Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Na, mi tortent??????? SOSEM e'rt el hozzank semmife'le "privid," Dra'gasa'gunk !
Tala'n nem volt ele'g sze'n a mozdonyban??????
Hai!
CSÓK…
Nem hiszem,hogy bármit is hozzá tudnék tenni ahhoz a gyönyörű dologhoz, amit csóknak ismerünk, de a saját élményeimből fakadó tapasztalásaimat igen. Általános vélekedés szerint, az első csók meghatározó egy ember életében. Nemtől függetlenül.
Nem is vitatom, de furcsa módon nekem másképpen csurrant le a történés, ráadásul majdnem tökéletes konstelláció állt a rendelkezésemre s mégis…
Diákkori első szerelem, az osztály legjobb, leginkább körbeudvarolt lányával. Aki érettebb volt a többinél, majd megőrültem érte s mégis..
Finoman kell fogalmaznom, dejszen mégis csak az első szerelmemről beszélek, de egy film szituáció jut eszembe a történésről. A Rain man (esőember) hírhedt beszólása amikor a liftben, Tom Cruise barátnője rákérdez az esőembernél, milyen volt az első csókja..?
-Nyálas.
Egy szó, mint száz, az első csókom, amit megéltem nem tetszett, nem jött be, sőt.
S ennek ellenére az életem legintimebb s legérzékibb történése a csók. Csókimádó s rajongó lettem. No nem az első miatt. Mondjuk ki bátran, imádok csókolózni.
Nagyon sok csókról mesélhetnék (sic) de az első után van még egy, ami meghatározta az életemet. Természetesen a nagy szerelem első csókja, ami egy hotelben borította el a szívemet. Abban minden benne volt, amiért érdemes élni, érdemes szerelmesnek lenni, amiért a fél életedet oda adtad volna. Az emberfia milliónyi élményt raktároz az emlékezetében, jót s rosszat egyaránt, de ez a csók, ezerfényű gyémántként ragyog köztük, melyet még az évekkel később történő csalódások és cserbenhagyásos gázolás sem tompít el. A bölcsek mondanák…már nem éltem hiába.
Hiszem, egy csók képes megváltoztatni az emberfia életét, örökre. Attól minden más perspektívába öltözteti az addigi életedet és önző botor módon azt gondolod, ez örökké így marad.
Nem.
Hogy is mondtam nem oly rég, vagyis írtam, itt? A szerelem sosem múlik el, max a kapcsolat. Nos, módosítanám eme álláspontomat. Az ilyen csók sem múlik el soha. Ott vibrál, lángol s él a szívedben, míg élsz. Örökkön örökké…..
BOLDOG SAMHAIN ÜNNEPET...
Hai!
Hogy ki jár ide "szemetelni" azt ne feszegessük.....egy jobb helyen pöfögit már rég kitiltották volna. Így maradt az NLC fékezhetetlen agyvelejű off művésze és ormótlan trollja.
Remenykedessel kapcsolatban..
Gyorgyike neni !
//
A helyett hogy a Bagoly topikjaban összenetszemetelni es szétlocsogni tetszene , tessek itt tanulni , ennek az eletmod-gurunak a blogjan , a covid elleni vedekezesrol.
Segitene a sok elnoki hazugsag es amcsi agymosas miatti sotetseg eloszlatasaban... Tetszik tudni , hogy a mi magusunk felveszi a covid elleni maszkot ? // off es meg jol kis all neki...
Gyorgyike neni ! Privi ment !
Ugyanmar Gyorgyi neni. Kotekszeni tetszik.
Gyorgyi neni !
Most 85 eves tetszik lenni , az itteni topiknyito joval 45 , de bizony meg joval 56 utan szuletett ...
A kifejezest meg tetszik még erteni , ugye ?
A haboru utan tunt el a megszolitasokbol , de a remeny maga az orok s elteti es eltetni fogja partatlanul az embereket utolso lehelletukig ....
A megszólítások kérdésköréhez kapcsolódik a levélcímzósek formahasználatának ügye is. Itt a felszabadulás után a szél egy csapásra el-fújta a címeknek egész viharfelhő-tömegét az ezekhez hasonló szépreményű N. N. kisasszonynak formával együtt. Meggyérült az úrnak levólcímzés is, helyette az elvtársnak címzés tört elő. Az úrnak címzés 1957 óta ismét gyako-ribbá vált. Végleg elavult az úrasszonynak, úrhölgynek címzés, helyét részben az elvtársnőnek, illetőleg a nulla forma foglalta el (puszta vezeték- és keresztnév minden megszólításforma nélkül)
.Szavazni mar tetszett , vagy csak itt tetszik logni ?
Helyesirast tessek egy kicsit pallerozni : a viz , a pisi , a bor FOLYIK , a gyilkos es a servkoto meg a cicitarto az FOJTogat...
Te talan emlekszel arra, hogy miert volt az, hogy MO-n (me'g a nagyanyo idejeben) ugy cimeztek leveleket a LANYOKNAK, hogy:
SZE'PREME"NYU Kovacs Marika, aztan a cim,---stb.
Magyarorszagon, azok a no"k, aki nem volt fe'rjne'l, azok az e'letu"k ve'ge'ig REME'NYKEDTEK??????
Hai!
Új hét új remények...
"hogy fojtassuk utunkat egy MASIK LE'TEZE'SBE" ????
A te neved "SZE'PREME'NYU" ke'ne, hogy legyen..............
hidd el, ha mar egyszer ve'ged van,-fini--fucccss== ( good bye!)
AZ a VE'G !!!!!!!!!!!
De, ha be tudod bizonyitani, hogy: "VAN egy ma'sik le'teze's IS, " ha't, C S I N A' L D !!!!!! E's vigye'l magaddal egy TV kamera't is !!!!
Hai!
Huha...azért ez nem annyira bonyi....
Szóval: a gugliba beírod a nevem, és kidob oldalakat, ahol megtalálod az elérhetőségemet. Ennyi.
"beguglizod" H O V A ????
Hai!
Be guglizod a nevem, és kidobja....
Vito elérhetőségét megtudná adni valaki?
Hai!
Egy fiatal ördög az öregnek:
-Hogyan küldtél ennyi lelket a pokolba?
Az öreg:
-A félelmen keresztül!
A Fiatal:
- Csak így tovább! Mitől féltek? Háborútól? Éhínségtől?
Az Öreg:
-Nem… Egy betegségtől.
A Fiatal:
- Nem lettek betegek? Nem haldokoltak? Volt gyógymód?
Az öreg:
…megbetegedtek. Meghaltak. Volt gyógymód…
A fiatal:
-Nem értem.
Az öreg:
-Ők tévedésből azt hitték, hogy az egyetlen dolog, amelyhez ragaszkodniuk kell bármi áron, AZ ÉLET! Nem ölelkeztek… nem köszöntötték egymást… Eltávolodtak egymástól! Kerültek minden emberi érintkezést… Minden emberit. Elfogyott a pénzük. Elveszítették a munkáikat. De ők azt választották, hogy féltik az életüket, még akkor is, ha kenyérre nem futja. Mindent elhittek, amit hallottak, olvasták a híreket és vakon elhittek mindent, amit olvastak. Feladták a szabadságot. Nem mentek el sohasem otthonról. Sehová nem mentek. Nem látogatták a családjaikat és a barátaikat. A világ egy nagy koncentrációs táborrá változott önkéntes rabokkal. Mindent elfogadtak. Csak hogy túléljenek egy újabb nyomorult napot.
Nem éltek. Minden egyes nap meghaltak. Így könnyű volt elrabolni a nyomorult lelküket…
C.S. Lewis – „Egy öreg ördög tanácsai egy fiatalabbnak” c. könyvéből, amely 1941-ben íródott.
Forrás Bódis Csaba
És milyen bölcs volt az öreg ördög...
Hai!
Boldog Mabon ünnepet...
Hai!
http://beszelo.c3.hu/04/06/11galantai.htm
Volt e Ádámnak köldöke?
Hai!
Kellemes hétvégét...
Hai!
A halál csak egy másik ösvény, melyre mindannyian rálépünk, hogy folytassuk utunkat, egy másik létezésbe.
Hai!
SZERELEM SZERELEM, ÁTKOZOTT SZERELEM..
Az ismert strófával fejléceltem meg, a mai mondandómat, a teljesség igénye nélkül. Én nem venném a bátorságot megmondani, mi szerelem és mi nem, sem szakmázással sem más lózunggal.
Van egy igen egyszerű oka.
Lehetetlen. Lehetetlen és képtelenség definiálni mi a szerelem, mely mindenkire vonatkoztatható. A világirodalom nagy poétái és írói is csak körberajzolták, mint Doszpot Péter az áldozatot. Versben Byron-tól Tóth Árpádig mind kiöntötték szívüket verses formában s mégis van hiánya az emberfiának. Minden versben, prózai történetben képes megtalálni az érzés egy egy szeletét, amivel képes azonosulni, de az egész tortát biztosan nem.
Mert minden szerelem egy és megismételhetetlen s mindenki másétól valamennyire különböző. Talán épp ezért is különleges érzelmi s lelki élmény. Olykor még a szerelmes pár is másképpen, más élményfaktorral éli meg, később sajnos ez még tovább távolodhat egymástól.
Frissnek mondható élményem, amikor valaki azt mondta nekem, teljes határozottsággal (sic) akibe szerelmes voltam, hogy ez nem is volt igaz, mert én egy kreált világban éltem csupán.
Igaza volt, csak nem úgy, ahogy ő képzelte.
Szerintem, aki szerelmes ab ovo kreál magának egy világot, álmokkal, vágyakkal, tervekkel, amely aztán vagy megvalósul, vagy nem.
Módosult tudatállapot, mondják a „szakemberek”.
Lehetséges, sőt valószínű, de én ebből nem hagynám ki a lélek szerepét, mely adott szituációhoz képest szárnyal vagy szenved. Egyszer érdemes lenne végig vinni egy olyan gondolat kísérletet, milyen láncreakciók jönnek létre a lélek- tudat – tudattalan viszonyában s mikor melyik hat melyikre?! Talán a szerelem megértéséhez is közelebb kerülnénk.
De van egy sanda gyanúm.
Biztos, hogy értenünk kell a szerelmet? Egyszer valaki azt mondta, a szerelem nem érdem kérdése. S ha már világirodalom, nekem erre a legjobb példát az „Üvöltő szelek” adja.
Szóval ne elemezgessük, értelmezzük vagy magyarázzuk, én azt mondom, inkább éljük meg, a maga csodájával, varázsával, mindent elsöprő intenzitásával.
Mie'rt bu"n a szellemide'ze's ?? HM?????
Szimpla'n, mert agybajos, gyenge embereket me'g betegebbe' tesz.
Lelkibeteg embereken SEGITENI kell, nem pedig tova'bb ijesztegetni o"ket.
Te tul okos e's intelligens vagy ahhoz, hogy egya'ltala'n hozza'szolja'l az ilyen
primitivizmusokhoz.
Irja'l ma's dolgokrol, hiszen SOKAT TUDSZ !!!!
??? elveszted a lelkedet es betegseg koltozik a helyere???????? OAHHHH
Okostelefonod es Neted van , tehat valahol a fejecskedben a tudomanyt , a haladast elismered.... ennyire sotet kozepkori butasagokat hogyan hirdethetsz ? Kik a vevok erre ? Ki a celcsoprt ? Ki miert vesz ilyen hirt ?
Vigyazat az ilyen cuccokkal : en azt olvasom , hogy "A Filantropikum az egyik legundorítóbb álgyógyszeres oldal..." Ezek tutiznak ezeregy rakot legyozo cuccrol is...
Hai!
https://filantropikum.com/a-samanok-szerint-ez-a-betegse gek-kialakulasanak-3-fo-oka/?fbclid=IwAR2KWRN81razqQF_fNblMx Kz38vlqZ7RJHs1qdMdb1pWvgzaMQGV0RZV7n0
Hai!
Képes vagyok elengedni dolgokat, ha kell, de lemondani róla soha.....
- És mit lehet tenni? –kérdezte a tulaj leverten.
- Égetéssel, meg kell semmisíteni, a helyet meg ki kell tisztítani és levédeni.
Mondanom sem kell nem csattant ki az örömtől, mert majd 400.000 ft értékű festmény volt. Egy ölelkező szerelmes párt ábrázolt, és állítólag egy hagyatékból vásárolta ki, az örökösöktől. Végül is úgy döntött, legyen aminek lennie kell. Fekete vászonba csomagoltuk a képet,(erősen blokkolja a rossz energiát) és a Budai hegyek egy eldugott tisztásán lángra lobbantottuk. Porrá égett. Szegény tulaj a könnyeivel küszködött, nem csoda, hiszen nem elég hogy a galériában is komoly kára esett, még ez is. Hamuvá lett négyszáz ropogós ezres.
Ezután álltam neki a galéria rendbe tételének. Mármint okkult értelemben. Eztán, mintha mi sem történt volna, helyre állt a világ rendje, megszűntek a jelenségek, a hölgyemény is kezdett megnyugodni, a maga módján, idővel. Még három évig laktam az utcában s természetesen rendszeresen bejártam, nézelődni, mint annak előtte is, de semmilyen ehhez hasonló gond nem volt.
Igazából nem tudtuk meg, miért és milyen módon tapadt a festményhez az entitás. Azt azért tudni kell, három dologhoz képesek tapadni, vagy ragaszkodni ártó entitások. Emberhez, tárgyhoz, helyhez. Az okok szerteágazóak tudnak lenni. Jelen történetben a tárgyhoz volt kötődése a „dolognak”! Hogy miért s hogyan, vannak feltételezéseim, de azok csak feltételezések.