Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kérd és megadatik
Létrehozva: 2007. május 30. 16:09
Sziasztok!
Olyan emberekkel szeretnék beszélgetni, akik olvasták vagy már hallottak a következő című könyvet:
Esther és Jerry Hicks: Kérd és megadatik! (Bárki lehetsz, bármit megtehetsz, és bármire szert tehetsz!)
És van kedvük a tapasztalatokat megosztani egymással és velem.
Aki nem ismerné röviden leírom, mire számíthat, ha elolvassa. A vonzás törvényéről szól, amire gondolsz, azt vonzod be az életedbe. De ezen tudsz változtatni, ha akarsz és olyan dolgokat vonzol be, amire előtte nem is számítottál, avagy hogyan érjünk el bármit (bármit!), életünk bármely területén, élvezettel és könnyedén.
A könyvben nekem az tetszett a legjobban, hogy különböző gyakorlatokkal megmutatja, hogyan kell a föld fellett járni 5 cm-rel és boldognak lenni a cél eléréséig.
Olyan emberekkel szeretnék beszélgetni, akik olvasták vagy már hallottak a következő című könyvet:
Esther és Jerry Hicks: Kérd és megadatik! (Bárki lehetsz, bármit megtehetsz, és bármire szert tehetsz!)
És van kedvük a tapasztalatokat megosztani egymással és velem.
Aki nem ismerné röviden leírom, mire számíthat, ha elolvassa. A vonzás törvényéről szól, amire gondolsz, azt vonzod be az életedbe. De ezen tudsz változtatni, ha akarsz és olyan dolgokat vonzol be, amire előtte nem is számítottál, avagy hogyan érjünk el bármit (bármit!), életünk bármely területén, élvezettel és könnyedén.
A könyvben nekem az tetszett a legjobban, hogy különböző gyakorlatokkal megmutatja, hogyan kell a föld fellett járni 5 cm-rel és boldognak lenni a cél eléréséig.
"
Tehát a tudatfeletti elme 10. tulajdonsága az, hogy mindig a megfelelő választ adja és mindig a megfelelő időben. Vagyis Ön biztosan megkapja a megfelelő választ a megfelelő időben. És ebből következik az egyik legfontosabb alapszabály. Ha megkapta a megfelelő választ, azonnal cselekednie kell. A tudatfeletti válasza csak abban a pillanatban érvényes. Ez azt jelenti, hogy ha Ön csütörtök délben kapja meg a tudatfeletti válaszát, lehet, hogy ez a válasz délután 3-kor vagy este 9-kor már nem érvényes. Tehát, ha megszületik a válasz, Ön azonnal érezni fogja, hogy a válasz helyes. Teljes valójában. Ilyenkor késlekedésre nincs idő, azonnal cselekedni kell. Néha az ember belebonyolódik egy problémába, és úgy érzi, hogy valakinek telefonálnia kell, de elhalasztja, és azt mondja: „Beszélnem kéne vele, de még ráér.” És amikor másnap vagy 1 hét múlva felhívja, az illető azt mondja: „Kár, hogy csak most telefonálsz, mert tegnap tudtam volna segíteni. Volt egy állás, egy összeg, ami rendelkezésedre állt.” stb. Erről jut eszembe, hogy ismerek valakit, aki milliárdos lett, mert mindig abban a pillanatban cselekedett, amikor kellett. Hozzá kell tennem, hogy nem sok üzleti érzéke volt, csak hallgatott a tudatfeletti elme ösztönzésére. És amint újabb ötleteket kapott, cselekedett, de rögtön. Sosem habozott tenni és tenni. És ez végtelen lehetőségeket nyitott meg előtte. Értesüléseket szerzett, kitűnő munkatársakat vonzott magához, hallgatott rájuk, elvetette, amit rossznak találtak. Így lett kis autóügynökből 10 év alatt egy világcég milliárdos elnöke. Csak azért, mert 1 percre sem szűnt meg a tudatfeletti elmére hallgatni és cselekedni.
A 7. tulajdonság: a tudatfeletti elme bizonyos fokig olyan, mint egy izom. Ha használják és megterhelik, használat közben egyre erősödik. Tehát, ha használják, és bíznak benne. Ilyenkor következik be az, ilyenkor éri el Ön azt a pontot, amelyet én egy sor tanítványommal elértem, hogy már állandóan rákapcsolódik a tudatfeletti energiaforrásra, és elfogadja ezt az életerőt, amelytől mindent megkap, amit kíván. A szükséges válaszokat, a megoldásokat, barátokat, a körülményeket. Abban a sorrendben, ahogy szükség van rájuk. A haszontalan emberek, a megunt életkörülmények, a közömbös témák egyszerűen eltűnnek. Épp akkor, amikor feleslegessé váltak. Mennél többet használja, mennél jobban hiszi és bízik benne, a tudatfeletti annál gyorsabb, biztosabb és hatékonyabb. Hadd mondjak itt még valamit! Nagy nők és férfiak önéletírásában, a róluk írt életrajzokban egy közöset találtam: mindegyik abban a pillanatban vált igazán naggyá, amikor sikerült rákapcsolódnia a tudatfeletti elmére, és átvette annak energiáját. Akinek ez nem sikerül, hiába küzd. Aki nem részesül a tudatfeletti erőből, nem előre jut, hanem visszacsúszik. Elsodorja az áradat.
A tudatfeletti 8. jellemvonása: a tudatfeletti elme a bizalom, a várakozás hatására bomlik ki legteljesebben. Tehát a bizalom és várakozás légkörében működik legjobban, legbiztosabban. A bizakodó várakozás, mint tudjuk, pozitív érzelem. Már beszéltünk arról, hogyan lesz valaki pozitív paranoid. Azzal, hogy mindenütt csak jót lát, mindig jót remél, mindenkiben hisz, bízik, meg van győződve arról, hogy mindenből, ami vele történik, csak jó származhat. A bizakodó várakozás az a lelkiállapot, amely meggyorsítja a tudatfeletti elme működését, és az egyre gyorsabban szállít el mindent és mindenkit Önhöz. Gyorsan, gyorsabban, még gyorsabban.
A tudatfeletti elme újabb jellemvonása, vagyis a 9. az, hogy… hogy 2 esetben működik a leghatékonyabban. 2 esetben működik a leghatékonyabban. Az 1. eset az, ha Ön idejét és figyelmét 100 %-ban a problémára koncentrálja. Tehát a koncentráció 100 %-os. 100 %-os. A 2. esetben Ön 0 %-ban koncentrál a tárgyra, vagyis máshol jár gondolatban. Ez 2 teljesen szélsőséges út, de közbülső megoldás nincs.
Az 1. úton a tudatfeletti maximális mozgósítása ott kezdődik, hogy segítünk tudatosan megoldani a problémát. Elmondom, mi a legegyszerűbb módja.
ad 1.: Tisztázzuk magunkban az elérendő célt. Leírjuk, megvitatjuk, és a lehető legpontosabban meghatározzuk, mi az, amit meg akarunk tartani, elkerülni vagy elérni.
ad 2.: Anyagot gyűjtünk, értesüléseket szerzünk, kutatunk, olvasunk, könyvtárosokkal beszélünk, felhívjuk az ismerősöket, akik szaktekintélyek a témában. Annyi információt szedünk össze, amennyit tudunk. Dönteni csak akkor lehet, ha minél több információ áll rendelkezésünkre. Tapasztaltam, hogy valahányszor egy pontosan meghatározott problémával álltam szemben, amelyen szüntelenül gondolkodtam, bang, beugrott valakinek a neve, akivel évek óta nem beszéltem. Akkor az ember felveszi a telefont, és azt mondja: „Halló, szerinted megtegyem ezt vagy ne tegyem? Mi a véleményed?” És az illető azonnal kész lesz a válasszal, hogy mi a leghelyesebb az adott körülmények között. Csak meg kell fogadni.
ad 3.: Nekikezdünk a megoldásnak. Azok után, hogy információnk van, kérdeztünk, olvastunk, kutattunk. Sokat tudunk a témáról, és mindent elkövettünk, hogy tudatosan megoldjuk a problémát, de nem sikerült. Akkor forduljunk azonnal a tudatfelettihez, mintha egy komputert használnánk! Tápláljuk be az adatokat a tudatfeletti elmébe, és foglalkozzunk mással! Ne is gondoljunk többé a megoldásra váró problémára, felejtsük el! Mint még szó lesz róla, keressünk új témát, kocogjunk egyet, menjünk le úszni, vagy vacsorázzunk étteremben! Foglaljuk el magunkat mással! És amikor a legszükségesebb, a megoldás az agyunkból szinte kipattan. Mert ez is a tudatfeletti egy tulajdonsága.
"
A tudatfeletti elme 5. tulajdonsága: képes bárkit valamely cél elérésére motiválni. „Nem serkent semmi” – mondják azok, akik valóban nem kívánnak semmit elérni. Akik nem vágyódnak semmi után a világon. De ha valaki kitűz egy célt, elérendőt, megvalósítandót, hogy mi akar lenni, mit akar megkapni, a tudatfeletti gondoskodik ösztönzésről. A tudatfeletti elme biztosítja az energiát, a lelkesedést, az izgalmat, amely a cél irányába visz. De ehhez hőn óhajtott, vágyott célra van szükség. Ezért emlegetem olyan gyakran: célratörő ösztönzés. Ez ad ötleteket és erőt a cél eléréséhez. A tudatfeletti elme a szabadon áramló energia forrása. Vagyis: bárki meríthet belőle. Csapra verheti. És bármilyen fáradt is testileg, lelkileg, aki a célra tör, újabb energiát, erőt gyűjthet, amely tovább hajtja, űzi a cél felé, napról napra, sőt hétről hétre. Alig pár órás éjszakai pihenés után. Azt mindenki tapasztalta már, hogy ha nagyon elmerül egy feladat megoldásában, egy igazán fontos, izgalmas munkában, amelyhez minden erejére szükség van, nem merül ki, ereje megújul. Nicola Tesla, az elektromosság zsenije képes volt ezzel a tudatfeletti energiával házának világítását és készülékeit működtetni. Nem tudjuk, hogyan. De ha a tudatfeletti elmétől akarunk a cél elérésre ösztönzést kapni, tisztán és világosan meg kell fogalmaznunk a célt. Ez a siker kulcsa. Tisztán kell látni a célt. A tiszta, világos célok indítják meg a motivációt. Van egy gyenge kis szóvicc. „Kész vagy? Késztesd magad!” Vagyis, ha céltalannak érzi az életét, írjon fel 10 dolgot, amit 1 éven belül el akar érni! És amint ott a lista a 10 céllal, olyan erő szabadul fel, mintha petárda robbanna.
És most a tudatfeletti elme 6. tulajdonsága következik: csak a tiszta, világos, jól érthető parancsokra reagál. Csak tiszta, világos, jól érthető parancsnak engedelmeskedik. Mit nevezünk tiszta, jól érthető parancsnak? A világos, jól érthető parancs legyen egy pozitív megállapítás! Valahányszor Ön pozitív kijelentést tesz, vagyis azt mondja: „Ennyit és ennyit akarok keresni. Ennyit és ennyit akarok fogyni. Jól dolgozom. Jól mulatok.” Tehát valahányszor őszintén és világosan kimondja ezeket, akkor a tudatosból a tudatalattiba továbbítja a tiszta, világos, jól érhető parancsot. Ahonnan az eljut a tudatfelettihez. Tehát legyen őszinte, beszéljen tisztán és érthetően! Valahányszor kimondja a maga világos, tiszta és jól érthető parancsát, mélyebben vési be a tudatalattiba, és aktivizálja a tudatfelettit. Legyen minél határozottabb! Nagyon érdekes módon van egy kifejezés, amelyre szeretném felhívni a figyelmüket. Így hangzik: komolyan venni. Az utolsó pár évben számtalan nővel és férfival találkoztam országszerte, és észrevettem, hogy ha egy sikeres embert megkérdek: „Minek köszönheti a sikereit, mi volt a fordulópont, mikor kezdődött?”, egytől egyik ugyanazt felelték: „Amikor elkezdtem komolyan venni.” Elkezdtem komolyan venni.
Ugye, korábban már beszéltünk a vágyakról? Sok ember vágyódik valami után. Sok ember szeretne megszerezni valamit. Szeretne valamivé lenni, megváltoztatni az életét. De sohasem határozzák el, hogy tesznek is érte. Készülnek az elhatározásra, remélik, hogy sikerül elhatározniuk, de nem jutnak el odáig. Azért, mert nem döntötték el magukban. Az életben semmi komoly dolog nem történhet döntés nélkül. A döntés pedig annyit is jelent, hogy Ön mindent alárendel elsődleges céljának. Ön komolyan veszi. Ön meghozza a döntést. És ha meghozta a végső döntést, és határozott lett, ha tisztán, jól érthetően kijelenti: „Így csinálom, így akarom, így lesz, ilyen leszek, így döntök, ez kell, ennyi kell, én leszek.”, és ezeket parancsba foglalja, mozgósítja a tudatfeletti elmét, és több sikert arat néhány hét alatt, mint amennyit hosszú évek alatt elért. Tudom, sokan átmennek ezen.
"
És itt következik a tudatfeletti elme 2. tulajdonsága, vagyis az, hogy olyan adatokat is ismer, amelyekről Ön sohasem hallott. Olyan adatokat is ismer, amelyekről Ön sohasem hallott. Ez teszi lehetővé, hogy olyan kérdéseket is megoldjon, amelyekre Ön tudatosan nem ismeri a választ. Nem kel, hogy személyesen tudjon mindent. Statisztikusok kiszámították, hogy éves szinten minden munkába menő vagy onnan hazatérő dolgozó az utazás alatt legalább 4 olyan ötletre talál rá, amelyek közül 1 is elég lenne, hogy milliomossá tegye. Ön végighajt a megszokott útvonalon, gondoljon csak vissza, hányszor volt így, hiszen napról napra arra jár, és közben szüksége volna valamire, árucikkre vagy szolgáltatásra, és azt mondja: „Miért nem tartanak itt ezt és ezt?” Vagy: „Miért nincs itt egy üzlet vagy műhely?” Aztán azt gondolja: „Á, bizonyára megvan az oka.” És megfeledkezik az egészről. Alig múlik el néhány év, és valaki megnyit egy olyan üzletet vagy műhelyt, vagy hiánycikket árul, és 1 millió $-t keres vele. Ön akkor azt mondja: „Én is gondoltam rá.” Vagyis Ön és a milliomos egy időben kapcsolódott ahhoz a bizonyos energiaforráshoz, de az a másik hitt a saját intuíciójában. A sugallatban. Ön pedig nem. Raucsó Marxnak van egy szellemes mondása: „Sosem lépnék be olyan klubba, ahová én is jó vagyok tagnak.” Gyakran vetjük el saját ötleteinket, csak azért, mert a mi ötletünk. Azt mondjuk: „Csak az én ötletem, nem lehet jó.” Ha Ön anyagi biztonságra vágyik, a tudatfeletti elme olyan ötleteket szállít Önnek, amelyek révén elérheti az óhajtott állapotot. Tehát saját érdekében fogadja el őket!
Íme a tudatfeletti elme 3. jellemvonása: az ön tudatán kívül, napi 24 órán át működik. Akkor is, amikor hivatali munkáját végzi. Ez annyit jelent, hogy ha Ön kitűzött egy célt, megjelölt egy problémát vagy nehézséget, vagy bármilyen kérdést, amely szüntelenül foglalkoztatja, amelyen tűnődik, amely nem megy ki a fejéből, tegye félre, és bízza a megoldást a tudatfelettire! Ön pedig végezze a dolgát! A tudatfeletti addig kombinál, számol, elemez, amíg elő nem áll a szükséges válasszal. Igyekszem megmagyarázni. A tudatfeletti elme automatikusan és szakadatlanul dolgozik. Automatikusan és megállás nélkül sorra oldja meg a problémákat. Mint ezt is itt. A célhoz vezető úton. Nem baj, ha Ön még nem ismeri a végcélt. Elég, ha az 1. szakaszt tűzi ki neki, aztán úgyis lépésről lépésre győzi le az akadályokat, amelyekkel szembekerül. A Biblia egy szép igéje ezt mondja: „Egy dolgot kell tennem, amely minden mást megelőz.” Ha Ön csak 1 szakaszt tűz ki, a tudatfeletti ismeri a következőt. Kis részletekben, ahogy a gátfutó veszi egymás után a gátakat, ahogy a leghosszabb út is csak lépésekből áll, úgy oldja meg sorra a tudatfeletti elme automatikusan és folyamatosan a felmerülő problémákat a legjobb sorrendben, a leghatékonyabban.
Szia Judit!
Milyen régen futottunk már össze.
"
Az önben rejlő zseni feltárása
Állítom, hogy Ön zseni. És miért? Mert bármikor kapcsolatot találhat egy elmével, amely hatalmasabb, mint amilyet ember létrehozhatott. Az emberiség egész történelme során a 4000 év előtti egyiptomi papiruszokig mindenhol nyomát találjuk annak, hogy az emberiség kapcsolatban állt egy hatalmas elmével, amelyet neveztek a… a világmindenség tudatalattijának, vagy az egyetemes tudatalattinak, sőt tudat felettinek is. Napóleon Hill végtelen intelligenciának hívja, Ralf Waldo Emerson szerint egy hatalmas intelligencia ölében fekszünk, valahogy úgy, ahogy egy parafa dugó lebeg az óceánon, és hogy ez az intelligencia adja meg a választ mindarra, amit nem tudunk. Karl Jung tudatfeletti elmének nevezi, amely minden más elme felett áll. Mi most ebben a beszélgetésben csak tudatfelettiként beszélünk róla. Tehát van egy tudatfeletti elménk is, amelyet csak nagy néha, rendszertelenül veszünk igénybe. Holott tudnunk kell, hogy ez a tudatfeletti elme minden ihlet forrása. Tőle kapunk minden indítékot, lelkesedést, emelkedett izgalmat, előérzetet, intuíciót, a bölcsesség egy-egy pillanatát. Ez az elme közvetíti hozzánk a kreativitás és újítás képességét. Az új gondolatokat, amelyek megszületnek itt a földön. Pl. Mozart. Egyetlen másodperc alatt hallott belső hallásával egy egész koncsertót. Egy perc alatt megszületett benne egy teljes szimfónia. És nem kellett mást tennie, mint lejegyezni a kottapapírra azt, ami a lelkében már készen állt. Úgy mondják, hogy mindig tökéletesen, törlés, javítás nélkül írt. Beethovenen is egyetlen pillanat alatt szaladt át nagy versenyműveinek vagy szimfóniáinak egyike-másika. De a lejegyzése már 6 hétig is eltartott annak, ami 1 másodperc alatt készen állt benne. Sok nagy találmány, sok nagy felfedezés, az irodalom, a művészet, a zene sok remekműve jött létre egy villanás alatt. Nappali álmodozás vagy éjszakai álom közben, társalogva, egy mondat kellős közepén a tudatfeletti segítségével, amelyet Ön is bármikor elérhet. Amint már mondtam, Önnek megvan a szükséges intelligenciája, azaz IQ-ja, a tudása, a tapasztalata, bölcsessége és így tovább. De mindenekfelett Ön zseni is, mert bármikor kapcsolatba léphet a tudatfeletti elmével, amely tárolja a világmindenség összes eszméjét, intelligenciáját, és gyakorlatilag bármely pillanatban kész ezt továbbsugározni Önre. Ha megtalálja a tudatfelettit, ez a kapcsolat megváltoztatja az életét. A tudatfeletti elme és a tudatfeletti képességek az Ön képességeit is végtelenné növelik. Már nemcsak azt tudja, amit megtanult, amit elérhet fizikailag vagy szellemileg, hozzákapcsolódhat egy felsőbb tudáshoz, mint egy energiaforráshoz, amely eljuttatja Önt a kitűzött célhoz.
És most beszéljünk a tudatfeletti elme egyik tulajdonságáról, amely abban áll, hogy amikor dolgozik, hogy az Ön problémáját megoldja, rendelkezésére áll minden adat, amely az Ön tudatalattijában elraktározódott. Ugyanis minden, amit valaha életében elolvasott, megtanult, információ formájában megkapott, minden tévé-, rádióadás, amit látott és hallott, örök időkre ott tárolódik a tudatalattijában. Ahogy mondják, a memóriánk tökéletes, csak emlékezni nem tudunk. De épp ezért, amikor a tudatfeletti gondolkodik helyettünk, mindent tud, mindenre emlékszik, amit valaha tudtunk, tanultunk, sőt még arra is képes, hogy külön is válassza a helytelent a helyestől. Más szóval, amikor a tudatfeletti dolgozik Ön helyett, a megoldás mindig helyes lesz. Mert csak a valós információkra támaszkodik. Az Ön tudata, elméje tele lehet olyasmivel, amit valósnak, helyesnek ismer, holott nem az. Ön szent és sérthetetlen igazságnak tartja, de a tudatfelettije pontosan tudja, hogy hamis. Néha a tudatfeletti olyan ötletet vagy megoldást sugall, amit Ön ellentétesnek talál a tanultakkal vagy az igazsággal. De mindig rá kell jönnie, hogy a jó választ nem Ön tudatosan, hanem a tudatfelettije adta meg.
Szia Napsi!!!
Gratulálok!!! NAgyon ügyes vagy!!! Kár, hogy ma nem taliztunk.
Minden úgy alakult ahogy elképzelted?
Gratulálok!
Ügyes vagy!
Tudtam, hogy előbújtok
Az idézeteknek még van folytatása
, lehet
és fejlődni.
Mildo, köszi a figyelmeztetést
Napsi!
Gratulalok a vedeshez!!!!
Sziasztok!
Én is zugolvasok...
ma megvédtem a szakdolgozatomat,jövő csütörtökön államvizsga..már kinéztem a tételt,amit húzni fogok!!!
Szép estét Mindenkinek!!!
Én is olvasó "üzemmódban" vagyok. Mire végigolvasom a rengeteg idézetet, meg mindent, már csak ez marad...
:o)
Ne igy mond:.......... győzni fogok
mert az akkor majd egyszer (sohanapján) beteljesül, hanem ezt mond:
Győőőőőzteeeeem!!! - Igy a helyes
Én is rendszeres olvasó és mentő üzemmódban vagyok
Amióta Szivárvány bemásolja nekünk ezeket a finomságokat, azóta csak mentek. Esténként átböngészem, és kinyomtatok belőle olyan részt amihez éppen kedvem van és az ágyban olvasgatom.
Ezzel azt értem el, hogy csak egyre kiváncsibb vagyok, de nincs annyi időm, hogy a gép előtt mindig elolvassam amit bemásolsz, hanem csak mentek, mentek, mentek.
Úgy képzeltem el, hogy ha majd a végére jutsz, akkor kinyomtatom az egészet és elolvasom.
Sok van még hátra? Már nagyon szeretném nyomtatásban látni
Szia Naju!
Köszönöm a reggeli
finomságot és többiek is akik olvasó üzemmódban vannak. Igaz?
Gyereknapra megleptem magam egy társasjátékkal ami nem elvihető
, itt kell velem játszani 
az unokáknak. Nagyon élvezik
Ami a munkaajánlatot illeti, jól járd körbe a dolgokat:lista:előny-hátrány.Én fél évig azon "dolgoztam", hogy jó döntést hozzak.Mint írtam, meghoztam a döntésemet és jól döntöttem. Óriási adu van a kezemben, lefogytam, a "belsőm " együtt változott a külsőmmel.Hiteles vagyok
A termékek jók, semmi kétségem nincs felőle, hiszen használom és már ingyen jutok hozzá. És az emberek kérik, mert látják rajtam, hogy jól vagyok.Ezért nyitottuk az Életmód klubot, hogy akit érdekel eljöhet, meghallgathatja miről van szó. Én nem házalok, nem szólítok le senkit.Különböző marketinges fogásokat sajátítottam el ingyenes hírlevél formában.Pénzembe nem került, az más, hogy a szabadidőmet erre használtam. Segítségemre van a szeminárium anyaga is, amit beszoktam tenni.Régebben írtam, hogy én egy pénzmágnes vagyok
, változtattam, nem a pénzt vonzom, hanem az embereket, akiknek megmutathatok egy jobb életformát a saját tapasztalatom alapján.
Mildo szavaival" szárnyalok"
Jó reggelt Mindenkinek!
Nem vagytok egyedül, azt hiszem sokan "csak" olvasnak Benneteket, de sokszor olyan jól medfogalmazzátok a dolgokat, hogy nem nagyon tud az ember újat hozzá tenni. Irom ezt a magam nevében, de azt hiszem más is így van vele.
Legyen szép napotok!
Szia Szivárvány!
Jó reggelt és hoztam neked egy
finomságot!
Ma is egy csodálatos napunk van!!! (ha akarod) az enyém az!!!
Úgy látszik ketten maradtunk. Azért köszönöm a reggeli idézeteket, olyan jó olvasni és ennek tudatában cselekedni aznap. Tegnap a játszón egy elég komoly társasjáték került elő, még be kellett mennem a játékforrásba, hogy magyarázzák el a játékszabályt, ami fél órába tellett, de végül nagyon jót játszódtunk, sőt csatlakozott hozzánk még egy anyuka, így már hárman játszottunk és végül az eső zavart haza fél kilenckor. Most igazán megélhetem a gyermeket magamban, én mindig szerettem játszani, csak mivel egyke voltam kevés lehetőségem volt a társas játékhoz.
Más: elhatároztam, hogy szeptembertől tanulni akarok valamit, nézegetem nagyban a tanfolyamokat és képzéseket, de még nem sikerült olyat találnom amire jött volna az "aha" érzés. Igazság szerint gyerek gyógytornász izgatja a fantáziámat, de ahhoz főiskola (4év) + 2év gyakorlat + 2év gyerek szak kell, és ilyen hosszú ideig nem akarok tanulni. Valahogy az eddigi tudásomat bele kéne tennem az új szakmámba, mint pl. a prana-nadi, a titok, és olyan lehetőséget keresek amit itthon lehet csinálni, ha már elvégeztem és a magam ura lehetek.
Épp tegnap kaptam egy ajánlatot, ahol passzív jövedelemre tehetek szert, már egyszer valaki megkeresett ezzel, de olyan rosszul éreztem fuldokoltam abban a közegben, hogy nemet mondtam. Most megint felbukkant a lehetőség, az elején sokat kell foglalkozni vele, de gy idő után elérjük, hogy csak jön a pénz és nem kell érte tenni semmit. Aki ajánlotta, érdekes mondatot mondott, hogy tulajdonképpen a titok ismeretében, nagyon sikeresek lehetnénk, ha sikerülne elhinni, hogy tényleg azokká akarunk válni.
Sőt, a napokban megint felbukkant az életembe, bár már rég óta motoszkál a fejemben, hogy villámolvasással el kell olvasnom a könyveimet, és időközönként mindig bevillan. Már csak a tettek mezejére kell lépnem.
Szivárvány: legyen olyan napod amilyet teremtesz magadnak!!!
"JÚNIUS 11
Ők a tanítóink
Azok az emberek az életünkben, akik velünk ellentétes energiákat hordoznak magukban, a legnagyobb tanítóinkká válhatnak, ha engedjük. Fel kell ismernünk, hogy ők juttatják kifejezésre azokat az ellentétes polaritásokat, amelyekre vágyunk és amelyekre szükségünk van. Egy kapcsolat kezdetén gyakran úgy érezzük, hogy a másik ember éppen azt nyújtja nekünk, amire szükségünk van. Egy idő múlva azonban, rossz néven vesszük tőle, amiért különbözik tőlünk, és megpróbáljuk megváltoztatni őt, hogy hozzánk hasonlóvá váljon.
Ne feledjük, hogy azért vonzottuk őt az életünkbe, hogy tanítson és inspiráljon bennünket. Az a feladatunk, hogy legyünk nyitottak és fedezzük fel azon tulajdonságainkat, amelyeket a másik visszatükröz.
*
Az emberek,
akikkel kapcsolatom van,
a tanítóim."
További csodás,
szép napot Mindenkinek
Az enyém az
Hiszem, hogy valami csodás dolog történik ma velünk
"
Mint már mondtam: Ön lángész. Csak az a kérdés: ki akarja-e bontani, felszínre akarja-e hozni a zsenialitását az utolsó cseppig? Mert ha igen, akkor alkalmaznia kell mindazt a technikát, amelyet előadásaim során tőlem tanul!
Vagyis elsőként: meg kell határoznia az elérendő célt! Ha pontosan tudja, mi az, amit el akar érni, a cél ösztönzi majd a gondolkodásra, újabb és újabb ötletekre.
A 2. feladat: az erőgyűjtés a cél elérésére. Ennek a legjobb módja, ha azt mondja: „Lángész vagyok! Lángész vagyok!” És ezt megismétli 100-szor és 1000-szer. Az ismétlés megdöbbentő eredményt hoz majd. A tudatos és a tudatalatti énje kapcsolatban van. Ha tudatosan ismételgeti: „Lángész vagyok! Lángész vagyok! Lángész vagyok!”, ez az állítás behatol a tudatalattijába. És tudja, mit tesz erre a tudatalatti? Azt mondja: „Te lángész vagy, te felfuvalkodott pulyka?” Erre Ön azt feleli: „Lángész vagyok! Lángész vagyok! Lángész vagyok!” És bevési az üzenetet a tudatalattijába. De hát a tudatalatti is az Ön része. Önnel van, amióta csak él. Tudja, hogy sosem állt elő jó ötletekkel. De Ön csak mondja tovább: „Lángész vagyok! Lángész vagyok! Lángész vagyok!” Erre a tudatalattija valószínűleg azt feleli: „Oké, ha ez az új parancs, ha ezentúl zseni vagy, tessék, na most légy okos, itt van egy ötlet, lássuk, mihez kezdesz vele!” És akkor egy tárgyalás, egy probléma megvitatásának kellős közepén kicsúszik a száján az ötlet, amire azt mondják: „Hű, de nagyszerű!” És Ön azt feleli: „Hiába, zseni vagyok!” „Akárhogy is, az ötlet remek!” – mondják ők. És Ön valóban lángész lesz, annyira, amennyire felszínre tudja hozni ezt a rejtett szellemi erőt. Olyan ez, mintha egy földdarabon élne, amely alatt valahol nagyon mélyen egy lángésztó volna, és… és valahányszor azt mondja: „Lángész vagyok! Lángész vagyok!”, minden mondással mindig mélyebbre fúr a terméketlen földben, amíg elér egy bizonyos pontot, ahonnan – és ezt szinte látja és érzi majd – úgy tör fel a lángész, mint kútból az olaj, mint egy gejzír. És egy kis időn belül, amikor lecsendesedve csordogálni kezd, hosszabb-rövidebb idő múlva felszínre hozza a legjobb ötletek egész sorát, és tökéletes sikert arat.
És most mondom el a lényeget, amelyet olyan hosszadalmasan készítettem elő. Nincs olyan probléma a világon, amit a lángész – feltörő cseppjeivel – meg ne oldhatna. Hiszen minden sikeres tevékenység és minden gazdagság ötletekből jött létre. És az ötletek forrása kimeríthetetlen. Tehát az Ön sikerei is végtelenek. Nincs határ, amit át ne léphetne. Nincs cél, amit el ne érhetne, amivé ne lehetnek, ha megtalálta önmagában a tehetség forrását. Ha állandóan ismételgeti: „Lángész vagyok! Lángész vagyok! Lángész vagyok!”, és ezt őszintén hiszi is, a kellő pillanatban megszületik majd a kellő ötlet. A legmegfelelőbb módon és formában. De ez már a következő lecke tárgya lesz.
„Egyetlen dolog van, amely erősebb, mint a világ minden hadserege, és ez a gondolat, amelynek eljött az ideje.” Victor Hugo
"
Ön is kérdezze meg önmagát: vajon a merev vagy az alkalmazkodó csoportba tartozik-e? 4 egyszerű kérdést kell csak feltennie önmagának, és őszintén megválaszolnia. Ha… ha azonnal igennel felelne, adjon 1-est! Minél nehezebben felel igennel, annál magasabb számot írjon be, egészen 10-ig!
Az 1. kérdés: Könnyen tudja-e azt mondani: „Tévedtem, hibát követtem el.” Tévedtem, hibát követtem el. Azok az emberek, akik hajlékonyak, azonnal ki tudják mondani: „Tévedtem, hibát követtem el.” Megváltoztatják a véleményüket, a munkastílusukat, és minden rendbe jön. A mechanikusok – lévén, hogy merevek – nem tudják beismerni, hogy hibát követtek el. 2-szer annyit dolgoznak, mint addig, hogy elfedjék a hibát, hogy védelmezzék a rossz döntést és önmagukat. Ahelyett, hogy kimondanák: „Tévedtem, hibát követtem el.” Pedig ha valaki kimondja ezt, nincs többé vita, és az élet megy tovább.
A 2. kérdés: Milyen könnyen tudja kimondani 1 és 10 között: „Meggondoltam. Sajnos téves döntés volt. Akkor azt hittem, remek ötlet, de belátom, tévedtem.” Aki könnyen meggyőzeti magát a másik igazáról, az hajlékony.
Milyen könnyen tudja kimondani: „Ezt nem tudom.” 1 és 10 között. Ha akárki kérdi, gyermeke, szülője, főnöke, azt feleli-e: „Nem tudom.”?
És itt az utolsó kérdés. Könnyen tudja-e azt mondani: „Segítsetek! Nem tudom megcsinálni egyedül. Nem vagyok alkalmas rá. Nem tudom megcsinálni egyedül. Nem vagyok alkalmas rá. Tévedtem. Hibát követtem el. Ezt nem tudom.” Az alkalmazkodó ember könnyedén kimondja ezt.
És most ismét a kreativitásról. Ismerjük a használat törvényét és a kreativitás törvényét. Elfogadtuk, hogy nyelv és szókincs nélkül nincs önálló alkotás. Hogy az önismeret az alkotó tevékenység alapja. Minél elégedettebb önmagával valaki, annál kreatívabb lesz.
Itt érkeztünk el a következő lépéshez: a kérdezés képességéhez. Minél többször, minél többféléről kérdezősködik valaki, annál hamarabb ér el a döntő kérdéshez. „Mi volna, ha ezentúl másképp dolgoznánk, ha változtatnánk, ha ezután fordítva csinálnánk? Ha többet termelnénk? Ha kevesebbet termelnénk? Ha áttérnénk másra? Ha abbahagynánk mindazt, ami veszteséges?” Ezek a kérdések, amelyeket egy kreatív személyiség feltesz.
"
Hogy sorba vegyük a 3 pillért, nem tudom, milyen tapasztalatokat hoztak Önök otthonról. Az én szüleim nem tiszteltek mást, mint a hagyományt. Nem jártak másutt, mint a kitaposott úton. Mindentől féltek. Átéltek egy tőzsdekrakkot és egy világháborút. Nem volt ötletük, és azt hitték, én sem vagyok kreatív. Nekem is ez volt a véleményem önmagamról – az adott környezetben. De amint leráztam a béklyót, a kreativitás rögtön felszínre jött, és utat tört magának. Az emberi személyiségnek 2 típusa van. Az 1.-t mechanikus, a 2.-at alkalmazkodó személyiségnek nevezzük. A 2 típus között van egy döntő különbség. Mégpedig az, hogy a mechanikus személyiség merev, míg az alkalmazkodó hajlékony. A mechanikus személyiség legtöbbször dogmatikus. Kinyilatkoztatja a véleményét, és nem ismer árnyalatokat. Csak fehéret és feketét. Nála csak igen-nem, fel és le, és egyéb abszolútumok vannak. Engedelmesség felfelé, utasítás lefelé. „Csak erre mehetsz. Más út nincs, és kész” – mint Rocky mondja. Az alkalmazkodó személyiség viszont nyitott. Hajlandó bármit több szemszögből megvizsgálni. Nála nincs eldöntött, lezárt kérdés, tehát mindig kérdez. Egyre újabb és újabb kérdéseket. Ő az, aki megkérdezi: „És ha megpróbálnánk így? Miért nem kíséreljük meg amúgy? Erre nem is gondoltam.” Hajlandó minden vonalon engedni. Ha már eldöntöttek valamit, de felmerül egy használható ötlet, elveti a régit, és az új mellé áll. Nagyon őszintén hajlékony és engedékeny. Ha megfigyeljük, kiderül, hogy az alkalmazkodni tudók egyben a legsikeresebb és legboldogabb emberek. Valójában a merev embereket az önbecsülés és a biztonságérzet hiánya jellemzi. Nem bíznak önmagukban. Maradnak, ahová tették őket. Nem jutnak feljebb. Ezzel szemben az alkalmazkodó ember bízik önmagában és a világban. Mer kérdezni és kétségbe vonni. De meggyőzetni is.
"
Így jutunk el a 2. törvényünkhöz: a kreativitás vagy alkotókészség törvényéhez, amely kimondja, hogy mai, modern korunkban mindennek alapja az ötlet. Tehát az ötlet az a fundamentum, amelyen felépül az Önök vagyona, boldogsága, sikere, előmenetele, életük alakulása. Mégpedig egyenes arányban ötleteik minőségével és mennyiségével. És bármennyire meglepő is, a mennyiségre kell fektetni a hangsúlyt. Mert a mennyiségi ötletek valóságos óceánjában minden bizonnyal felmerül majd 1-1 nagy, minőségi ötlet is. Vannak emberek, akik csak minőségre törekednek. Mert félnek a kritikától. Az igazán kreatív emberek szinte öntik a mennyiségi ötleteket. Hogy egyszerre több téren tudjanak javítani. Mert mi a kreativitás? A dolgok megjavításának képessége. Ha valaki olyan ötlettel áll elő, amely bármilyen téren előre visz, kreatív, alkotókész ember, ha valaki holnaptól jobban neveli a gyerekét, könnyebben old meg egy konfliktust, ízletesebb zöldbabfőzeléket készít, megjavít egy autót, szebb retket termeszt, helyesebben ítéli meg a piacot, bármit jobban csinál, kreatív ember. Nem kell szimfóniát, regényt írnia, festenie, elég, ha valamit, bármit jobban csinál. Sok apró javítás teljesen megváltoztathatja egy termék minőségét. Tehát az alkotókészség törvénye kimondja, hogy az Ön sikere, boldogsága, sokszor még életének hossza is a megtermelt ötletek minőségétől és mennyiségétől függ.
Lássuk: min múlik az alkotókészség? Ha érdekli erről az én véleményem, 3 alapon nyugszik.
Az 1.: a tapasztalatok összessége. Ha valakit a családi környezetben gondolkodásra bátorítottak, biztosan kreatív lesz. Ha a mi gyerekeink bármilyen ötlettel állnak elő, feleségemmel mindig megdicsérjük őket. „Jaj, de ragyogó ötlet! Na látod, már megint kitaláltál valamit!” És ezt nem csak nekik, a jelenlétükben mondjuk el, de mindig, ha hallótávolságon belül vannak. Így a mi gyerekeink azt hiszik, hogy kis zsenik. És bevallom, a végén még mi is hinni kezdjük, mert jólesik.
A 2. alappillér: a magunkról alkotott vélemény. A kreativitás attól is függ, hogy valaki milyennek látja magát. Ez döntő lehet. Mint Henry Ford mondta a kreativitásról: „Ha azt hiszi, van magában alkotókészség, vagy nincs, maga tudja a legjobban, igaza lesz.” Ha azt hiszi, van, ha azt hiszi, nincs, igaza lesz. Ha úgy gondolja magáról: „Én hiszem, hogy kreatív ember vagyok!”, akkor az is lesz a valóságban is. A legtöbben azt hiszik, hogy nincs bennük alkotókészség, mert sosem támadt egyetlen ötletük, vagy régen volt, hogy kicsiholtak egyet.
A 3. alappillér, amin az Ön kreativitása nyugszik: a környezete. Ha olyan környezetben él, amely segíti új ötletek világrajövetelét, akkor azok az ötletek előbb-utóbb napvilágot is látnak. Tom Petersnek (pitörsz) A kitűnőség kutatása című könyvében van egy remek sor. Szerinte csak hagyni kell, és munkatársaink elhalmoznak ötletekkel. A sikeres vállalatok folyamatosan termeltetik a mennyiségi és minőségi ötletek egész tömegét. A minél nagyobb üzleti siker következménye a minél több ötletnek. Mert több új ötletben több jó ötlet lehet.
"
Mi volt a siker kulcsa? Mivel érték el ezt a példátlan szellemi fejlődést? A siker kulcsa az ösztönzés volt. Az ösztönzés a siker kulcsa. A kísérlet igazolta, hogy minél korábban kezdik fejleszteni egy gyermek intelligenciáját és kreativitását, a siker arányos a kapott neveléssel és ösztönzéssel. Milyen tanulságot vonhatok le ebből én? Azt, hogy minden gyermeket inger- és érzelemgazdag környezetbe kell helyezni. És ha valaki önmagából akar átlagon felüli, kreatív embert faragni, vegye körül magát ingerekkel! Vagyis: könyvekkel, lapokkal, zenével, eszmékkel, emberekkel, vitákkal, kedvére való környezettel. És ha naponta nem a szokott útvonalon autózik a munkahelyére, áttöri a rutin korlátait, és gondolkodásra készteti magát.
Ide kapcsolódik az a gondolat, amelyet a használat elvének, vagy használat törvényének nevezünk. A használat törvénye szerint az az izom, a maga fizikai értelmében, amelyet nem használunk, elsorvad. Ha hosszabb időn át pihentetjük, atrófiás lesz, használatra alkalmatlan, béna. A használat törvénye vonatkozik az Ön értelmi képességére, alkotókészségére is. Ha nem használja kreativitását, az ugyanúgy elsorvad, megbénul, mint a nem használt izom. De amint ismét használni kezdi alkotókészségét, sőt fokozatosan terheli is azt, ugyanúgy fokozhatja teljesítményét, mint az a sportoló, aki napról napra nagyobb súlyokat emel a levegőbe. Csak meg kell indítani az önálló gondolkodást, és az folyamatosan újabb ötletekkel áll majd elő. Tehát adjon meg a szellemének mindent, ami megindítja, megújítja a gondolkodást, és lehetővé teszi, hogy áttörje a mindennapos rutin korlátait!
Az alkotókészség kibontakoztatásának másik fontos útja a nyelv, a beszéd. A tudományos kutatás igazolja, hogy társadalmunkban bárminemű sikerhez egyetlen út vezet: a beszédkészség, a verbalitás. Egy átlagos angol polgár szókincse, amelyet mindennap használ, mindössze 1200 szót tartalmaz. Az Értelmező szótárban található 500 ezer vagy még több angol szó közül. Leszögezhetjük, hogy az alkotókészség és az intelligencia egyenes arányban áll azokkal a szavakkal, amelyeknek a jelentését ismerjük, és társalgásunkban helyesen alkalmazni is tudunk. Az általunk ismert szavak közül sok van, amelyet szinte sohasem használunk. Legfeljebb olvassuk őket. Mint mondtuk, az átlagember mindössze 1200 szót használ naponta. Míg egy átlagos gyerek 5 éves korára 5000 szó jelentését ismeri. Ezzel szemben egy átlagos felnőtt évente mindössze 5 új szót tanul meg. Minél több szót tud valaki, annál kreatívabb.
Hoztam egy kis
frissítőt, és mellé
"
Kettőzze meg szellemi képességeit!Albert Einstein azt mondta, hogy minden gyermek született lángész. És a modern kutatások igazolják, hogy mindenki el tudja érni a lángész szintet, ha megtalálja az alkalmas területet. Ez az előadásom arról szól, hogy Ön is lángész. Önben is megvan a képesség, hogy az életnek legalább 1 területén lángeszűt produkáljon. Csak tudnia kell, hol. Dr. Harld Gardnel, a Harward Egyetem tanára Az értelem határai című könyvében helyteleníti, hogy az oktatás során csak 2-féle – matematikai és verbális – intelligenciát értékelnek. És a tanulókat ezek alapján bírálják el. Minden egyetemi felvételi teszt – akár általános, akár matematikai felmérés – csak a verbális vagy a matematikai intelligenciát méri le és kéri számon. De Gardnel szerint létezik művészeti, artisztikus irányú és mechanikai intelligencia is. Van ösztönös intuíción alapuló. Van zenei intelligencia. És a legfontosabb a sikerhez, mai előadásom alaptétele, ami nem más, mint a társadalmi intelligencia. Vagyis, hogy valaki embertársai között él, előre jut, és sikert arat. Kislányom, Krisztina most 7 éves. Nem kitűnő a matekban, nem is olvas jól, de merem állítani, hogy az emberekhez való viszonya ragyogó. Krisztina ebben lángész. És miután ez a képesség veleszületett, csak segítenünk kell a kibontakoztatásában, és e téren sohasem érheti kudarc.
Térjünk vissza a fő témámhoz, hogy Ön lángész! A zsenialitást, az intelligenciát, az alkotóképességet mindenki születésétől hordozza magában. Ezek éppúgy velünk születnek, mint a ki- és belégzés képessége. Amikor azt állítjuk, hogy minden gyerek lángésznek születik, lássunk néhány érdekes adatot! Legújabb kutatásaink során 2-4 éves gyermekek intelligenciáját vizsgáltuk. Ez az a kor, amikor már tesztelni lehet őket. 94 % kimagaslóan intelligensnek vagy kreatívnak bizonyult. Ugyanezeket a gyermekeket 7 éves korukban újra tesztelve már csak 4 % bizonyult bármilyen téren kimagaslónak. Hová tűnt ilyen drámai gyorsasággal a zsenialitás? Mondjuk, a gyerekek 2-4 éves korig, sőt 6-7 évesig megfogtak, megkóstoltak, megszagoltak, megtapogattak mindent. Zseniális 2-3-4 évesek voltak. Felfedezték maguknak a világot. De közben megtanulták, hogy bizonyos dolgok megharagítják a szülőket, az óvó nénit, a tanító nénit, hogy rájuk kiabálnak, hogy a kezükre ütnek, és ha meg akarnak felelni a felnőttek várakozásának, jobb, ha minél kevesebbet tesznek, vagyis jó gyerekek. A jó gyerek reggel elballag az iskolába, szépen leül a helyére, fedez, csak akkor beszél, ha felszólítják, de előbb persze jelentkezik, akkor megy a wc-re, ha szabad stb. De ami a természet csodája: az elnyomott kreativitás megmarad, csak eltűnik a mélyben, mint egy búvópatak, és onnan ismét a felszínre hozható. Ide kapcsolódik az az érdekes kísérlet, amelyet a minneszotai egyetemen végeztek: az átmeneti bébirablás. Ez a pszichológiai kísérlet arra irányult: mivel és hogyan lehet egészen kisgyermekekben felkelteni az alkotókészséget és a kreatív intelligenciát. E célból Minneapolis közelében kikerestek szellemileg visszamaradott terhes nőket. Akiknek az IQ-ja, intelligenciahányadosa maximum 80 volt vagy még kevesebb. A szülés várható időpontját feljegyezték. És amikor a bébi néhány hónapos volt, a kísérletben részt vevő pszichológushallgatók elmentek a kicsikért, és átvitték őket az egyetemi bölcsödébe, ahol inger- és érzelemdús környezetbe kerültek, játszottak, foglalkoztak velük. Ahol zene volt és sok játék. A hallgatók ezen a gyakorlati módon igyekeztek minél több általános tapasztalatot szerezni. A kísérlet évekig folytatódott. És a kísérlet végén, amikor már tesztelhető volt a gyermek intelligenciája, vagyis 5-6 éves korban, az átlag elérte a 130-as IQ-t. Ami – mint tudják – kivételesen magas. Akinek 140 az IQ-ja, már lángésznek nevezhető. A 130-as IQ-val be lehet jutni bármelyik középiskolába. Amikor néhány év múlva újra tesztelték a gyerekeket, az átlagos IQ 132-re emelkedett.
Történt velem tegnap este egy különös dolog. Vacsit készítettem, petrezselymes krumplit akartam csinálni, de sültkrumplinak vágtam össze
, végül ezt is szeretjük/ a férjem nem annyira/, és rántott husit csináltam mellé, nem egészen illik az étrendembe, de most ezt kívántam
. Kicsit többre sikeredett a megszokottnál. Éppen leültünk vacsizni, mikor megjött a családom.A kicsi: Mama, honnan tudtad, hogy rántott husira vagyok éhes, de ugye sült krumpli van hozzá?
Hozzá teszem, hogy a hétvégén együtt voltunk, és nem számítottam rá, hogy jönnek.
Minden elfogyott
Hiszem, hogy nincsenek véletlenek
ja találtam egy oldalt, ahol elég sok és jó tanfolyamok vannak, hátha valakit érdekel:
http://mindennapinlp.hu/
"JÚNIUS 10
Az ellentétek vonzzák egymást
Igen gyakran felismerjük, hogy az elletéteinkhez vonzódunk, vagy az ellentéteinket vonzzuk magunkhoz. Olyan emberekről van szó, akikben a ránk leginkább jellemző tulajdonságokkal ellentétes vonások vannak előtérben. Tudat alatt arra vágyunk, hogy teljessé váljunk,ezért vonzódunk olyan emeberekhez, akik magukban hordozzák és kifejezésre juttatják azokat a tulajdonságokat, amelyek a mi személyiségünkben nincsenek kifejlődve.Bizonyos mértékben érzékeljük, hogy ezek az emberek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy segítsenek kiegyensúlyozottabbaká válnunk.
*
Ki az az életemben,
akiben velem ellentétes
energiák rejlenek?"
További csodás,
szép napot Mindenkinek
Az enyém az
Hiszem, hogy valami csodás dolog történik ma velünk
.
............
Sziasztok!
Jó reggelt és hoztam pár
finomságot!
Ma is egy csodálatos napunk van!!! (ha akarjátok) az enyém az!!
Látom nagyon el vagytok foglalva mással
úgy eltűnt mindenki, kivétel Szivárvány 
Tegnap megszépültem, a lelkemnek is jót tett a fodrászat, egész rövid lett a hajam úgy ahogy szeretem. Tegnap a játszin beszélgettünk, és az egyik anyuka azért növeszti meg a haját, meg azért csinál bizonyos dolgokat, mert a férjének az tetszik, bár megjegyezte, hogy neki sokkal más tetszene. Na micsoda egy nagy hü...ség ez. Most a saját életemet élem vagy a férjemét. Mennyi ilyen ember van, akik hasonló képen cselekednek. Nem mondom azt, hogy én nem alkuszom meg, és bizonyos dolgokat meg kell csinálnom, hogy béke legyen, de azért abba nem engedek beleszólást, hogy mit veszek fel és milyen a hajam.
Lackó is nagy lázban ég a ballagása miatt, már alkudozik, hogy nem lehetne-e előbb megkapnia a laptopot, ő is fodrászhoz akar menni, sőt megnéztük tegnap a ruháját, hogy minden van-e. Ma búcsúztatják a tanárokat, régi szép emlékek... Olyan furcsa, hogy ilyen nagy fiam van, amikor lelkileg belül még gyereknek érzem magam.
Tegnap is az egyik anyukával a játszin jót társasjátékoztunk, este 9-re értünk haza, olyan jól éreztük magunkat. Megbeszéltük, hogy ma ő hoz játékot, én meg elmegyek a játékforrásba megnézem, hogyan kell azt játszani, mert olyan rég játszottuk, hogy nem is emlékszünk rá.
Tegnap romlott volt a tej nem tudtam cappucinót inni, így ittam helyette egy pohár gyümölcslevet, és rájöttem arra, hogy ugyanazt a célt szolgálja nálam, egy időre teliti a gyomrom, amig nem reggelizünk.
Remélem megjött az íráshoz a kedvetek, és nem már titeket is olvashatlak délután.
Legyen olyan napotok, amilyet teremtettek magatoknak!!!
"
Végül a 7., a siker 7. kulcsa: az egyensúly. Tartsuk az életünket egyensúlyban! Igyekezzünk mindennap időt szánni arra, hogy együtt legyünk azokkal, akik közel állnak hozzánk! Igyekezzünk mindennap átgondolni értékeinket! Mi az, amit igazán becsben tartunk? Miért csináljuk azt, amit csinálunk? Mi az, amiben hiszünk? És kik azok az emberek, akiket szeretünk, kik azok, akikkel törődünk, és kik azok, akik törődnek velünk? Tartsuk az életünket egyensúlyban! Ne álljon csak munkából, ne álljon csak játékból, nehogy felboruljon az egyensúly! Tartsuk életünket egyensúlyban! Töltsünk sok időt azokkal, akiket szeretünk! Dolgozzunk mindig keményen! Játsszunk mindig keményen! Gazdálkodjunk az időnkkel! Tartsuk kézben a dolgok irányítását! És ha ezt megtesszük, akkor tényleg az lehet belőlünk, amit akarunk.
„A legtöbb ember a siker küszöbén adja fel. Kiszállnak az utolsó métereknél. Az utolsó percben adják fel a játékot, karnyújtásnyira a kívánt céltól.” E. Jos Pero (é dzsosz peró)
"
6. lépés, a 6.: Ne halogassunk semmit! Ne halogassunk semmit! A halogatás nemcsak az időnket rabolja, az életünket is. És a halogatásra való hajlamunk legyőzéséhez ösztökéljük magunkat! A legjobb, ha azt mondjuk magunknak: „Csináld most! Csináld most!” Clemen Stone milliárdos vagyont hozott össze azzal, hogy először magában, aztán cége összes dolgozójával együtt 50-szer elmondta reggelenként: „Csináld most! Csináld most! Csináld most! Csináld most! Csináld most!” Ismételjük, véssük bele a tudatunkba! Mielőtt megtanultam ezt az egyszerű módszert, én is húztam-halogattam a dolgokat, csakúgy, mint mindenki más. De minél többet ismételtem: „Csináld most! Csináld most! Csináld most! Csináld most! Csináld most! Csináld most!” Minél többször elmondjuk, annál inkább úgy látjuk, hogy végül automatikussá válik. És arra ösztönöz bennünket, hogy azonnal nekilássunk a feladatnak, amikor pedig arra volna hajlamunk, hogy elhalasszuk, halogassuk. A legfontosabb tulajdonság, amelyet ily módon kialakíthatunk, az, amit úgy nevezünk: sürgősség érzéke. Ez azt jelenti, hogy egyfolytában csináljuk, és gyorsan befejezzük a feladatot. Mondtuk már korábban, hogy az idő a legértékesebb eszközünk. Az idő a legtörékenyebb és legértékesebb eszközünk teljesítményre épülő civilizációnkban. És azok az emberek, akiknek van érzékük a sürgősséghez, azok társadalmunk leginkább megbecsült tagjai. Fejlesszük ki magunkban a gyors tempót! A gyors tempó elengedhetetlen a sikerhez. A gyors tempó elengedhetetlen a sikerhez. Ez azt jelenti, hogy minél keményebben és gyorsabban dolgozunk, annál több az energiánk. Minél keményebben és gyorsabban dolgozunk, annál nagyobb a lendület, annál többet teljesítünk. És minél többet teljesítünk, annál több feladatot tudunk elvégezni. Annál több az energiánk és önbecsülésünk, mert minden feladat befejezése után feltöltődünk pozitív energiával. És ahányszor csak halogatunk egy feladatot, az kifáraszt bennünket, és levertséget okoz. Tehát akárhányszor csak hajlamot érzünk a halogatásra, mondjuk magunknak: „A sürgősség érzékére van szükségem. A sürgősség érzékére van szükségem. Csináld most! Csináld most! Csináld most!” Aztán: „Dolgozz gyorsan! Dolgozz gyorsan! Dolgozz gyorsan!” És azt fogjuk látni, hogy ha felgyorsítjuk a tempót, olyan gyorsan tudunk majd dolgozni, hogy többet végzünk 2 óra alatt, mint az átlagos ember egy egész nap alatt. Egy gazdasági folyóirat nemrégiben felmérést végzett Amerika néhány fontosabb nagyvállalatánál, 104 vezető tisztségviselő között. És nagyon érdekes eredményre jutottak. Azt kérdezték tőlük: „Milyen tulajdonságokkal juthatna valaki a leggyorsabban előre a vállalatuknál?” Azt mondták: a 2 legfontosabb – és ebben 84 % egyetértett –, a 2 legfontosabb tulajdonság: az 1.: érzékelni a fontossági sorrendet, a 2.: a sürgősség érzéke, hogy csináljuk, és jussunk hamar a végére!
"
A 4. lépés, miután elkészült a listánk, és ez az idővel való gazdálkodás kulcsa: a fontossági sorrend. Soha nem jut időnk mindenre, ha mozgalmas az életünk. De mindig van idő a fontos dolgokra, ha el tudjuk dönteni, mik azok. Ilyenkor kell alkalmaznunk a 80:20-as szabályt. A 80:20-as szabály azt jelenti, hogy az általunk létrehozott értékek 80 %-a cselekedeteink 20 %-ából adódik. Ha 10 dolgot kell elvégeznünk, abból 2 többet ér, mint a többi összesen. A fontossági sorrend felállítása azt jelenti, hogy megkeressük, mi a kevés lényeges a sok lényegtelennel szemben. A kevés lényeges a sok lényegtelennel szemben. Az az 1-2 dolog, amit, ha elvégzünk, akkor igazán tettünk valamit. A legtöbb ember elpazarolja az idejét. Nem mintha nem dolgozna keményen, vagy egyszerűen lógna, hanem sok lényegtelen dolgot csinál végig, amiből igazán értékes dolog nem származik. Az igazán sikeres emberek csak néhány dolgot csinálnak. De a lényeges dolgokat. Egyszerre mindig csak egyet. És addig csinálják, amíg be nem fejezik. Tehát a fontossági sorrend. Az idővel való gazdálkodás egyszerű rendszere az ABCDE-rendszer. Az ABCDE-rendszer nagyon egyszerű. Az A: jelenti az 1. és legfontosabb, feltétlenül elvégzendő feladatokat. A B: a másodlagos feladatokat, amelyeket szintén nem árt elvégezni. A C: a nem túl fontos feladatokat, amelyeket elvégeztünk, ha maradt időnk az A-k és B-k elvégzése után. D: delegálni, kijelölni, E: elminálni, törölni. Aztán listát készítünk minden A célunkról, ami itt szerepelt. Aztán felírjuk az A1-et, amelyik a legfontosabb mind között. Aztán jön az A2, amelyik a 2. legfontosabb és a többi. És akkor nekilátunk a munkának. Az A1-gyel kezdjük. És addig nem térünk rá az A2-re vagy a B feladatokra, amíg az A1-gyel nem végeztünk. Nagyon egyszerű. Az idővel való gazdálkodás kulcskérdése. Ez kincset érhet Önöknek. Nekem is kincset ért. Kérdezzük meg magunktól újra és újra, és ismételjük, ismételjük, ismételjük, ismételjük, míg vissza nem cseng agyunkban! „Mire tudom most a lehető legértékesebben felhasználni az időmet?” Mire tudom most a lehető legértékesebben felhasználni az időmet? Mire tudom most a lehető legértékesebben felhasználni az időmet? Ahányszor csak egy újabb feladat elvégzésébe kezdenénk, ezt kérdezzük meg magunktól! Aztán szorítsuk rá magunkat arra, hogy csak azt tegyük, amire a legértékesebben használjuk az időnket! Jusson eszünkbe Benjamin Franklin szép mondása, ami így hangzik: „Szeretik az életet? Akkor ne pazarolják az időt, hiszen ebből tevődik össze az életünk!” Ha nem a legértékesebb módon használjuk ki az időnket, csak írjuk be az idő szó helyébe azt, hogy élet! „Mire tudom most a lehető legértékesebben felhasználni az életemet?” És ha egy másodlagos jelentőségű munkán dolgozunk, akkor mondhatjuk azt is, hogy pazaroljuk az időt, és hogy pazaroljuk az életünket.
Az 5. lépés: koncentráljuk az erőnket! Ismét egy találó kifejezés Charles Hopstól. Az erőnk koncentrálása azt jelenti, hogy végezzük el az 1. rendű feladatokat először, a másodrendűeket egyáltalán nem! Az 1. rendűeket először, és csináljuk addig, amíg be nem fejeztük! Érdekes módon minden hatékony férfi és nő, akinek az életmódját tanulmányozták, először az 1. rendű feladatokat végzi el. Egyszerre csak 1 dolgot csinálnak, és addig csinálják, amíg 100 %-osan be nem fejezték. Nem foglalkoznak sok mindennel, csakis a leglényegesebb dolgokkal. De azokat jól csinálják, és mindig addig, amíg be nem fejezték. Az igazán hatékony élet egyik legfontosabb ismérve az, hogy egy feladatot végig tud vinni a befejezésig úgy, hogy ha megbíztak vele, annak, aki megbízott bennünket, sose kelljen többet a feladatra gondolnia. Koncentráció és kizárólagosság. A kizárólagosság azt jelenti, hogy ha belekezdtünk, akkor ne hagyjuk abba! A legtöbb időpazarlás abból származik, hogy belekezdünk valamibe, aztán abbahagyjuk. Belekezdünk, abbahagyjuk, belekezdünk, abbahagyjuk. Koncentráljunk rá kizárólagosan, 100 %-osan, ne hagyjuk abba, amíg be nem fejeztük! Véleményem szerint a koncentrálási képesség a sikerhez szükséges egyik legfontosabb képesség. Mert ott nem lehetséges siker, ahol nem koncentrálunk. Kizárólagosan a legfontosabb feladatunkra.
"
Az idővel való gazdálkodás kiindulópontja, amit már nem egyszer elismételtem: világos, határozott célok. Világos, határozott célok. Tudják, hány ember vesztegeti el az idejét, mert nincsenek világos, határozott céljaik? Nem tudják, mihez kezdjenek. Az összes időveszteség 80 %-a vagy még több azért van, mert az emberek nem tudják, mit is kéne tenniük. Nem tudják, mit akarnak csinálni. Vagy ha egy cégnél dolgoznak, nem tudják, mit vár el tőlük a cég. Hogyha elmegyek egy céghez, az az első dolgom, hogy elmondom: pontosan meg kell határozniuk, hogy mit várnak el minden egyes alkalmazottól. És képzeljék, legtöbbször azt sem tudják, hogy kezdjenek hozzá! Világos, határozott célok. Ha egy cégnek dolgozunk, ha egy főnöknek dolgozunk, az legyen az 1. dolgunk, hogy megkérdezzük a főnökünket: pontosan mi az, amit elvárnak tőlünk? Melyek a legfontosabb dolgok, amelyeknek a teljesítését elvárják? Világos, határozott célok. Milyen teljesítményre törekszünk, milyen eredményekre? Milyen eredményeket akarunk elérni? Amikor kitűzzük a célokat, kérdezzük meg magunktól: „Mi legyen a végeredmény?” A céloknál is inkább a végeredmény. Mi az a végeredmény? Íme egy tökéletes példa. Valaki azt mondja: „Szeretnék sikeres lenni a munkámban.” Mit jelent ez? Nos, ez azt jelenti, hogy a végeredmény, amire vágyik, egy értékes, izgalmas munka, amit jól megfizetnek. Néha olyan munkahelyen találjuk magunkat, amelyik se nem érdekes, se nem izgalmas. És nem értjük, miért nem elégít ki bennünket. Vagy valaki azt mondja: „Szeretném, hogy a kapcsolatom jól működjön.” Mit jelent ez? Hogy a végeredmény, amire vágyom, az az, hogy boldog legyek a kapcsolatomban. És az nem számít, kivel vagyok boldog. Ha világos a végeredmény, hogy boldog akarok lenni egy kapcsolatban, ez egész más, mintha azt mondanám: „Boldog akarok lenni ebben a kapcsolatban.” Vagy azt mondja: „Gazdag akarok lenni.” De hát mit jelent az, hogy gazdag? Hogyan képzeli el a gazdagságot? Mi lenne a végeredmény, ha gazdag lenne? Mennyi pénz kéne ahhoz, hogy ez megvalósuljon? Akkor utánanézünk, hogy ha volna ennyi meg ennyi pénzem, megtehetném ezt, megtehetném azt, megtehetném amazt. És néha rájövünk, hogy ugyanazt a végeredményt elérhetjük anélkül, hogy akkora vagyont kéne összegyűjtenünk. Néha meg rájövünk, hogy nem érhetjük el a végeredményt, amire vágyunk, ha az adott állásban maradunk. Tehát figyeljünk a végeredményre! Világos, határozott célok – írásban.
A 2. lépés: világos célok írásban. Beszéltünk már erről korábban. Világos, írott célok. És rendszerezzük a terveket egy ún. tevékenységi listán! Hogy tudjuk, mi az, amit tenni akarunk. Ezekre szükség van. Szánjunk időt a tervezésre! Azt mondják, hogy minden tervezésre szánt perc 5-15 percet takarít meg a végrehajtásnál. És tervezés nélkül belevágni a cselekvésbe, az kudarchoz vezet szinte minden egyes esetben. Tervek nélkül cselekedni szinte minden esetben kudarchoz vezet. Tehát világos, írott tervek és világos tevékenységi lista, mint ahogy már említettük az előző előadásokon.
A 3. lépés: készítsünk listát! Aki sikeresen gazdálkodik az idővel, az mind lista alapján dolgozik. A sikertelen emberek nem veszik a fáradságot, hogy listát készítsenek. Készítsünk listát minden napra! Készítsünk listát minden hétre! Készítsünk listát minden hónapra! Legyünk krónikus listakészítők! Ha egy sereg dolgot kell elvégeznünk, vegyünk egy darab papírt, és készítsünk listát! Gondolkozzunk papíron! Aki jól gazdálkodik az idővel, az papíron gondolkodik. Listát készítenek mindarról, amit el kell intézniük. Nem terhelik ezzel az agyukat. Szedjük rendbe a gondolatainkat! Ha el kell intéznünk valamit, írjunk le mindent, amit ehhez végig kell csinálnunk, aztán állítsunk össze egy listát! Nevezzük a teendők listájának! Mellesleg a legjobb idő a lista elkészítésére az előző este. Ha előző este elkészítjük, a tudatalatti dolgozni kezd rajta, miközben alszunk. És reggelre a tudatalatti átrendezi, feldolgozza, aztán visszaadja nekünk. Még a problémáinkat is megoldja, mialatt mi alszunk.
Hoztam a folytatást
:
"
Az idővel való gazdálkodás stratégiája
A tanfolyam elején beszéltünk a lelki törvényekről és a kontroll törvényeiről. Azt mondtuk, hogy olyan mértékben vagyunk elégedettek önmagunkkal, amennyire irányítani tudjuk saját életünket. És olyan mértékben vagyunk elégedetlenek, amennyire elveszítjük az irányítást, vagy úgy érezzük, hogy külső körülmények irányítják az életünket. Nem hiszem, hogy találnánk olyan témát, ahol ennek nagyobb jelentősége volna, mint az idővel való gazdálkodás esetében. Charles Hops, a téma szakértője kitűnően definiálta az idővel való gazdálkodást: „Az idővel való gazdálkodás az események egymásutánjának irányítása.” Életünkben a legtöbb stressz abból az érzésből adódik, hogy nem mi irányítjuk az események egymásutánját. Minden sikeres ember rettentő ügyesen tud gazdálkodni az idővel, míg a sikertelenek képtelenek erre. Pont.
Egy nap mindannyiunk számára 24 órából áll. Önöknek is, nekem is 24 órából áll. Mégis minden végzős egyetemi évfolyam felső 20 %-a, minden foglalkozási csoport felső 20 %-a fölözi le a jutalmak 80 %-át. Nem azért, mert tehetségesebbek, nem azért, mert hozzáértőbbek, nem azért, mert jobbak a képességeik vagy a lehetőségeik, nagyobb az intelligenciájuk vagy a műveltségük. Nem erről van szó. Hanem mert jobban felhasználják az idejüket.
A tanfolyam során a siker elérésének kulcsairól beszéltünk. És számtalanszor elmondtuk, hogy a siker egyik legfontosabb kulcsa az önfegyelem. Az önfegyelem. És tudjuk, hogy egyikünknek sem elég az önfegyelme. De az önfegyelemnek van egy különleges alkalmazási területe: az önuralom. Ez sok mindent jelent. Pl., hogy arra összpontosítsunk, amire akarunk, és nem arra, amire nem akarunk! Nagyjából ugyanaz, mint az önkontroll. Önkontroll. Mondjuk az idővel kapcsolatban, azaz: hogy mi irányítsuk az események egymásutánját! Ha nem vagyunk urai az időnknek, akkor nincs meg bennünk a nagyság lehetősége. Ha nem vagyunk urai az időnknek, akkor nem valószínű, hogy valaha is megvalósítjuk azt, amire képesek lennénk az életben.
Az előadás során megismertetem Önökkel az idővel való gazdálkodás 7 kulcsát. Vannak 1 és 2 napos tanfolyamaim ebben a témakörben. Jegyzetek nélkül is órákig tudnék beszélni az időbeosztás fontosságáról. Áttanulmányoztam számtalan könyvet, meghallgattam minden magnószalagot, minden tanfolyamot kijártam. Most 7 kulcsot adok a kezükbe. Ha addig gyakorolják ezeket, míg automatikussá nem válnak, megduplázhatják hatékonyságukat, méghozzá a lehető legrövidebb idő alatt. Tehát ne várjunk tovább! Vágjunk bele! Ne feledjék: fontos gazdálkodni az idővel! Mindannyiunknak ugyanannyi az ideje, csak az a kérdés, hogy mit kezdünk az időnkkel. És ebben rejlik, higgyék el nekem, életünk szennája!
Köszönjük a reggeli
finomságokat
Kívánom, hogy minél hamarabb egymásra találjatok.
Bioval már láttuk, de jó volt újra megnézni, köszi.
"JÚNIUS 9
Az energiák széles skálája van meg bennünk
Mindegyikünkben az energiák sokkal szélesebb skálája van jelen, mint amennyivel tisztában vagyunk. Figyeld meg, hogy van ez a Te testedben: mi az, amit visszautasítasz vagy nem juttatsz kifejezésre. Az élet igyekszik megmutatni neked, miként léphetsz érintkezésbe személyiséged e részével. Ennek egyik módja a visszatükrözés.
Azok az emberek, akiket szeretsz és akikkel harmonikus kapcsolatod van, visszatükrözik lényednek azt az oldalát, amelyket szeretsz és amelyet szerves részeddé tettél. Azok az emberek, akiket nem kedvelsz, akikkel problémáid vannak, akik idegesítenek, akikről rossz véleménnyel vagy, akiket nem bírsz elviselni, azokat a tulajdonságaidat tükrözik vissza, amelyeket nem tanultál meg szeretni, egységbe rendezni és kifejezni.
*
Kivel vannak
problémáim?
Látok-e bennük olyasmit,
amit nem fogadok el önmagamban?"
További csodás,
szép napot Mindenkinek
Az enyém az!
Hiszem, hogy ma valami csodás dolog történik velünk
Ma....
Sziasztok!
Jó reggelt és hoztam pár
finomságot!
Ma is egy csodálatos napunk van!!! (ha akarjátok) az enyém az!
Érdekes e-mailt kaptam, emlékeztek, hogy autót szeretnék, és a titok c. filmben van egy olyan rész, hogy sorra jönnek az események, amikor a rezgésem már elfogadja és rááll arra a dologra. Mint múltkor a piros autó, hogy haza hoztak egy piros autóval. Ma reggel meg egy link, hogy hogyan nyertek autót egyes emberek. Úgy érzem nagyon közeledik az az autó felém.
http://webcast.tv2.hu/naplo/index.php?m=video&video_id=396266
Érdemes megnézni, de nem csak az autó nyerése miatt. Szerintem elérhetünk bármit amit akarunk, ha sokat és jó érzéssel gondolunk rá.
Más: végre ma eljutok fodrászhoz, már nagyon rám fér, mert nem szeretem, hogy ilyen hosszú a hajam, meg jövő hétfőn lesz a fiam ballagása, szépnek kell lennem. Párom megvette a laptopot neki, bár tegnap este egy kicsit morcos voltam amiatt, hogy előre rettegek amiatt, hogy állandó vitáink lesznek, hogy mit csinálhat vele meg mit nem.
Bio: tegnap megvettem a Leo Angart: Szerezd vissza az éleslátásodat c. könyvét, beleolvastam még ott a könyvesboltban, és nekem nagyon tetszik.
Fiam viszont úgy fogadta, hogy visszaadhatja nekem, mert ő nem akar javítani a szemén. Neki tökéletesen jó így. 
Ilyenkor mit csináljak nem tudom, azért még nekifutok még egyszer majd a ballagás után, amikor pihent egy kicsit, és csönd és nyugalom vesz körül minket.
Legyen olyan napotok amilyet teremtettek magatoknak!!!
Lehet, hogy nem jó helyen tördeltem
, ha így olvassuk, hátha okosabbak leszünk
"
A célok kitűzésének 1. lépése: a VÁGY. És minél erősebb ez a vágy, minél égetőbb ez a vágy, minél jobban akarjuk, annál valószínűbb, hogy sikerül megvalósítanunk. A tény az, ezt már sokan sokszor elmondták, hogy az égető vágy minden nagy teljesítmény kiindulópontja. Miért olyan fontos ez? Az égető vágy az, amely átsegít bennünket minden nehézségen, csalódáson, átmeneti kudarcon, akadályon, mert ha célunk méltó hozzánk, el fogunk bukni. Újra és újra el fogunk bukni. Hibákat követünk el, elviszi a pénzünket, elrabolja az időnket, tele leszünk aggodalommal. Az az igazság, ha nem fekszenek éjjel az ágyban a mennyezetet bámulva, heves szívveréssel hetente 3-szor, akkor valószínűleg nem is akarják eléggé az egészet. Tehát az égető vágy a nagy célok megvalósításának kezdete. És az égető vágy mindig személyes. Mindig személyes! Ez azt jelenti, hogy ha kitűzünk egy célt, bármi legyen is az a cél, az az Ön célja legyen! Nem tűzhetünk ki célt másvalaki számára, de másvalaki sem tűzhet ki célt a mi számunkra. Tehát a vágy legyen mindig személyes! Ha valaki azt mondja: „Fizetésemelést akarok, ez a célom.”, ezzel a főnökének tűz ki célt. Egy fiatalember azt mondta: „Feleségül akarok venni egy bizonyos lányt.” Ezzel a lánynak tűzünk ki célt. Csak Önök tűzhetnek ki maguknak célokat. De bizonyosodjanak meg arról, hogy a kitűzött cél az Önöké! Hogy a kitűzött cél olyan legyen, amelyik tőlünk függ! Nem olyan cél, amelyet más akar tőlünk, vagy amiről azt hisszük: illene megtennünk, mert elvárják tőlünk, vagy jó lenne, ha megtennénk! Szálljunk magunkba, és legyünk teljesen őszinték! Teljesen őszinték! Kérdezzük meg magunktól: „Mi az, amit akarunk?” Érdekes módon ehhez nagy bátorság kell. Hogy teljesen őszinték és önzők legyünk a célok kitűzésében. De ha nem vagyunk teljesen őszinték, amikor megkérdezzük: „Mi az, amit igazán akarunk, mi az, amit szívünk mélyén igazán el akarunk érni vagy megszerezni?”, ha nem vagyunk teljesen őszinték, az egész további folyamat darabokra esik szét. De ha őszinték vagyunk, az olyan, mint egy rakétakilövés. Innen most már akárhova eljuthatunk.
Szia mókica!
Ez nekem is szemet szúrt
, meghallgattam a hangoskönyvet is, ott is így hangzott el, lehet, hogy a fordításnál valamit elértettek. Vagy talán a"véletlen" műve?
Biztos azt a célt szolgálja, hogy odafigyeljünk
sziasztok, szia szivárvány!
Egy ideje olvasgatom és figyelemmel kísérem,amiket szoktál hozni nagyon jó anyagokat. 1-2 részt már lementettem és olvasom, nagyon köszönöm, hogy ennyit fáradsz vele
A mai részt el kezdtem olvasni és nem értek belőle egy bekezdést, kérlek nézd meg, hogy nem hiányzik-e valami szó belőle, mert nekem így nem érthető:
Az 1. cél kítűzésnél van, amikor a vágyról, az égető vágyról ír. Ez van ott:
"Miért olyan fontos ez? Az égető vágy az, amely átsegít bennünket minden nehézségen, csalódáson, átmeneti kudarcon, akadályon, mert ha célunk méltó hozzánk, el fogunk bukni. Újra és újra el fogunk bukni. Hibákat követünk el, elviszi a pénzünket, elrabolja az időnket, tele leszünk aggodalommal. Az az igazság, ha nem fekszenek éjjel az ágyban a mennyezetet bámulva, heves szívveréssel hetente 3-szor, akkor valószínűleg nem is akarják eléggé az egészet. Tehát az égető vágy a nagy célok megvalósításának kezdete."
Először úgy gondoltam, hogy azért hangsúlyozza ezt, hogy legyen bennünk vágy a cél irányában, amit el szeretnénk érni, meg szeretnénk valósítani.- De akkor miért fogunk elbukni?
Sötétítve másoltam ide a szövegből azt, ami nekem nem világos. Miért fogunk elbukni újra és újra? Lehet, hogy én nem értelmezem jól, de először azt írja, hogy az égető vágy, ami átsegít a nehézségeken stb., majd azzal zárja, hogy.... "el fogunk bukni"
Arra gondoltam, hogy kimaradt egy "NEM" szó ebből a részből: ..."mert, ha célunk NEM méltó..." lehet, hogy innen kimaradt ez a szó?
Nem jövök rá, csak azt érzem, hogy így ennek a résznek a mondandója nem kerek. Szerinted hogy kéne ezt értelmezni? 
"
A 12. lépés: Támogassuk a tervünket szilárd elhatározással és kitartással! Támogassuk a tervünket szilárd elhatározással és kitartással! Mert végső soron az Ön sikerének a kulcsa, hogy hosszabb ideig lesz képes kitartani, tovább, mint bárki más. A győztesek és a csúcsteljesítményekre képes személyek vizsgálata során úgy találtuk, hogy a kitartás képessége éppolyan elengedhetetlen része egy férfi vagy nő jellemének, mint a szén az acélnak. Erre a kitartásra csak akkor lesz szükségünk, ha rosszul mennek a dolgok. A kitartás csak akkor kerül előtérbe, amikor minden darabokra hull körülöttünk, és fel akarjuk adni. A kitartás teljesen érdektelen, ha jól mennek a dolgok. A kitartás csak akkor kap szerepet, amikor tovább akarjuk folytatni a küzdelmet. Különböző akadályok, nehézségek, csalódások, elbukások, anyagi veszteségek és a többi ellenére. Az önerőből lett milliomosok tanulmányozása közben úgy találtuk, hogy ezek az amerikai sikeremberek 3-4-szer majdnem tönkrementek. De akármi történt is ezekkel az emberekkel, folytatták tovább a küzdelmet. És ez az egyik oka annak, hogy sikeresek lettek. Hiszen azt is megtanultuk, hogy a nagy siker elérése érdekében – tetszik, nem tetszik – néha szembe kell néznünk időleges visszaélésekkel, időleges vereségekkel, időleges akadályokkal. Winston Churchill életének igen jelentős pillanata volt, amikor egy iskolai ünnepségen megkérték, hogy foglalja össze életének tanulságát néhány szóban. „Életem legfőbb tanulságát össze tudom foglalni 4 szóban – mondta, ahogy ott állt botjára támaszkodva. – Ezek a szavak a következők, fiatalemberek: Soha ne add fel!” Soha, soha ne add fel! Azt hiszem, hogy ez lényegesebb minden hosszú tanulmánynál, amit csak olvastam. Ha előre elhatározzuk, hogy ha egyszer elindulunk megvalósítani a célunkat, sosem fogjuk feladni, sosem hagyjuk abba, semmi sem állíthat meg bennünket, hogy minden egyes nehézség arra fog sarkallni bennünket, hogy csináljuk tovább. Hogy fordított paranoiássá váljunk, és jól megvizsgáljunk minden problémát. És mindegyikben a jót keressük, a tanulságot, amit tanulhatunk belőle, hogy hogyan fordíthatjuk előnyünkre a helyzetet. És ha ragaszkodunk mindehhez, és optimisták maradunk, ha a bizakodó elvárás mentalitása kísér bennünket végig az úton, akkor sikeresek leszünk.
Végezetül még térjünk vissza a kitartás kérdésére! Mert ez a tulajdonság határozza meg, hogy tényleg sikeresek leszünk-e. Az állhatatosság, a kitartás az önmagunkba vetett hit fokmérője. A kitartás az önmagunkba vetett hit fokmérője. És ahányszor képesek leszünk kitartani minden nehézség ellenére, egyre nő majd a hitünk önmagunkban. Míg el nem érjük azt a pontot, amikor már semmi sem tud bennünket megállítani a célunkhoz vezető úton.
„Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni.” O. Disney
"
(19. SZOLGÁLAT törvénye)
A 2. törvény, ami ezzel összefügg, az a szolgálat törvénye. A szolgálat törvénye szerint annyi jutalmat kapunk az életben, pontosan olyan mértékben, amennyit a mi, más embereknek tett szolgálataink érnek. Amelyeket a kuncsaftjainak tettünk. A szolgálat törvénye szerint pontosan annyit fogunk kapni, amekkora szolgálatot tettünk. Hogyha arra törekszünk, hogy az eddiginél többet kapjunk, növelni kell szolgálataink értékét. De az a csodás dolog is bele van foglalva, hogy a legnagyobb örömöt, a legnagyobb kielégülést akkor érezzük az életben, ha másokat szolgálunk. Akkor, ha jól végezzük a munkánkat, ha adunk valamit, valami értéket a többieknek. És minél többet teszünk azért, hogy növeljük hozzájárulásunk értékét, annál boldogabbak leszünk, és annál nagyobb lesz a jutalmunk.
Ezzel eljutunk a 3. törvényhez: a viszonzás törvényéhez. A viszonzás törvénye szerint bármilyen szolgálatot végzünk mások számára, azért kapunk valamit viszonzásképpen.
(20. TÚLKOMPENZÁLÁS törvénye)
És ez egy újabb törvényhez vezet, ezt úgy hívjuk: a túlkompenzálás törvénye. Szerintem és sok más ember szerint a túlkompenzálás törvénye a kulcs a sikerhez. Ennek a törvénynek ez a lényege: mindig tegyünk többet, mint amennyi a fizetségünk! Fektessünk be többet, mint amennyit kiveszünk! Tegyünk többet, mint amit elvárnak! Tegyünk többet, mint amennyi a fizetségünk! Sose keresünk majd többet, mint most, míg nem teszünk többet, mint amennyiért megfizetnek. Akkor állunk majd igazán a jó oldalon, ha mindig többet és többet teszünk, mint amiért megfizetnek.
A 10. lépés: Készítsünk tervet! És dolgozzuk át újra és újra! Minden sikeres férfi és nő egyben sikeres tervező. És hogy készítsünk tervet? Egyszerűen. A terv tevékenységek felsorolása. Más szóval: mindabból, amiről beszéltünk, le kell szűrnünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy megvalósítsuk a célunkat! Aztán elrendezzük a felsorolást, mint a létra fokait. Meghatározzuk a fontossági sorrendet és az időrendet. Mit tegyünk először, mit másodszor? Mi fontosabb, mi kevésbé fontos? Aztán pedig cselekedjünk! Hajtsuk végre a tervünket, és ellenőrizzük folyamatosan!
A 11.: a MEGJELENÍTÉS. A megjelenítés többet ér a korábbi 10-nél. A megjelenítés azt jelenti, hogy lelki szemeink előtt világosan felidézzük az elérendő célt. Idézzük fel a képét! Aztán képzeljük el, képzeljük magunk elé az eredményt! Idézzük fel a képét, lássuk magunk előtt a célt! Mintha már megvalósult volna. Lássuk valóságnak, és játsszuk le a képét újra és újra lelkünk képernyőjén! Idézzük fel a képet lelki szemeink előtt, míg egészen tisztán nem látjuk! Tervezzük meg, rajzoljuk meg, tegyünk meg mindent, amit csak kell, hogy létrejöjjön itt belül az a kép, aztán gondoljunk rá minél többet! Gondoljuk azt, hogy a célunk már valósággá vált! Gondoljunk rá újra és újra! Addig ismételjük ezt, míg egyre mélyebben bevésődik a tudatalattinkba!
"
A 9. lépés a cél felé: Kérdezzük meg magunktól, hogy: „Ki a kuncsaftunk?” Ki a kuncsaftunk? Meg kell határoznunk az embereket, a csoportokat és a szervezeteket, akiknek az együttműködésére szükségünk van a siker eléréséhez. Kik ezek az emberek? Melyek ezek a szervezetek? Az életben van egy nagyon egyszerű egyenlet: mindenki úgy keresi a kenyerét, hogy kiszolgál, kielégít másokat. Hogy mindannyiunknak van kuncsaftja. És hogy olyan mértékben boldogulunk az életben, amennyire kielégítjük a kuncsaftjainkat. Tehát mindannyian kuncsaftokat elégítünk ki. Ha egy vállalatnál dolgozunk, akkor a kuncsaftunk a főnökünk. Ha ügynökök vagyunk, a kuncsaftunk a cégen belül a főnökünk, a cégen kívül pedig az, aki megveszi tőlünk a terméket. Ha nővérek vagyunk, akkor a főnővér a kuncsaftunk. Akárkik is vagyunk, ott van valahol a környezetünkben. Ha vállalkozásunk van, és terjeszkedni akarunk, az egyik kuncsaftunk a barátunk, a másik viszont a beosztottunk, az alkalmazottunk. Megint másik lehet a családunk. De minden esetben olyan emberek, akikkel együtt kell működnünk céljaink megvalósításában.
De miért működnének velünk, hogy segítsenek megvalósítani a céljainkat? Ennek egy a magyarázata, amit úgy nevezünk: a kompenzáció törvénye. A kompenzáció törvénye, amely Ralf Waldo Emerson: Kompenzáció című esszéjéből ered. Ebben mint mondja, az életben minden erővel szemben létezik egy ellentétes erő. Ez a vetés és aratás törvénye. Az a lényege, hogy mindig megfelelő mértékű kompenzációt kapunk azért, amit tettünk. Valójában több mint egyenlő mértékben kapjuk a kompenzációt. Tehát: ha jót vetünk, több jót aratunk, mint amit vetettünk. Ha rosszat vetünk, több rosszat aratunk, mint amit vetettünk. A kompenzáció törvénye szerint: amennyiben másokkal szemben jót cselekszünk, mások is jót cselekszenek velünk szemben. Kérdezzünk tehát mi is, kedvenc rádióállomásunk nevével: MVBÉSZ? Mi van benne az én számomra? MVBÉSZ. Mi van benne a számomra? Ha sikeresek akarunk lenni az életben, a legsikeresebb emberek, látni fogjuk, adakozók. Szemben a nyerészkedőkkel. Az adakozók azok az emberek, akik mindig azt kérdezik: „Vajon mit tehetek a vásárlóim érdekében? Mit tehetek, hogy értéket adjak? Mit tehetek, hogy kiérdemeljem együttműködésüket és segítségüket céljaim megvalósításához? Minden cselekedetükkel a kompenzáció törvényének megvalósítására törekszenek. Tudják, hogy ahol befektetünk, ott nyereség is van. A legjobb cégek Amerikában, Kanadában vagy bárhol a világon a kompenzáció törvényére épülnek. Arra, hogy vessünk jó magot, és akkor jó lesz az aratás is! Minden sikertelen társadalom, minden sikertelen egyén vagy cég arra az elvre épül, hogy hajtsunk be annyit, amennyit csak lehet, és olyan keveset fektessünk be, amennyit csak tudunk!
"
A 8. lépés: Állapítsuk meg, milyen tudásra van szükségünk! Állapítsuk meg, milyen tudásra lesz szükségünk! Tudáson alapuló társadalomban élünk. Ez nem kétséges. Mindegy, hogy mit akarunk megvalósítani, több tudásra lesz szükségünk, mint amennyivel rendelkezünk. Az az élet alapszabálya, hogy többé-kevésbé olyan messzire jutottunk, amennyire csak lehetett az életben az adott pillanatban azzal, amit jelenleg tudunk. Ezért hangsúlyozom ilyen nyomatékosan a folyamatos önképzés szükségességét (az olvasásét, a tanulásét, az információszerzését), mert több tudásra van szükségünk. A tudáshoz 2-féleképpen juthatunk: vagy saját magunk szerezzük meg olvasás, kutatás, saját munkák révén, vagy szerezhetünk tudást másoktól. Akármi a helyzet, állapítsuk meg, milyen tudásra van szükségünk! Milyen tudásra van szükségünk? Pl. ha üzleti sikerekre törekszünk, amihez értenünk kell, az a marketing és az eladás. Ha ezen a területen akarunk sikeresek lenni, a vállalkozásban az a leglényegesebb, hogy el tudjuk adni azt, amit akarunk. Ha vezetőként akarunk sikert elérni, az a leglényegesebb, hogy el tudjuk adni a gondolatainkat, meggyőzzünk másokat. Tehát a leglényegesebb, amire szükségünk lehet ebben az esetben, az a meggyőzni tudás. De lehet, hogy inkább jogi szakértelemre van szükségünk vagy számviteli, technikai szakértelemre. 2 szempont: állítsuk fontossági sorrendbe a tudásunkat! Hogy mi az 1. számú dolog, amit feltétlenül tudnunk kell. Mi az a tudás, amelynek a hiánya elsősorban visszatarthatna bennünket attól, hogy megvalósítsuk célunkat? És látni fogjuk, hogy ha az 1. számú tudnivalóra koncentrálnak, az olyan, mint a szikla az akadályok között. A legfontosabb tudás, ha megszerezzük, a gól felé katapultál majd bennünket. Ugyanakkor egy csomó egyéb tudnivalóra egyáltalán nem lesz szükség.
Aztán, amit a legvégén említek a tudás terén: kérdésekkel igyekezzünk a cél felé! Kérdésekkel igyekezzünk a cél felé! A téma egyik legnagyobb ismerőjének ez a legfontosabb tanácsa. Kérdezzünk, kérdezzünk, kérdezzünk! Azt tanítja – és ezt a téma számos más szakértője is megerősíti –, hogy ez a felszólítás: „Kérdezzünk!”, ez a sikeres élet titka. Kérdezzék azokat, akik értenek hozzá! Ha szükség van rá, alkalmazzunk jogászt, szaktanácsadót, különleges szakértőket, könyvelőket! Kérdésekkel igyekezzünk a cél felé! Keressenek olyan embereket, akik az Önök területén sikereket értek el! Akik tapasztalattal rendelkeznek. És tegyünk fel nekik kérdéseket! Miért nem kérdeznek az emberek? Egyszerű az oka. A legtöbb ember fél a visszautasítástól. Pedig a kulcs ahhoz, hogy elérjük azt, amit akarunk, először is, hogy magunk megtanuljuk, vagy pedig kérdezzünk meg másokat. És meglepő módon, ha megkérdezzük őket, ők válaszolnak. Ha sikeres embereket kérdezünk, mit csináltak helyesen, meg fogják mondani. Ha sikeres emberektől kérünk tanácsot, meg fogjuk kapni. Nemrégiben egy önerejéből lett milliomos életét tanulmányoztam, aki azt mondta: „Az üzleti életben a siker egyik kulcsa a negatív gondolkodás.” Ezt meghökkentőnek találtam, hiszen a pozitív gondolkodást propagálom. De tovább olvasva ezt találtam: „Ezen azt értem, hogy ha eszünkbe jut egy újabb ötlet, beszéljük meg szakértőkkel, akik ízekre szedhetik az elképzelésünket, akik rámutathatnak a hibákra és a gyenge pontokra! Ha nem tudjuk kiküszöbölni ezeket a hibákat és gyenge pontokat, az valószínűleg azt jelenti, hogy az ötlet nem elég jó. De ha nem vagyunk hajlandók az ötletünket alávetni kívülálló kritikus elmék vizsgálódásának, akiknek az a dolguk, hogy kimutassák a végzetes hibákat, akkor az ötlet nem jó igazán.” Tehát keressünk komponenseket! Kérjük ki a véleményüket, kérdésekkel törjünk a cél felé! Ne feledjük, a sikerhez tudásra van szükség! Többre, mint amivel rendelkezünk. Nincs túl sok időnk. A tudást a leggyorsabban, legolcsóbban kell megszereznünk. De ha szükséges, meg kell adni az árát. Ne kicsinyeskedjünk, ha tudásról van szó!
"
A 7. lépés. És itt lépünk be a tervezési fázisba. Tehát a 7. lépés: Azonosítsuk az akadályokat, amelyeket le kell győznünk! Azonosítsuk az akadályokat! Tudjuk azt, hogy az akadályok egyenlőek a sikerrel. A siker egyenlő az akadályokkal. Nincs siker akadályok nélkül. Az az igazság, hogy az akadályok azért vannak, hogy irányítsanak. Nem azért, hogy akadályozzanak. Irányítsanak, ne akadályozzanak. Ne feledjék, minden akadály vagy nehézség, amivel útban a céljuk felé találkoznak, azért van, hogy irányítson bennünket valami módon. Tehát azonosítsuk az akadályokat, amelyeket le kell küzdenünk a cél felé vezető úton! Az egyik dolog, ami az embereket visszatartja a nagyobb teljesítményektől, az, hogy az út elején egy csomó akadályt látnak, amelyeket le kell győzniük. Mint amikor a telepesek keltek át a prérin 100 évvel ezelőtt, és szembetalálkoztak a hatalmas Szilás-hegységgel. És el se tudták képzelni, hogy fognak átkelni ezen a masszív hegyvonulaton, míg néhány vadász és cserkész rájött arra, hogy vannak völgyek, amiket ha megtalálnak, át tudnak jutni a túloldalra. Tehát semmi másra nem volt szükség, csak egy völgyre a hegyeken keresztül, és átjutottak a másik oldalra. Tehát azonosítsuk az akadályokat, aztán készítsünk róluk listát! Nézzük meg, mik azok a dolgok, amelyek az utunkban állnak, amíg teljesíthetnénk a célt! Miért nem jutunk el a célhoz? Ha nincsenek akadályok, nem is célról van szó, csak valamiféle tevékenységről. Hát mi áll köztünk és a céljaink között? Amellett legyünk hálásak az akadályokért, mert az akadályok biztosítják azt, hogy az út végén siker vár ránk! Ahol nincsenek akadályok, ahol nincsenek nehézségek, nincsenek kihívások útközben, ott nincs lehetőség a sikerre sem. Azután állítsuk fontossági sorrendbe az akadályokat! Nézzük meg, hogy azok között a dolgok között, amelyek köztem és a célom között állnak, melyik az 1. számú! Melyik az 1. számú akadály? Képzeljék el, hogy ez itt Ön! Remélem, jól látják. Tehát ez itt Ön, és ez itt a célja. Na most, Önöktől a célhoz egy út vezet. És ez az út tele van kanyarokkal és tele van akadályokkal, csapdákkal, zsákutcákkal és a többi. És valahol a cél felé vezető úton ott van az ún. szikla. Ez a szikla a legfőbb akadály. A szikla a legfőbb akadálya annak, hogy megvalósíthassa a célját a kívánt minőségben és mennyiségben. Az egyik legfontosabb tennivalónk az lesz, hogy megkérdezzük magunktól: „Mi az én sziklám?” Melyik a legnagyobb akadály, melyik a legfőbb akadály, amely megakadályozza, hogy eljussunk a célhoz? A szikla azonosítása a jó stratéga egyik legfőbb fegyverténye. A szikla azonosítása kulcsfontosságú lépés. Miért? Mert ha le is győznénk a célhoz vezető úton elénk kerülő akadályokat, a szikla még mindig ott lenne, és nem érhetnénk el a célunkat. Ha nem vagyunk óvatosak, és ha nem állítunk fel fontossági sorrendet, egy csomó lényegtelen dologgal foglalkozunk majd, és a sziklát érintetlenül hagyjuk. Az intelligens ember viszont a sziklára összpontosít. Az intelligens ember azt mondja: „Ez itt a legfőbb akadály.” És ennek a sziklának esik neki. Éjjel-nappal ezt igyekszik eltávolítani, amíg csak az útjában áll. Van egy találó kifejezés: adjunk bele apait-anyait! Ha van egy nagy problémánk, egy nagy akadály, nagy nehézség, amely az utunkban áll, adjunk bele apait-anyait! Koncentráljuk rá minden erőnket és figyelmünket! Dolgozzunk rajta éjjel-nappal, heteken keresztül, hogy megszabaduljunk tőle! Mert ha ettől az egyetlen akadálytól megszabadulunk, sokkal közelebb kerülünk a célhoz, mint ha legyőznénk az összes többi apró akadályt. Tehát legfőbb határozott célunk szempontjából melyik a mi sziklánk? Melyik a legfőbb akadály? Mi akadályoz a továbbjutásban? Lehet, hogy bennünk van. Lehet az önbizalom hiánya, lehet, hogy kételkedünk önmagunkban, félünk a veszteségtől. Sok minden lehet. Ez teljesen természetes. Az is lehet, hogy kívül esik rajtunk. Lehet a pénz hiánya, vagy az információ, a tudás hiánya, lehet a külső segítség hiánya, lehet egészségügyi ok. Számtalan dolog lehet. De bármi legyen is az, ha elhatározzuk, hogy elérünk egy célt, derítsük ki, mi az, és igyekezzünk eltávolítani!