Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Feleség - szerep?
Úgy tűnik, most ismételten olyan helyzetbe kerültem, így 40 évesen, hogy feltehetem magamnak a kérdést: feleségnek születik az ember, vagy tanulható?
Vannak feleség-típusok és nem feleség-típusok?
Komolyan kérdezem, lehet hogy naívnak tűnök...
Mert nálam úgy alakultak a komoly kapcsolataim, hogy jó volt, szerettek, szép éveket töltöttünk együtt...de amikor a jövő került szóba, akkor menekültek.
29 éves koromban az első, 6 év után.
A második elvett feleségül, 36 éves koromban, de csak azért, mert papírilag rá voltunk kényszerülve.
A harmadik 39 éves koromban, de ő sem akar elköteleződni.
Az első kettő a velem való szakítás után maximum egy évvel összeköltözött egy-egy lánnyal, és családot alapított.
A harmadikról még nem tudom, mert vele most lett vége, de tartok attól, hogy hamarosan szintén társat keres...
Hold= utánfutó. Csak munkagép, nem erőgép. Saját meghajtásra képtelen.
De egyébként szép asszociáció lenne, hold-nő, nap-férfi.. Bizonyos szituációkban van létjogosultsága.
A nap nagy és fényes. A hold kicsi és szürke, nincs saját fénye.
Köszönöm, nem kérek ilyet.
Nagy fényes nőt akarok, akire ha ránézek magamat látom és ő bennem magát.
Úgylátszik ezért nem bírom az asztrológiát. :)
Az első lehetőség népszerűbb. A második akkor, ha nincsenek elvárások meg beszólogatások satöbbik. Akkor meritek. Sárkányasszonyt nem meritek, mert kiforgatna anyagi és emeri valótokból.
:-)))
Szerintem egy pasi általában akkor alapít családot valakivel, ha megtalálta azt aki mellett ő maga tud kiteljesedni férfiként.
Én onnan közelíteném inkább a dolgot, hogy a nő személye annyiban fontos ebben a kérdésben, hogy a férfi mennyire lehet önmaga a kapcsolatban és mennyire viszi őt közel férfiként ahhoz, amiben megélheti a vágyott és addig meg nem élt férfiszerepeit.
Lehet, hogy férfi volt melletted is, de valami miatt nem tudott mindent kihozni magából melletted, amit a másik nő mellett megérzett magában.
Azt gondolom, hogy ez egy nagyon összetett dolog és az önvádnak itt nem sok helye van. Nyilván szükséges önvizsgálatot tartanod, ha sokadszor jártál így, de lehet, hogy vannak olyan személyiségjegyeid, amiken aligha tudsz változtatni.
Azért szurkolok neked !
Egy nagyon-nagyon fontos szó kimaradt.
. . . nem tudunk SIKERREL megküzdeni . . .
A siker baromi fontos, mert AZ adja a férfi önbecsülését. Lett légyen az munkasiker, vagyon, donjuani siker.
Hát én nem szeretném, ha egy nő ott forgolódna körülöttem, és annyi fényt sugározna rám, amennyit én megengedek.
Legyen annyi fénye neki is magának, mint nekem, amivel együtt világíthatjuk be az életünket.
Nehogy már egy hülye csepp szar holddal éljek együtt!
értem. de szerintem manapság ez már nem annyira így van.
legalábbis az én környezetemben nem.
a szüleink korában még nem volt ilyen elfogadható a válás meg a szeretősdi és akkor használták azt a kifejezést hogy "révbe ért".
de ha már itt tartunk: sok férj is feleslegesnek tartja hogy udvaroljon a feleségének, megdícsérje a főztjét, frizuráját és jellemét.