Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia!
Ne haragudj, de ne áltasd magad. Vizsgák ide-oda...inkább próbáld megtartani a maradék önbecsülésedet, és tekints előre!!!
Sziasztok!
Én/mi ezen a héten lesz egy hónapja hogy szakítottunk..;(...igaz én mondtam hogy legyen vége, de ő meg ráerősített...pedig én csak azt akartam hogy figyeljen rám végre!!!....;(...még nem végzett a vizsgáival, legkésőbb majd szerdán, és bízom benne, hogy utánna felkeres...remélem...márcsak azért is mert írtam neki mailt(kedveset) nem válaszolt...küldtem képeslapot barátságból jófejségből a vizsgáira és annyit se írt hogy kössz....azért elvileg nem ilyen bunkó szal lehet hogy megvárja amíg lemegy az összes vizsga és majd utánna...az a baj hogy még reménykedek...;(;( UTÁLOM!!!!!!!!
Sziasztok!
Én/mi ezen a héten lesz egy hónapja hogy szakítottunk..;(...igaz én mondtam hogy legyen vége, de ő meg ráerősített...pedig én csak azt akartam hogy figyeljen rám végre!!!....;(...még nem végzett a vizsgáival, legkésőbb majd szerdán, és bízom benne, hogy utánna felkeres...remélem...márcsak azért is mert írtam neki mailt(kedveset) nem válaszolt...küldtem képeslapot barátságból jófejségből a vizsgáira és annyit se írt hogy kössz....azért elvileg nem ilyen bunkó szal lehet hogy megvárja amíg lemegy az összes vizsga és majd utánna...az a baj hogy még reménykedek...;(;( UTÁLOM!!!!!!!!
Nekem van egy nagyon jó módszerem, amivel 4-5 nap alatt rendbe jöhetsz. De vannak felételei, amikor használni lehet ezt a technikát.
az egyik ilyen: Már nincsen reményed, hogy vissza jön. El kell határoznod, hogy tényleg új életet akarsz kezdeni, és tivább lépni, új és hamódnikusabb kaplcsolatok felé. Ha érdekel akkor írj bártan.
A barátom nemrég szakított velem, megcsalt, megalázott a haverjai előtt, én megpróbáltam ezt neki megbocsájtani, de szerinte én elviselhetetlen voltam, így elhagyott. Ennek már lassan egy hónapja, mégis nagyon fáj. Neki azóta volt egy barátnője, aki szakított vele. Nem vagyok rossz akaró, de sajnos az a gondolat tör föl bennem, hogy remélem szenved a szerelemtől, amiért a barátnője elhagyta. Annyira biztos nem rossz most neki, mint nekem volt akkor amikor elhagyott, de ha csak fele annyira is fáj neki a dolog, akkor már nekem az is elégtétel. Senkinek sem kívánom azt az érzést, amikor kimondta hogy VÉGE. Soha sem éreztem még olyat, holott tudtam, hogy sokkal jobbat érdemlek, olyat aki nem csal meg és szeret. Úgy igazából.
Nekem inkább apuval voltak gondjaim, de ahogy elkezdtem élni a magam életét, már nem szólt bele semmibe. Sajnos már nem él, de az tuti: a szigorúságával és emberségével-korrektségével olyan alapokat adott az élethez, hogy ÖNÁLLÓ emberként megállom a helyem. Ezért hálás vagyok neki. És most, hogy már nekem is van egy lányom, tudom: mit érzett, miért féltett. Szülőként már máshogy látjuk a világot!
Örülök,hogy rendeződtek a dolgaitok, de sajnos az exemnél az egész famíliát pszichiáterhez kéne hordani, de itt ez halva született ötlet, mert a szülei olyan igazi nyakas, beképzelt parasztemberek, nekik mindenben igazuk van, véleményed nem lehet, mert azonnal leugatják a hajad, mindenki szarházi, semmihez sem ért,.... soroljam?
Mikor maradtál magadra? Mennyi ideig voltatok együtt az exeddel?
Hali!
Igen, láttam a folyamatot. Nálunk már odáig jutott az öregasszony, hogy ha a heti egy látogatásra eljött a párom (mondjuk péntek estétől szombat délutánig) akkor napokig ordított, hogy micsoda büdös féreg, hogy nőzik, (kurvázik ) a gyerekeket meg otthonhagyja, milyen apa az ilyen..... Ezzel persze nem merült ki a fegyvertár, egész héten nem szólt hozzá, terrorizálta, meg persze közben engem fúrt. Meg lett az eredménye, mert a kedves úgy telesz...rta a bugyiját, hogy idáig jutottunk. Borzasztó lehet neki, én elhiszem, de én nem akarok ilyen családba bekerülni.
Meg sem kérdezem,hogy beszélgettél-e anyuddal,hogy így tönkreteszi az életed, mert gondolom többször is... milyen folyamat volt nálatok a terrorizálás, egész gyerekkorodtól?
vagyok
bár kicsit
Ok, megpróbálok felficcanni délelőtt . Érdekes lesz látnom a másik oldalt, hogy hogy is éli meg egy felnőtt azt, ha a szülők számára még mindig gyerek. Én nagyon önálló voltam már gyerekkoromban is, ki is voltak akadva apámék totál, de aztán rájöttek, hogy talpraesett vagyok, ha oltári baromságra készültem, szóltak, de belátták, hogy jobb ha békén hagynak. Úgyhogy én már 21 évesen kirepültem. 1-2 marhaságot megtettem, pedig szóltak, aztán már jobban hallgattam rájuk, de még így se szóltak semmibe bele. Képzelem, mit össze nem idegeskedhettek szegények... viszont én igazi jéghátánismegélő lettem. A lányom is így nevelem. Igazi nyilas a kiscsaj, és épp ezért megkapja a korának megfelelő szabadságot. Pontosan emiatt nagyon felelősen és éretten gondolkodik. Mondjuk mi mindig úgy társalogtunk mindenről (szó szerint!!) mint két barátnő. 1-2-szer lázzadt fel, aztán hagytam rá a dolgot, koppant egy jó nagyot, után nefélj, úgy kérdezgette a véleményem, mint a kisangyal.
Tudod: ő az életem és semmi sem számít igazán, csak Ő! A többi huszadrangú. no szijó, akkor holnap próbálom jelentkezni.