Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férjem potenciazavarai
Torolt_felhasznalo_841996
Létrehozva: 2007. augusztus 28. 15:16
Valójában mindig is megvoltak ezek a problémák, csak abban bíztam, hogy idővel oldódni fog és helyre áll a rend.
Tévedtem. 3 éve vagyunk együtt, ezalatt ritkán volt igazán jó vele szex. Mindig egy kínszenvedés elérni nála azt, hogy merevedése legyen. Egyetlen egy pózban képes szeretkezni (ha van merevedése), és akkor is nagyon hamar elmegy.
Azt hittem magamról mindig is, hogy nem ez a legfontosabb egy kapcsolatban, ezért nem is zavart eddig a dolog. De mostanra ott tartok, hogy már nem kívánom őt, mert nincs kedvem "szenvedni" a merevedéséért, abban nekem nincs semmi örömöm. Nőiességemet sérti, hogy nem kíván annyira, hogy a puszta látványomtól, vagy érintésemtől beinduljon...
Próbáltam megbeszélni vele a dolgot, orvost ajánlottam. Nem egyszer. Képtelen erről beszélni, és orvosról hallani sem akar. Mindig ócska kifogásokat keres, és felháborodik, ha felhozom a témát.
Szeretem őt. Mindig is hűséges voltam, eszembe sem jut megcsalni őt! De többre vágyom! Ez túl kevés! 24 éves vagyok...
Félek, hogy tönkre megy a tökéletesnek hitt kapcsolatunk!
Mit tegyek?
Eddig nem volt rám panasz...
Nem tudom, hiszek abban, hogy két ember passzol egymáshoz, vagy éppen nem passzol.
Ha olyan a partner, ki lehet hozni a legjobbat is, de ugyanakkor a legrosszabbat is a másik félből.
Lehet, hogy túl későn kapunk észhez, így három év után, babatervezés közben... túlságosan megszoktuk a "maszatolást". Lehet, hogy ilyen "előélettel" mindkettőnkben vannak gátlások, és hiába szeretnénk többet egymástól, lehúzzuk egymást.
Ma végig gondoltam néhány dolgot. Volt egy szerelmem előtte. Soha senkivel nem volt olyan jó a szex, mint vele. De én is más voltam... sokkal felszabadultabb, sokkal jobban el tudtam magam engedni és tudtam élvezni a szeretkezés minden pillanatát.
Biztos, hogy én is kellek hozzá, persze. Mivel nem tudom élvezni azt, hogy felállítom őt valamennyire, mert másra vágynék, nem éppen erre, valószínüleg ő sem azt kapja tőlem, amire vágyik.
És a körforgás beindul... ördögi kör...
Egy próbát lehet megér, hogy javuljon a helyzet:
http://www.PasizasiTanacsok.hu/feromon&pid=12835
Szerette és reménykedett.
Aztán a pasinak fiatal barátnője lett akivel már évek óta együtt van.
Most azt irnám neked, hogy nem gondolod hogy benned van a hiba, de az exbarátnőm csúcs volt az ágyban így nem mondom.
Bizony, az!
De majd leszoktatom erről. Nem is értem, hogy mi abban a ciki, ha az ember meg akar oldani egy problémát. Jobban kéne égnie attól, hogy fennáll a probléma. Illetve pont az a baj, hogy nem áll...
Molitva !
Örülök, hogy tegnapi topic indításod óta megfogalmazódott benned egy határozott elképzelés. Kívánom , hogy ne legyen hiába való a küzdelmed.
Legyél határozott , összeszedett, nőies és semmiképp ne bántó, sértő...sok sikert
sok sikert!
Arra jutottam, hogy itt az ideje felfogni, hogy probléma van a kapcsolatunkban és addig harcolok ezért, hogy ezt a férjem is megértse, amíg még érzek egy kis reményt a javulásra.
Fel fogom hozni témát, nem várok vele sokáig. Finoman és nőiesen fogom benyújtani az ultimátumot, nem bántóan. De mégis úgy, hogy érezze: elveszíthet, ha nem változtat, nem hajlandó segíteni magunkon.
Mert ez kettőnk problémája és ha nem tudjuk megoldani, akkor mindketten belebukunk.
Megbukunk a Élet iskolájában, Házasságból...
Igazság szerint megbántam a tegnapi hsz-emet.
Rengeteg könyvet elolvastam a szexualitásról.Nem csak abban az időben,általában érdekel(t) a terület.
Gondolom,könyvekből is szedtem a segítségi módszereket.
Arra emlékszem,hogy nem erőltettem magát a szexet.A férfiak tragédiaként élnek meg ilyen történéseket,fel kell dolgozniuk lelkileg és ehhez jobb,ha az ember nem erőlteti az aktust.Akkor ugyanis bennük van a félelem az előző kudarc(ok) miatt ,és nagy valószínűséggel leblokkolnak.És újra csak kudarc.
Rengeteg türelem kellett,biztosítani arról,hogy nincs semmi gond,bárkivel előfordulhat,ettől függetlenül szeretem.
Teljes részletességgel nem tudok beszámolni,már nagyon régen volt.
Mindenesetre én nem vártam hónapokig,évekig ,minél tovább dugjuk homokba a fejünket,minél több kudarcélmény fordul elő,annál nehezebb megoldani.
A problémám hasonló, mint molitvának és nekem kicsit sértő, hogy az első gondolatod az, hogy biztos megcsal! Sajnos sokan nem látnak ennél tovább.
Kicsit egyszerű gondolkodásra vall!!
Ezt mondtam én is már nagyon sok hozzászólással ezelőtt.....
Bár nem akartam leírni,voltam hasonló helyzetben valaha.
És nem vártam évekig.És csupán az én "segítségemmel",orvos igénybevétele nélkül sikerült megoldani.Igaz,nem 1-2 hét alatt.
Nem akarok pálcát törni senki felett,nem akarom döngetni a mellem,csak közölni,hogy -ami az elvem is-mindent lehet(megoldani is),csak akarni kell és úgy kell hozzáállni.
Nem olvastam végig, csak az utolsó néhány hozzászólást.
Azt írod szereted. Akkor is szeretni fogod, ha a saját hülyesége miatt fog idő előtt megrokkanni és állandó ápolásra szorulni ? Lehet, hogy magas a vérnyomása vagy cukorbeteg vagy akármi más ! Bármitől lehet, amiből sokkal nagyobb baj lehet később, minthogy az legyen majd akkor a fő probléma, hogy nem áll fel neki !
Ha valaki ennyire önző és legalább arra nem képes gondolni, hogy mit okozhatna a feleségének egy súlyos betegséggel és az azzal járó lelkiismeretes, de élete végéig tartó ápolással, akkor attól az embertől sok jót más téren se lehet várni ! Ha erre nem gondol, akkor miért gondolna arra, hogy pillanatnyilag a szex sem kielégítő neked....