Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férjem potenciazavarai
Torolt_felhasznalo_841996
Létrehozva: 2007. augusztus 28. 15:16
Valójában mindig is megvoltak ezek a problémák, csak abban bíztam, hogy idővel oldódni fog és helyre áll a rend.
Tévedtem. 3 éve vagyunk együtt, ezalatt ritkán volt igazán jó vele szex. Mindig egy kínszenvedés elérni nála azt, hogy merevedése legyen. Egyetlen egy pózban képes szeretkezni (ha van merevedése), és akkor is nagyon hamar elmegy.
Azt hittem magamról mindig is, hogy nem ez a legfontosabb egy kapcsolatban, ezért nem is zavart eddig a dolog. De mostanra ott tartok, hogy már nem kívánom őt, mert nincs kedvem "szenvedni" a merevedéséért, abban nekem nincs semmi örömöm. Nőiességemet sérti, hogy nem kíván annyira, hogy a puszta látványomtól, vagy érintésemtől beinduljon...
Próbáltam megbeszélni vele a dolgot, orvost ajánlottam. Nem egyszer. Képtelen erről beszélni, és orvosról hallani sem akar. Mindig ócska kifogásokat keres, és felháborodik, ha felhozom a témát.
Szeretem őt. Mindig is hűséges voltam, eszembe sem jut megcsalni őt! De többre vágyom! Ez túl kevés! 24 éves vagyok...
Félek, hogy tönkre megy a tökéletesnek hitt kapcsolatunk!
Mit tegyek?
Nálam ugyanez a helyzet, csak a nejem részéről!
Nem várt, próbálkozott. A férje zárkózott el. Ő meg akarta oldani. Én így vettem ki a hszekből.
Én is megyek!
Sok sikert!
Ha egy átmneti probléma, ami az élet során bármikor felléphet, az más tészta, de itt nem erről van szó, azért érdemes lenne küzdeni is. De így...
Azért (is) mondtam azt, hogy még most és így, mert az sem lenne fair, hogy egyszerűen moltiva most feláll és azt mondja elválok és kész. Szóval tudni kell ez a tét és ez az egyik végkifejlet max. vagy ....
Egyébként ki tudja valóban mi lehet a háttérben. A férfiú gondolkodását, viselkedését nem ismerjük. A topicban hozzászólóknak vagy van tapasztalata már (itt elmondja), vagy gondolja (és hozzászól).
bocs,de mennem kell most.
Különben megjegyzem,szamaritánus típus vagyok.úgy látszik,némely esetben erőszakos szamaritánus.
sziasztok
De ha az ő érdekében történik..........
Fel nem foghatom különben miért szégyenkeznek ennyire a férfiak ilyen esetben.Rengetegen küzdenek hasonló problémával.Olyan gyerekesek tudnak lenni!A fej homokba dugása nem segít.
Jól hangzik, de én is csak ismételni tudom magam, hogy te mész rá, egy ilyen estben. Van benne tapasztalatom, mint írtam, főként nem a nőiességem sérült, hanem a lelkem.
Egy beteg ember, beteggé tesz!
Egyetértek.
A pasi 3 évig éldegélt itt a langyos vízben és Neki ez tökéletesen megfelet miközben tudta, hogy a felesége örlődik....Miért nem segített magán eddig értük???Ha NEki nem is probléma a feleségének az. Miért nem tette meg Ő a feleségéért a lépést? Miért mindig a NŐ küzdjön?
Beszéltük már máshol, küzdenék a páromért és a kapcsolatunkért. De nem a végtelenségig. És nem ellene - csak vele együtt. Ha ő nem, akkor egyedül kevés vagyok hozzá. Ugyanúgy, ahogy szakításkor, ha menni akarna, elengedném
De hajrá, én drukkolok
Mert ha nem tudják megoldani,akkor a gyerek is megszenvedi a válást.
Mert ez neki sem jó.Nagyon nem jó.És ha akarja,ha nem,segíteni akarok.
Nem bántottál meg.
Tudom minden kapcsolat más. Itt csak sok a közös vonás és azért írtam le az én esetem, hogy ne járjon úgy a topicindító mint én. Főleg a gyereket ne vállalja amíg nem jobb....
Persze ha gondolja próbálják helyrehozni, de egyedül ne erőlködjön. Erre írtam, hogy ha a férje nem lép,nem akar kettőjükért tenni semmit ( 3 évig nem tett) akkor ne maradjon mellette tovább- szerintem, mert egyedül nem fogja tudni megoldani és az évekkel a saját önbecsülése, önbizalma, lelke sérül...
Igaz.Nem vagy az anyja.
De ha abból indulok ki,hogy egy nőnek eltávolítják a méhét(amit szintén nagyon nehezen lehet feldolgozni,hiszen a nőiség egyik legfontosabb része)és ezért elhagyna a párom.....mert nem tudom magam összeszedni lelkileg.....mit mondjak erre?
Én csak magamból tudok kiindulni,tartom magam annyira erőszakosnak,hogy elrángassam,ha önszántából nem akar menni.
De kívülállóként nagyon könnyű okoskodni.
A szeretet átsegít a hullámvölgyeken, de alap problémákat nem lehet vele megoldani. A házasság két lelkileg egészséges, felnőtt ember kapcsolata, elvileg.
Persze a férfiaknak iszonyú nehéz ha pont a férfiasságukkal van probléma, de ezzel tönkre tesz egy másik embert is.
Molitva most ért el a határpontra úgy látom. Hiszen ezért is indította a topicot feltételezhetően.
Tehát most még kap 1 esélyt. Leülni és nem hagyni felállni, hanem meg- és átbeszélni a dolgokat. Elindulni valamerre!
nem megbántani akartalak.
ha 3évig nem történt semmi, nem tudom, mi történhet még...