Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Beteges féltékenység
Létrehozva: 2007. szeptember 17. 15:39
Sziasztok!
Kezd rajtam elhatalmasodni a beteges féltékenység.A páromat annyira nem zavarja mert nem mutatom ki annyira felé a dolgot de engem kezd belülről felőrőlni a dolog.Nem hinném h lenne okom a féltékenykedésre mert imád a drága és épp eljegyzés előtt vagyunk.De én nem tudok így élni h folyamatosan azon agyalok h ha nem vagyok vele akkor mit csinál, kivel beszél stb.
Tanácsot szeretnék kérni h kihez kell ilyenkor fordulni?Mit olvassak le?Mit csináljak?Ki tud nekem segíteni?
Nem akarok ebbe belebolondulni!
Előre is köszi!
A feltekenyseg szerintem valamilyen szinten ok, de nem szabad eltulozni. En is feltekeny tipus vagyok - nagyon, megis mikor megismertem a parom, nem ereztem feltekenyseget. Tudtam hogy 100% osan megbizhatok benne. Azota persze voltak esetek, mikor elkapott a duh feltekenysegbol, de hat nem volt ra okom.
En nem nezem meg a kedves leveleit, o sem az enyemet. Megis mindketten tudjuk a masik jelszavait mindenhez. O neha belenez a telefonomba, de nem zavar, had tegye
a túlzott bizalom hülyeség
én is féltékeny típus vagyok bár nem folyamatosan--a rohamaimnak mindig van valami kiváltó oka mégha csekélység is
namost
a megoldás egyszerű--ilyenkor a párom szó nélkül tudomásul veszi hogy bemászkálok az összes cuccába,ilyenkor minden lehetőséget megkapok a kutakodásra és mivel nincs is semmi rejtegetnivalója nem is találok semmit és hamar lenyugszom aztán béke van sokáig
szerintem ez a legjobb megoldás mindenki számára
aki ezt nem engedi meg a párjának az tuti sumákol tehát a gyanakvás jogos
Az én barátom és a kolléganője (aki nekem barátnőm) folyton drágámnak szólítják egymást... Ettől nem kell kiakadni.
Amúgy én a kedvesem 4 évvel ezelőtt végetért kapcsolatára voltam egy ideig nagyon féltékeny. Aztán történt egy-két dolog, és már majdnem sikerült feldolgoznom. De még a mai napig felhozom néha stb...
Furcsa,mert korábban soha, senkivel nem éreztem féltékenységet... főleg nem egy múltbéli dolog miatt.
Én furcsálnám, ha a párom elémállna azzal, h adjam meg a jelszavamat...ez azt jelentené, h nem bízik bennem...
...és igenis, kell egy kis privátszféra...
jelszavat nem cserélünk ugyan, de még ezt sem tartom furának, hisz miért ne? Mi titkolnivalóm lenne?
Erre csak annyit, hogy párkapcsolatban is kell egy kis magánélet.
Ja és nem nyomozgatok, és nem követem kocsival.
Na szóval, bocsi a késésért szülöi értekezlet volt az oviban
A telefonnézegetésről. Nem tartom szép dolognak az ellenőrizgetést, de nem értem miért zavarná a párom, ha mondjuk én azt kérem hadd nézzem meg. Ha nincs benne semmi olyan, ami miatt gond lenne, akkor mi a baj? Az enyémet bármikor megnézheti... Mert nem csinálok semmi olyat, amit titkolnom kéne.. Nekem épp ez a fura ebben a kapcsolatomban, hogy nem természetes dolog hogy felvegyük egymás telóját ha csörög..
Az én fogalmaimban, a társ fogalma, az hogy egyek vagyunk, a kettőből egy lesz. És minden közös, mindent megosztunk egymással. Persze maradnak a haverok, meg a sörözések meg ilyesmik. Nincs enyém telefon meg tied, nincs titkos emailcím, jelszavat nem cserélünk ugyan, de még ezt sem tartom furának, hisz miért ne? Mi titkolnivalóm lenne? Ha én lehajtom a maifiokom amikor a párom mögém jön, akkor vaj van a fülem mögött, vagy valami meglepire készülök neki.
Ez beteges részemről?
Konkrét segítséget nem tudok ajánlani, de friss élmények alapján azt mondom, hidd el, óriási dolog már az is, h tisztában vagy a féltékenységed "beteges" voltával...
Egy barátnőm nemrég adta elő kerek kis történetét arról, h milyen módon, eszközökkel és gyakran ellenőrzi a párját...csak példaként...smsek-emilek elolvasása, az iwiwről már leparancsolta, a telefonjából kiírta az összes női és ismeretlen nevű tel.számot és felhívogatta, majd nem szólt bele, kocsival követte...
Szerinte én vagyok a furcsa, mert nem nyomozok a párom után, ugyanis minden pasi egyforma ....stb.
Azóta is azon gondolkodom, h mit tegyek a barátnőmért...azért, h ne kerüljön a bolondokházába...
Mit csinálj?
Gondolkodj!
Ha már valakivel összeköltöztél, és éppen eljegyződtök, ismeritek egymást, megbíztok a másikban. A szabadidőtök java részét egymással töltitek és töltöttétek összeköltözés előtt is, nemcsak egyikőtök, hanem közös akaratotok szerint. (gondolom..)
Tehát elfogadtátok egymást.
Miért is kéne bármit ellenőrizned, utánajárnod, feltételezned?!
Nem értelek. Éltem házasságban, miegyébben. Eszembe nem jutott e-mailt, telefont, levelet, fényképet, bármit nézni, olvasni, ellenőrizni... Amennyiben érinti a közös életet, úgyis megmutatja...( ha előre nem ijesztem el hisztivel)
És bizalmatlanságnak venném, ha ezt velem tenné valaki.
Ja...ha már a kapcsolat tartalma változik, és ezt meg kell érezni, akkor persze le lehet ülni, és őszintén rákérdezni a miértre... (én először magamban kerestem az okokat, majd elbeszélgettünk)
Hihetsz naívnak, de szerintem jóval egyszerűbb az élet minden része, ha leszeded róla a "díszcsomagolást" és a valódi tetteket és érzéseket veszed figyelembe.
Magadban csinálj rendet és minden más is a helyére kerül!
Sok sikert és szép napot!
tagadás tagadása, állítás?
Kitörölte volna ha fontos, nem tette, tehát nem fontos, gondolta, hogy így fogom gondolni, ezért ugyan fontos, de otthagyja, hogy azt higgyem, nem fontos....
A lényeg a bizalmatlanság-saját magába és a társába....
De sztem aki féltékenykedve elszámoltat, az ritkán humoros!
Ha valaki szeret élcelődni, megteheti....ha a barátnővel nem lehet, vagy mert más jellegü baráttal így szeret kommunikálni...miért ne.
De egy tajt-féltékeny/félreértő,félremagyarázó barátnő mellett én inkább szóban tenném, mint mobilon....ha egyszer elfogadtam a párom féltékenységét....De nem tudom, hogy igazából el tudnám e fogadni bármeddig. És azt sem, nem sértene e a nyomozás a zsebemben, a telefonomban, az interneten vagy a leveleimben. Asszem, sértene.
Á, nem is a humor volt itt a lényeg. Én csak azt próbáltam megfejteni, hogy vajon menyire lehet félreérthető dolog egy telefonba, amit így kell dugdosni. Ha nincs benne olyan, akkor nem dugdosom, vagy ha a férjem-feleségem-akárkim féltékeny, és meg akarom nyugtatni, akkor meg merem neki mutatni akármikor. Miért is ne mutatnám meg...
Nem tudhatjuk, miért lett ilyen féltékeny. Én is kicsit az vagyok, ha a férjem a kolleganőket drágámnak hívná, kitekerném a nyakát. Persze ez nem igaz, de nekem ez nem esne jól. Mindenkinek máshol van a határ, és ezt bizony egy kapcsolatban nem árt tisztázni.
elnézést, de ez így, nem teljesen kerek....
Mindenki, pláne egy féltékeny, "remekül" kombinál, fantáziál, sző történeteket. Félreértésre adhat okot már egy elmentett becenév is (miért becézi, biztos.....) valaki hívása oda-vissza (lehet pld egy ex) de lehet olyan üzenet is, hogy találkozó ekkor, és ekkor (miért kellene légyottra gondolni?) Ha meg rákérdez, akkor magyarázat van, a magyarázat pedig védekezés (mert a féltékeny, bármennyre is vigyáz magára, támad)
szerintem
Ez a humorhiány, bizalmatlanság a topicinditóra vonatkozott.
A párom telefonjába eszembe se jutna belenézni...mert bízom benne. Nem vagyunk egyformák.
Tehát: nem a TE humorodat keveslem!
Nem egészen így van! Van, amit nem más ért félre, csak az egy féltékeny barátnő. Aki nem érti a humort, a viccet, ....mit ért egyáltalán?
Ettől még más értheti, -nem félre- és nem tiltható meg a viccelődés csak azért, mert a menyasszony soha nincs humoránál!