Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Templomi esküvő
Torolt_felhasznalo_382499
Létrehozva: 2005. szeptember 28. 14:22
Sziasztok!
Jövő májusban tervezzük, hogy az "igazi" templomi esküvőnket is megtartjuk. 1995. májusában már volt polgári esküvőnk, de úgy gondoltuk, hogy megtartjuk az egyházit is. Kérlek, ha tudtok segítsetek, hogy Pesten melyik templom az, amelyik a "legalkalmasabb" rá (Bazilika? Mátyás?...) Én nem vagyok megkeresztelve, de szerintem nem is ez a lényeg (csakis a hit). A lényeg, hogy semmiképpen ne legyen modern templom. A legjobb egy kis kápolna lenne Pesten vagy Pesthez közel. Egyenlőre csak tapasztalatokat gyűjtök. Előre is köszi!
Az egyház - a könnyebb érthetőség kedvéért azt mondom, hogy "ma már" - nem mondja, hogy aki jóhiszeműen, őszinte személyes meggyőződés alapján nem hisz a katolikus tanításokban, az rossz ember, vagy megvetésre, utálatra, lenézésre méltó. Csak azt mondja, hogy az ilyen ember - bármennyire tiszteletre méltó legyen is egyébként - egyszerűen NEM KATOLIKUS. Egyszerűen kimarad az életéből valami, ami (legalábbis az egyház hite szerint) nagy segítség az embernek az élete alakításában.
Katolikusnak lenni a legkevésbé sem érdem vagy biztosíték az életszentségre. Legfeljebb (jó esetben) segítség abban, hogy az ember jobb legyen saját magánál…
Vagyis: az egyház nagyon is tiszteli és elfogadja, ha valaki másban hisz (pl. abban, amit te írsz: hogy "az ember nem attól lesz hívő, mert megkeresztelkedik és mert rendszeresen templomba jár. A hit csakis a szívünkben van (saját vélemény!)")
De aki nem hisz a házasság felbonthatatlanságában, vagy a születendő gyerek bármi áron és bármilyen állapotban való vállalásában, vagy a keresztség jelentőségében, annak a katolikus egyházi esküvőn hazudnia kell… Hiszen a katolikus egyház többek között éppen attól katolikus (vagyis: "egyetemes"), hogy nem az egyes papok kénye-kedve dönti el, mi is egy szertartás szövege, vagy egy-egy adott kérdében mi is a tanítás... A katolikus esküvő szövegében egyszerűen OTT VAN, hogy vállalod a gyerekeid keresztény nevelését, a házasságod felbonthatatlanságát, stb.
Aki ebben mást hisz, talán még igaza is lehet. De miért ott akar házasságot kötni, ahol éppen erre tesznek esküt, és ehhez kérik az Isten segítségét? Korlátoltság az egyház részéről, hogy felhívja a figyelmet arra, ha valami gyökeres ellentmondás van abban, amit vársz tőle – és amit ő valójában tesz ott veled?
Van olyan esküvő, ahol nem hisznek ilyen csacskaságokban, és nem tetetnek ilyen esküket az emberrel. Miért az egyházon kérjük számon, hogy a SAJÁT SZERTARTÁSA SZERINT csak olyan embereket ad össze, akik hisznek is abban?
Egy csomó konkrét, gyakorlati kérdésben a katolikus egyháznak határozott álláspontja van. Pl. kategorikusan tiltja az abortuszt, vagy - hogy a témánál maradjunk – lehetetlennek tartja a válást. Vagy pl. kizártnak tartja a reinkarnációt: egy életben és egy halálban hisz. (Még akkor is, ha persze találsz olyan katolikus papot is, aki akár megalkuvásból, akár nemtörődömségből, akár népszerűség-hajhászásból túlteszi ezen magát, és összead boldog-boldogtalant, vagy "megértő" az abortusszal kapcsolatban, vagy hisz a reinkarnációban. Képmutató, buta vagy lusta ember minden emberi csoportban van...)
Lehet azt mondani, hogy a katolikus egyház TÉVED ezekben, vagy másban. Azt is lehet mondani, hogy más felekezetnek van igaza, és a házasság mégis felbontható, a gyerek elvetethető, stb.
EZ (!!!) vélemény és szubjektív megítélés kérdése.
De az egyház azt nem hajlandó mondani, hogy nincs különbég a katolikus egyház tanítása – és a "hiszek, amit én akarok" között.
Kedves Dikusz!
Annyiszor és annyian mondjuk, hogy minden csak egyéni megítélés kérdése, hogy már el sem gondolkodunk rajta, hátha ez az alapfelvetés téves...
Tegyük fel, hogy igazad van, és "az ember nem attól lesz hívő, mert megkeresztelkedik, és mert rendszeresen templomba jár. A hit csakis a szívünkben van".
Lehet, hogy ez igaz.
De ha ez igaz, akkor a katolikusok tévednek. Ők ugyanis úgy gondolják, és a Biblia is elég egyértelműen azt írja, hogy a hit nem szubjektív megítélés kérdése.
Jó pihenést mindenkinek. Ha valakit megbántottam nem annak szántam és ezúton kérem elnézését! Senki vallását nem kívántam leszólni, és a pokolba kívánni. Ezt tudnotok kell!
És azt hiszem ez a lényeg .
ui: én egyébként református vagyok
"Viszont a konfirmálás inkább a bérmálásnak felel meg a katolikusoknál"
Maradjunk abban, hogy az első áldozással is (részben) meg a bérmálással is (megint részben). Komfirmáláskor először vehetsz Úrvacsorát (Elsőáldozás) és igen, tanubizonyságot teszel arról, hogy a közösség méltó tagja vagy (Röviden. És ez a bérmáláshoz hasonló
.
Unitáriusokról jól tudod. De ők is keresztelnek és templomba járnak. Protestáns vallások közé vannak bejegyezve (már amennyire én tudom papíron vannak) És ez egyéni megítélés kérdését képezi hogy ki minek tartja őket!!! Ahogy a Bibliát (című könyv ahogy írtad- bár szerintem nem pusztán egy könyv!) is sokféle képpen tudod olvasni, úgy ez is a saját megítélésed kérdése. Én nem ítélkezem felettük, mások viszont bőven megteszik. Szerinted nem keresztények, szerintem viszont igen. Mert ők is úgy tudnak imádkozni mind Istenhez mind Jézuhoz!!! ahogy bármelyik másik keresztény vallás. Ezért mondtam őket példának... Azért mert másképpen nézik a dogokat? És csöndben jegyzem meg valaha Luthert sem tartották keresztényenk az akkori eszmék és vallási értékek szerint! Pár éve pedig már puszi puszi visszacsinálunk mindent hurrá ti iskeresztények vagytok! Szerintem ez a szomorú
Nincs tökéletes hit és nincs tökéletes vallás! Ha valaki úgy gondolja hogy kell neki egy megerősítés az Istentől legyen akár keresztény, akár zsidó, akár akármi más tegye én nem sajnálom tőle.
Ez kicsit olyan mint az öngyilkosok temetése. Az egyik egyház eltemeti a másik nem. Ez is nézőpont kérdése!
Nem sorolom őket (amennyit tudok róluk, az nem igazán tűnt kereszténynek, vagyis pl. Jézus istenségének tagadása - lehet, hogy nem jól tudom)
Viszont a konfirmálás inkább a bérmálásnak felel meg a katolikusoknál, és (elvileg!) ez ad lehetőséget pl. a gyermekként megkereszteltek hitének megvallására éretteb korban (ez együtt jár a keresztségi fogadalom megtételével /!/)
(Megint más kérdés, hogy a bérmálás sokszor korai - a mai gyakorlatban - és csak elváráson alapul, de ez egy egészen más téma)
"És a házasság a protestáns vallásokban (tudtommal) nem szentség."
Ugye nem haragszol meg ha kimondom nyiltan:tévedsz. Evangélikus vagyok (segítség: az is egy protestáns vallás, másképpen: lutheránus), és tudom mit beszélek.
Miért gondolod hogy kiabáltam?
(A caps-lock nem ragadt be) hanem kiemeltem egy olyan szöveget ami szerintem elég fontos.
Előrebocsátom: a keresztelkedés és a papi szentség is létezik nálunk. Ja meg persze az komfirmálási is! (máshol: első áldozás).
Miért van az ha nem ismerem a másik vallását akkor is mondhatok akármit? Én ismerem a katolikust is és az evangélikust is. Volt és van szerencsém mindekettőhöz. Ültem rengeteget mindkét "fél" szertatásán is. Sokszor már előbb tudom mi fog történi a miserendben mint egy római katolikus. Én ezért mondtam amiket mondtam (nem alaptalanul).
(Ja és most sem kiabáltam)
A felnőtt keresztséget azért említettem, mert itt pont ezzel van probléma...
Bármely keresztény felekezetet nézed (bár a Biblia c. könyv is ír erről.......) a keresztség (vízzel és Szentlélekkel/SZent Szellemmel) feltétele Jézus követőihez (akiket keresztényeknek neveznek) való tartozásnak
Az egy külön téma, hogy mit jelent a keresztény hit valódi megélése
Csak nyugalom...
Egyébként kicsit jobban kellene ódzkodni egymás, főleg idegen emberek hitének, erkölcseinek, lelkének megítélésétől
Abban igazad van, hoyg más keresztény vallásokban is vannak szentségek (ezért nem kell pl "átkeresztelkednie a reformátusról katolikus hitre térőnek), de azért kiabálni nem kell. És a házasság a protestáns vallásokban (tudtommal) nem szentség. Az ortodoxoknál igen, de az más tészta
Különben a katolikus teológia számon tartja "anonim keresztények" fogalommal azokat, akik nincsenek megkeresztelve, de tudtokon kívül valahol mégis azok... Mindenkit a saját körülményei, lehetőségei, meggyőződése szerint ítél, Aki erre hivatott
Tudod ez azért van, mert a vatikáni határozatokat nem mindig tartják be! És ezt most komolyan mondom. Van olyan templom ahol a mai napig nem esküdhetsz katolikus templomban ha nme vagytok mind a ketten katolikusok
Amikor megtudtam leesett az állam! A kölcsönös kiátkozás (evangélikus és katolkus) vissza lett vonva mindkét részről. És elméletileg javában az Ökumenizmusban élünk, és erre tessék! Még mindig vannak ilyenek. Ahogy montad Te is naggyon naggyon sok múlik aplébániát vezető papon! Én találkoztam nagyon aranyos tündérivel is! És ezerszer hálát adtam az égnek hogy vannak még ilyen emberek is (és nem is kevesen) az egyházban.
Annyi agyontérdelt embert láttam aki a templomban minta keresztény és az utcán hátbatámad. Te abban hiszel hogy pusztán azért a mennybe jutsz mert meg vagy keresztelve? Ezt ugye te sem gondolod komolyan. Ismertem hívő embereket akik IGEN nem voltak megkeresztelve. Megkérdeztem őket, hogy miért. Tudod mit mondtak? Nem az Istennel és a hittel van gondjuk, hanem a körítéssel lásd: papok és drága gyülekezeti testvérek.
A szentséggel kapcsolatban pedig annyit: Nem katolikus kiváltság hogy az esküvő szentség legyen!!! Protestánsoknál is az, csak ott nem 7 van összesen. Csakhogy kerek legyen!
"ha felnőttként keresztelkedsz meg, az éppen a hited megvallása": ha gyerekként tartanak a víz alá akkor meg baromi mázlid van, és simán hit nélkül is beállhatsz a templomba esküdni, számomra ezzel ezt montad... érdekes hozzállás ez is.
Elvileg igazad van, és egyetértek, de amiket írtam, azt az immár némileg elhalványult, de azért meglévő egyházjogi ismereteim alapján írtam... És jó is, ha egy pap nem akarja a hitét megítélni senkinek, ő is ember, és nem adatott meg az a jogunk, hoyg egymás hitéről ítéletet alkossunk... El lehet mondani, hoyg ez egy szentség, és akkor van érelme, ha... Az emlegetett barátnőmnek is elmondtam, hoyg tényleg, megesküdhet templomban a vőlegényével kereszteletlenül is, nincs ilyen kényszer, de azért gondoljon bele, hoyg ez nem elszálló szó, ha nem is hisz a katolikus vallásban, attól még arra esküszik, hoyg holtomiglan-holtodiglan, ami sokkal több, mint a polgári, ami ugye válásig tart. Kicsit belesápadt
De ha ezt tudja egy pár, akkor onnan az ő lelkiismeretük dolga, nem kell egy papnak ezen görcsölnie, az egyházjog, amit meg ugye kéne jól ismernie, lehetőséget ad rá neki, hyog egy katolikus és egy vallástalan embert specko szertartásrend szerint, felmentéssel összeadjon
Az egyházi esküvő egy keresztény szertartás (ha katolikus, akkor szentség is egyben);
miért gondolod, hogy ehhez nem kell kereszténynek lenni ?
Kereszténység keresztelés nélkül elég furcsa lenne: ha felnőttként keresztelkedsz meg, az éppen a hited megvallása...
Ha ezt nem vállalja valaki, milyen alapon akar bármit is ?
(Arról nem is beszélve, hogy
"ma már nem azt nézik (nem köpködök de főleg a katolkus templomokban) hogy mennyire hiszel"
ezt nem tudom, hogy lehet nézni, nyilván a keresztségből nem következik a hit, de fordítva: keresztség és ennek vállalása nélkül sem nagyon lehetsz hívő keresztény