
Nézegettem korábbi topikokat az óvodai beszoktatásról, de ilyen problémával, mint a mienk itt nem találkoztam. Ez a 3. napja, hogy oviba jár a fiam. Az első nap végig vele voltam kinti, benti játékoknál egyaránt. Úgy tűnt tetszik neki a dolog, élvezi a gyerekek társaságát. Viszont észrevettem, hogy játék közben, ha vki játszani szeretne szintén azzal a játékkal amivel ő, odacsap, pedig a másik abszolút jó szándékkal közelít felé. Vagy pl ebédnél történt, hogy egyszer csak mindenféle ok nélkül elkezdte lökdösni a mellette ülő fiút (aki amúgy nem bántotta, de még csak hozzá sem szólt). Aztán hazajöttünk megbeszéltük, hogy ilyet nem szabad csinálni, de másnap folytatódott a dolog. Reggel apa vitte, fél órát maradhatott bent, aztán már csak ebéd után tűnt fel újra a színen. Az óvónéni azt mondta, hogy azzal nem volt baj, hogy anya-apa nincs ott, viszont verekszik, és csipkedi a társait, és ezt kellene vhogy helyre tenni. Ha pedig rászólnak, ködösíteni kezd: azaz a problémát kikerülve teljesen másról kezd el beszélni. Na ezek után képzelhetitek a mai nap már csak hab volt a tortán. Ma ugyanis már nem lehettünk vele: apa vitte reggel, és mivel én a kislányommal vagyok még itthon, úgy volt, hogy én megyek majd érte. Ezt apa mondta is az óvónéninek. Megbeszéltük, hogy ébredés után ott leszek, mióta az ovit megkezdtük szó szerint beájul a fáradtságtól, így nem gondoltuk, hogy esetleg probléma lehet az ottalvással. Képzeljétek egyszer csak óvónéni hívott, hogy kellene menni a gyerekért, mert az egy dolog, hogy nem alszik, csak már a hisztijével felkeltette a többieket. Persze azonnal rohantam a gyerekért. Mikor bementem a terembe, a fiam ott járkált (állítólag kitalálta, hogy ő márpedig játszani fog!) és már egy másik kisfiú is ácsorgott az ágya mellett. Most abba maradtunk az óvónénivel, hogy egy darabig nem hagyom ott alvásra, megpróbáljuk itthon beállítani a déli alvást (egyébként du 2-3 körül szokott csak elaludni) és ha ez már megy, akkor próbálkozhatunk újra.
És itt jön a kérdés: mi a garancia arra, hogy sikerülni fog az óvodai alvás? Azt tudom, hogy itthon fog aludni délben, mert ebben most nem fogok neki engedni. De mi van ha az oviban továbbra is folytatódik ez a cirkusz? Azt sem értem ez a verekedős dolog honnan jön (játszótereken ilyet nem szokott csinálni).. Kérlek adjatok tanácsot, mert szerintem egy 3 éves gyerekkel ezt úgysem fogom tudni megbeszélni. Erre az agresszióra meg egyszerűen nem találok magyarázatot.
Valakinek volt hasonló esete? Mit csináljak most vele??? Kérlek segítsetek! Óvónők véleményét is szívesen meghallgatnám!
Előre is köszönöm!
Jó lenne ha egy óvónéni is írna.. hátha..
Jézusom, akkor nektek sem egyszerű. És nem bántja a kicsit? Féltékenységre gondolok, mert mi átestünk már azon is.. hál isten ezen túl vagyunk ugyan, de most meg itt ez az ovis gond..
azért látom nálatok ezt ügyesebben oldották meg.. amikor bementem láttam, hogy neki is kiszedték már az ágyát a többi mellől, de még így is közel volt.. És az én fiamnak annyira erős hangja van, nem csodálom, hogy nem bírták. Én csak attól félek, hogy most rendben, hogy akár egy hónapig is itthon altatom, de mi van ha újra próbálkozunk az ottalvással és u.e műveli?? És rádásul marta az óvónő karját mikor felvette... azért nekem ez sem normális.. Egyáltalán nem értem mi játszódik le benne. Mindenki pozítívan állt hozzá, gyerekek, óvónők egyaránt.. Mégsem működik a dolog.. Lehet ezt az ovódai gyerekpszichológust én is megkeresem... nálunk is van vmi ilyesmi.
Az én véleményem az, hogy az óvónő nemes egyszerűséggel lepasszolja neked a munkáját.
Már bocs, de ő a szakember, aki már egy csomó beszokó gyereket látott, az anyuka meg általában egyet, jó esetben kettőt.
Az óvónőnek kellene kezelni a helyzetet, megoldani a beilleszkedési problémákat.
Ahogy egy korábbi hozzászóló írta, mejd ha egy gyereknek lesz egy hisztisebb, nyűgösebb napja, akkor felhívja a szülőt, hogy vigye haza a "zavaró tényezőt"?!
Eszem megáll ezen a mentalitáson! Ez kb. olyan, mintha a doki a beteg kezébe nyomná a szikét, hogy ugyanmár legyen olyan kedves és vegye ki a saját vakbelét...
Kíváncsi vagyok, hogy mit írnak mások. Nálunk is hasonló a helyzet. Szerencsére agresszió - egyelőre - nincs, viszont van helyette oltári hiszti, illetve nem alvás az oviban. Az óvónénik nálunk úgy oldották meg a dolgot, hogy elkülönítették a többiektől (egy kis sarokba, ahová nem látnak be a többiek és ő sem lát ki). Itt, ha nem is mindig alszik el, de legalább csendben van és nem zavarja a többieket. Itthon már más a helyzet, mert itt elkezd játszani a szobájában, ha nincs kedve aludni.
Nálunk mondjuk annyiban is bonyolultabb kicsit a helyzet, hogy szeptember 1-jén kezdte az ovit, a kistesó meg augusztus 29-én érkezett.
Másfél hét múlva elmegyünk az ovi gyerekpszichológusához is beszélni a problémáról, reméljük tud majd valami hasznosat mondani.
Az én kislányom is elkezdte az óvodát tavaly szeptemberben, egy hónappal múlt 2,5 éves, ragyogóan beszokott, szerette is nagyon.
Úgy volt, hogy megyek vissza dolgozni, ezért írattam be, de közben kiderült, hogy jön a kistesó. Mivel még dolgoztam egy darabig, így járt decemberig, de utána már nem vittük. A kicsi február elején érkezett, de hagytuk, hogy legyen itthon, legyenek együtt.
Először arra gondoltam, hogy majd tavasszal megy ismét, ám végül egyáltalán nem vittük.
Nekem nem okozott akkora gondot, hogy játszótérre járjunk.
Valóban, 40 fokban, délben nem jó kint lenni, de amikor ilyen kánikula volt, akkor mi kora délelőtt vagy délután mentünk ki, rugalmasan kezeltem a programokat.
Azt sem gondolom, hogy ha itthon van, akkor nekem kellene szórakoztatnom állandóan. Hagytam, és ragyogóan elfoglalta magát, sokat és szívesen játszott egyedül vagy egyszerűen részt vett a családi életben, hiszen ott a kistesója, van elég dolog ilyenkor egy családban.
Az ovoda teljesen rosszul csinálja a beszoktatást. Beszéltem már több magyar ovónövel és pedig ök is a Berlini módszer szerint csinálják olvass uánna.
3 napig 1-2 órát együtt a szülövel van agyerek a közöségben majd haza mennek. max a 4-ik nap mehet ki az anya egy fél órára a megfelelö elköszönés mellett, és aztán süritik. a gondozónak mellette kelle lenni és szép lassan átvenni mindent, az anya csak ott üldögél aktívan figyel (nem beszélget, nem megy el kávézni, nem olvas újságot) és ha kell bele szól a dolgokba, ha kell játszik a gyerekkel. ez szép lassan a gondozó veszi át, ö köti le a gyerek figyelmét.
nem értem hogy 3 pár nap után egy egész napra és ott alvásra is ott akarták fogni, hihetetlen hogy vannak ovodák ahol szakképzett gondozók így csinálnak dolgokat, mikor gondolom ök is tanultak a beszoktatásról (kellett, mert én külföldön élek és itt tanulom, de Magyar ovónök megerösítettek, hogy otthon is ugyan ez a módszer)
Szóval ott a féltékenység és észrevette, hogy nincs aki rászoljon, és nincs aki oda figyeljen rá.
Én is úgy érzetem, hogy nem vagyunk már elég neki: gyerek gyerekkel egészen másképp játszik. Ezt most így nehéz körbeírni, de ő még a játszótéren sem foglalkozik velem. Leülök nézem ahogy játszik, és tetszik neki.. Az oviban is ez volt, és már úgy örültem, hogy talán simán menni fog... és mégsem...
Óvónénik aranyosak, türelmesek, tényleg foglalkoztatják őket.. A fiam életében nem ült le rajzolni, bármikor kértem nem akart.. most meg az első nap kért ceruzát papírt, és látom, hogy még a ceruzát is jól fogja, és megy neki..
Ezért nem értem mi a gondja..
Szerintem erre nincs kapacitása egy óvodának, hogy a nem alvó kiscsoportosoknak külön programot szervezzenek. Ha nagyobb gyerekekről van szó, ők könyveket lapozgathatnak, míg a többi alszik, mert általában minden csoportnak egy csoportszobája van, plusz egy tornaterem, jobb esetben, no meg a folyósó, de ezek közül egyik sem felel meg annak, hogy ott legyen a nemalvó gyerek.
Csak óvónő foglalkozhat a gyerekkel, dadust nem lehet odaültetni mellé, hogy foglalkozzon vele, kösse le, mivel ő nem ezt a képzést kapta, no meg nem is munkaköri kötelessége.
Én is családi napközibe vittem a 2.5 éves gyermekemet a picivel itthon vagyok. Egyszerűen kellett neki a társaság, én már nem voltam neki elég, más bvelem bújócskázni, építeni, mint a kortársaival. Itthon elaltatni sem tudtuk délután, és lám, a csanában minden du. alszik. Itthon nem nagyon evett rendesen, lám, látja a többieket, ő is eszik. Sajnos el kell fogadni, hogy nem hülyeség ez a 3 évtől ovi, sajnos nem a mi társaságunk már nekik a jó egész nap. Az én kisfiamnál ezt 2 és fél évesen történt, tetézte ez egy kistestvér.
Verekedés: hasonló, 5 hete jár, alattomosan lökött, rúgott, ahogy itthon a pár hetes babát, de kezd leállni vele, és csak a kicsebbeket bántotta. Valahogy ezt is érezte, ki nem üt vissza.
De ne keseregj, bár volt anyuka, aki az állami óvodából 1 hét után elhozta a kicsit a csanába, mert mióta jártak, otthon is verekedett (anyuka pocakját bántotta).
Egyébként nagyon szeret járni, csak néha rájön az agresszivitás, de ezt a nevelők kezelik és mondták, nagyon sok gyereknél van. És ez nem kipaterolás, én már sajnáltam, mikor 40 fokban mentek az apucival a játszótérre délben, hogy valami lekösse. Azóta itthon jókat játszik délután, előtte volt, hogy be sem ment a szobájába egész nap. És együtt is nagyon jókat játszunk ismét, megmutatja, mit játszanak ott, és dicsekszik ezekkel.
Október 4-én töltötte. 16 hónap van köztük.
Azért irattuk oviba, mert nagyon szeret társaságba lenni. De a legfőbb ok, hogy a pici mellett teljesen visszafejlődik: olyan dolgokat kezdett el csinálni, amin ő már rég túl volt. Magyarul elkezdte utánozni a kistesót.
Ő is akart már menni oviba, sokat beszélgettünk erről, és most is mondja, hogy játszott ezzel azzal.. érdekes a lányokat nem bántja.. na ezt sem értem...
Azt írtad, hogy 3 éves, de mikor töltötte?
Mennyi idős a kislányod, akivel otthon vagy?
Miért vittétek oviba, ha te még úgyis otthon vagy?
Ezt nem bántásból kérdezem és nem is kekeckedni akarok, de anno volt a fiamnak olyan verekedős, nagyon harapós ovis társa, akinek anyukája otthon volt a hugival és ő úgy érezte, kipaterolták otthonról és valahogy így állt bosszút.
Egyértelmű számomra, hogy figyelemfelkeltés, nem érzi jól magát, ellenkező esetben nem így viselkedne.
Szerintem az óvónővel kellene beszélned. Nem vagyok benne biztos, hogy jó taktika, hogy ha egy problémát nem tud megoldani, felhívja a szülőt, hogy vigye haza a gyereket. Persze zavaró lehet, ha nem hagyja a többieket aludni, de csak van ilyenkor valaki, aki le tud vele ülni mesélni, rajzolni, kicsit figyelmet elterelni.
Verekedés: ha eddig nem verekedett, akkor valószínűleg csak az új helyzetre reagál így. Beszéljetek róla sokat, hogy ez nem megoldás, illetve kérd meg az óvónőket, hogy figyeljenek kicsit jobban rá. A többség szeptember óta (gondolom) már beszokott, talán kaphat kicsit több figyelmet a fiad.
Az a baj, hogy a beszoktatás mindössze 2 nap volt. Most már nem lehetünk vele. Egyébként nagyon öntörvényű kisfiú, én is sokat hibáztam, tudom: elég engedékeny vagyok, de ez azért van, mert a kislányom viszonylag korán érkezett (16 hónap van köztük) és így kompenzáltam, hogy neki ezt és azt lehetett.
Talán itt a baj, de hogy hogy fogom ezt helyretenni??