Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem segít a férjem!
Sziasztok!
Csak azért indítom a topic-ot, mert kiváncsi vagyok, hogy másnak a férje is ilyen-e, tekinthetem-e normálisnak a dolgot.
A probléma: egész egyszerűen nem segít a férjem semmibe. Pedig van egy 1 év alatt kislányunk is.
Ötleteket kaptam egy tucattal mit kéne tennem, semmi nem vált be.
Én egész egyszerűen csak arra vagyok kiváncsi, hogy más is megél-e így békébe, boldogságba a férjével.
Ha eltűnök, akkor este jövök, addig is írjatok léci!!!!!!!!!!!!!!
Mitévő légy? Fejezd be.
Sziasztok szeretném kikerni a tanácsotokat. 9 éve együtt vagyunk a párommal van 3 gyönyörű gyermekünk de sajnos élertem ahoz a ponthoz hogy elég, befelyeztem, fáradt vagyok. A párom semmiben nem segít ha beszélünk akkor vagy a külsőmbe köt bele vagy a rendbe. Elegem van minden nap ugyanaz takarítok mosok főzök..... Ha meg szólok hogy légyszíves segíts csak hallgat. munka után lefekszik és nyomja a telot. A gyerekekkel nem játszik végképp. Én csak az ágyban kellek.... Se egy puszi semmi csak a szexről van a szó akkor szeretlek hiányzol stb. De az is csak max egy hónapban egyszer. Mitévő legyek???? Mi baja lehet?????
Eltüntetek!
Bejött: mire ma hazaértem, ki volt porszívózva!
Heuréka!
Eljutottunk a nem segít a férjemtől az alig segít a gyerek jelenségéig!
Lehet, hogy rosszul látom, de megismétlem: amíg mi magunk is úgy gondoljuk, hogy SEGÍT, addig ez a mi kötelességünk, a mi feladatunk, ők meg kegyeskednek segíteni.....
Ha sikerül úgy gondolni a dologra - 2 évig gyakoroltam! - hogy a fiam nem porszívózott, vagyis nem végezte el az Ő FELADATÁT, akkor már sínen van a dolog!
Általában kérni szoktam, csak amikor 100x-adszorra kérek, akkor már nem biztos, hogy alaphangnemben adom elő a kérést. A köszönöm szó elég gyakori nálam, mindig megköszönöm, ha csinálnak valamit.
A szennyes ruhás példádon nagyon jót nevettem. Hát igen, mintha a fiúk írták volna. Minden héten gond van ebből, de bevallom, nem szoktam kivinni a ruhájukat a szennyesbe... vessenek magukra, ha nem hozzák ki időben. Ezt sajnos még gyakorolni kell, mert érdekes módon mindig vannak olyan ruha darabok, amik akkor kerülnek elő, amikor már befejeztem a mosást.
A megszáradt, összehajtogatott ruhájukat viszont beviszem a szobájukba.
A középsőm úszni jár, mindig kimosom (kimosnám), amikor megjön az úszásról, de van, hogy 2-3 napig elfelejti kitenni a mosásba. Gondolhatod, hogy milyen szaga van annak a fürdőgatyának, türcsinek a táskában. Aztán vasárnap általában szólni szoktam, hogy akkor most mi van?
Vannak persze másféle dolgok is, ami pl a közös helyiségeket és dolgokat érinti: pl mosogatás, porszívózás a nappaliban.
Szerintem magyarázd meg a fiadnak, hogy olyan nincs, hogy nem tűri, hogy megmondjátok neki, hogy mit kell csinálnia. Egy fedél alatt éltek, és ez bizonyos kötelezettségekkel jár, nevesen azzal, hogy ki kell vennie a részét a házimunkából. Ugyanakkor legyen egy privát szférája is, ahová nem tolakodtok be, ahol maga ura lehet. (még akkor is, ha neked szemet szúr a rendetlenség)
Anyám kb 10 évvel ezelőtt azzal "fenyegetőzött", hogy nem fogja kivinni a szennyesruhát a szobából, ha nem visszük ki. Hát most nem viszi ki, ha mi nem visszük ki azonnal levetés után. Nem muszáj megtennie, nem várom el, mert az én kötelességem legalább arról gondoskodni, hogy a koszos ruha bekerüljön a szennyesládába, ha már ő van olyan szíves és kimossa.
A kedvről még annyit, hogy nagyonis fontos a kedv, nomeg az időbeosztás. Jellemző, hogy a szülők kérnek valamit a gyerektől (pl porszívózzon össze) és 5-ször szólnak neki 15 perc alatt, a gyerek meg nem mozdul. Aztán eleinte jól összeszídják, kikergetik, hogy csinálja meg végre. Ha meg megcsinálta, akkor még odavágnak hozzá olyasmiket, hogy "na, olyan nehéz volt?" Semmi köszönöm vagy ilyesmi. Később már feladják a küzdelmet és a 3. egyhuzamban történt szólás után megcsinálják maguk és rámondják a gyerekre, hogy lehetetetlen tohonya mamu. Aztán a gyerek megszokja, hogy a szülő előbb-utóbb úgyis megcsinálja helyette, csak ki kell várni.
Pedig a probléma többféleképpen is megoldható. Az egyik az, hogy a gyereknek is van időbeosztása. Nyilván épp valamivel foglalatoskodik, amikor nem reagál, ami fontos neki. Ez nem azt jelenti, hogy nem hallotta meg, csak azt, hogy majd akkor fogja megcsinálni a melót, amikor ő úgy gondolja. pl 1 órával később. Vagy amikor már mindenki eltűnt a színről, stb. CSakhogy általában ez nem esik egybe azzal az időponttal, amikorra a szülő szeretné, hogy kész legyen a meló. Tessék kivárni.
Vagy tessék odamenni a gyerekhez és mondani neki és kedvesen, nem ordibálva kihangsúlyozni, hogy most és hogy KÉRLEK!!!
Miután kész a meló: KÖSZÖNÖM!
Valamint többgyerekes családnál hasznos kijelölni a feladatok felelősét és nem csak elkurjantani magunkat, hogy "lehet porszívózni", vagy hogy valaki porszívózzon fel". Ilyenkor az apától kezdve a legkisebb gyerekig mindenki úgy gondolja, hogy majd "valaki" megcsinálja.
ami az apákat illeti. Szó sincs nevelésről. A nevelésnek semmi haszna nincs, pláne nem hosszútávú. Ahogy mindig is mondtam: You cannot change anyone. But you can make him change himself. Vagyis senkit nem tudsz megváltoztatni. De ráveheted arra, hogy magától változzon.
A kulcsszó: motiváció.
A férfiak szeretik hasznosak, nélkülözhetetlennek érezni magukat. De mindez csak akkor működik, ha közben nem válik háztartási robottá, hanem bezsebelheti a tetteiért és érdemeiért járó hálát és kedvességet.
Mármint a gyerek körül, a háztartásban, vagy egyikben sem segít?
Nekem szerencsém van. A volt párom a főzésen kívül mindent megcsinált, volt, hogy kimosott mire hazamentem. De talán mert gyerekként sok mindenre rá volt kényszerítve, 4-en voltak tesók,a szülők hajtottak, sokat voltak egyedül, rájuk maradtak az otthoni dolgok.
A mostani párom azért ennyire nem, de a gyerek körül pl, maximálisan segít, és a háztartásban is megcsinál dolgokat, inkább takarítást, sokszor magától meglátja mit kellene megcsinálni. Pedig neki rendesen ki volt nyalva a popsija én úgy látom, s mégis. Fene tudja min múlik a dolog.
Azt nem tudom Dallam gyerekei mekkorák, hanem általában mondom hogy nagy kamasz már vegyen részt a házimunkában.
Kisgyerek még nem.
Hát Te nagyon cuki vagy!
Hol vannak ilyen pasik?
Akkor megoldottuk a férj nem segít kérdést.
Pont.
Ez így van, igazad van!
Tehát szerintem aki nem segít magától azt nehéz lesz rá venni dolgokra.Sziasztok.