Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hányás fóbia
2008-07-23 15:061.
Létrehozva: 2008. július 23. 15:06
Hányás fóbia, angolul emetophobia.....Már csak a szó hallatán is rosszul vagy? Kerülsz mindenkit aki csak picit is rosszul van? Menekülsz a köhögő embertől, mert lehet mindjárt hányni fog? Benned a félelem, hogy a legkedvesebb ember mellől is kiszaladnál a világból, de kénytelen vagy segíteni? Félsz a terhesség okozta hányásoktól?Nem jársz iszogatós bulikba, mert nagy veszélyzóna?.Kinek ismerős? Ki szenved ettől hozzám hasonlóan? Szeretnék beszélgetni olyan emberekkel akiknek vannak tapasztalatai, hogy miként állnak ellent ennek a szörnyű állapotnak......Kislány korom óta jelen van és mindeddig azt hittem, rajtam kivül soha senki által nem hallott fóbiával állok szemben....Sőt, anno egy merész elhatározás után is sikerült egy olyan pszihomókusba buknom, aki azt mondta adok én magácskának egy bogyót ami jól meghánytatja, no para.....jó mi? Van valakinek olyan siker sztorija, hogy sikerült megküzdenie vele anélkül, hogy gyógyszeres kezelése lett volna? Esetleg volt annyira bátor, hogy mert hányni??? Annyi annyi kérdés, várok mindenkit akit érdekel, aki érdekelt a témában......
Köszi szépen hogy válaszoltál :) Féltem is hogy nem lesz senki a fórumon.
próbálom magam nem hibáztatni, de szörnyű hogy egész nap ez jár a fejemben, főleg akkor ha hallok valami hányos betegségről, akkor aztán teljesen kivagyok. Már gondolkodtam rajta hogy elmegyek dokihoz de visszaolvasva a többiek írását nem sok mindenkinek vált be, remélem neked sikerül és javul a helyzet nálad
remélem felélénkül a fórum hogy másokkal is tudjak beszélni,örülök hogy rátok találtam
Szia! Örülök, hogy írt valaki, néha teljesen elhal a fórum :((
A gyógyulásról annyit tudok mondani, hogy szerintem külső segítség nélkül nem megy... :( én pszichológushoz járok, és most fogom kipróbálni a hipnoterápiát... sajna azt kell, h mondjam, az én tapasztalatom az, h magától csak rosszabbodik a dolog, ha az ember nem csinál vele semmit... :( (de ez tnyleg csak az én tapasztalatom)
semmiképp se utáld magad!!! :) mi itt mind tökéletesen megértjük, h miken mész keresztül és hogy milyen rossz, de nem a te hibád, hogy kialakult benned ez a fóbia... ne hibáztasd magad emiatt, mert csak rosszabb lesz tőle... :( én inkább úgy vagyok vele, hogy elfogadtam, hogy nekem van ez a "bajom", nem az én hibám, hogy kialakult, de megpróbálom leküzdeni... :)
Sziasztok!
Sokáig gondolkodtam hogy írjak e ide a fórumba, mivel én is ebben a fóbiában szenvedek már évek óta ahogy olvasgattam nem vagyunk kevesen ezzel
Nem is tudtam róla hogy ez valami fóbia, azt hittem ezt csak én képzelem be magamnak és hogy ennyire kényes vagyok a hányásra!örülök hogy rátok találtamMikor olvastam az írásotokat mintha rólam írták volna!
Nálam is van remegés pánik, szívdobogás, hányinger.
Szörnyű! teljesen utálom magam emiatt, és ugy érzem egyre jobban kijön ez rajtam. talán nálam is gyerekkori trauma miatt vanrettenetesen félek a calici virustól és hasonló hányos dolgoktól.Szeretnék kigyógyulni belőle, de agydokihoz nem szeretnék menni.
Jó lenne valakivel erről beszélni aki megérti a problémámat,és ugy érzem itt talán sikerül...
Puszi
Barby
hány éves vagy? :)
nem akarlak elkeseríteni, de nem hinném, hogy kinövöd... :( valamit mindenképpen kezdeni kell vele
én biztosra tudom, hogy melyik élménytől alakult ki, és nekem gyerekkori esemény... de lehet, hogy mindenkinél változó :S nem tudom... egyébként én is emlékszem minden hányásomra :D :S egyébként meg alig tudok pár dolgot felidézni a gyerekkoromból... fantasztikus, hogy a hányásaimat meg el tudom mesélni részletesen meg minden.. borzadály... :S egyébként kiskoromban én sem fogtam fel ilyne drámaian, akkor kezdett kijönni az egész, amikor elkezdődtek pár éve az elég komoly magánéleti problémáim... szerintem az tuti, hha alapjáraton az ember rosszul érzi magát lelkileg, ki van merülve vagy elege van mindenből, akkor ez is sokkal erősebben előjön :S
nekem momentán most tiszta tropa a gyomrom, tegnapelőtt éjjel arra ébredtem, hogy őrülten csikar a hasam, szinte azonnal mennem kellett a wc-re meg minden, utána szerencsére megkönnybbültem, de az idegtől meg atótl, hogy az éjszaka közepén felébredtem (még sose volt ilyen, hogy éjszaka lett vna hasmenésem :S), baromira hányinger jött rám, mert eszembe jutott, amit meséltél, hogy veled mi történt (hasmenés+öklendezés)... de aztán nem történt semmi, hála istennek, de még egy jó másfél órát fent voltam, a hasam már nagyjából megnyugodott, de a hányingerem alig akart elmúlni :S
tényleg nem tudom én sem, hogy ki lehet-e ebből gyógyulni... egyelőr enem tudtam foglalkozni a hipnózissal, mert más dolgok miatt annyira kikészültem egy hete, hogy azzal kellett foglalkoznia a pszichológusnak, most meg egy ideig nem megyek... egyébként nekem is elég lehetetlennek tűnik sokszor... :(
Egyébként (s most ne haragudjon meg senki) véleményem és tapasztalatom szerint ebből nem lehet kigyógyulni soha, sőt egyre csak rosszabb lesz
Itt volt pl. a sokkterápia, hánytam is, öklendeztem is a benyalt vírusos betegségnél, de semmi. Sőt még rosszabb lett a helyzet! Az pedig, hogy gyerekkori dologból származik szerintem nem helyes megfogalmazás, mivel én pl. tisztán emlékszem az összes gyerekkori hányásomra, ha másra nem is de arra igen!! Nem a jó játékokra emlékszem, nekem nem ezek maradtak meg a gyermekkoromból, hanem a hányás!!!!!!
Amikor anyu éjjeleket volt mellettem, s a mosdókagylót tettem tele, vagy amikor 3 évesen apu tvt nézett én meg megettem az összes hagymás húst, majd apu mellé tettem a szőnyegre, amikor a nővérem szobaajtajában álltam, ott volt anyum és nővérem s csak ennyit mondtam "Jaj, hányni fogok" s abban a pillanatban jött, (oda a küszöbre) majd kísért anyu a wcre de oda már nem értem el, mert a folyosón a szőnyegre sikerült.... s minden itt van bennem, borzalmasan rossz :(
De azért kiskoromban ennyire nem volt durva s nem féltem ennyire ettől, sőt rókáztam egyet aztán mentem zabálni a fánkot...
De ahogy teltek az évek a fejem fölött... jött a rota, calici meg fene tudja milyen vírusok, a sok részeg fiatal a diszkó előtt akik lehányták a cipőmet... kemény melo ez basszus
Talán ha sikerülne átprogramozni az agyunkat arra, h a hányás egy tök jó dolog, vagy menő vagy mittudomén.... másképp fognánk fel. De ez a sok pszichohülyeség.... én ebben nem hiszek.az orvosok is értetlenül állnak a dolog előtt és sosem fogják megérteni mi az amin mi keresztülmegyünk s amit érzünk!
Ez közülönk volt valaki?
Nézzétek meg!Csernus is megmondja!
http://videoklinika.hu/video/emetofobia_irr acionalis_felelem_a_hanyastol
Jaaaaj, szegény. Ne aggódj biztos valami kis semmiség, ha eddig nem h... akkor ezután sem fogsz!!!!
Pizza? ajaj, az nekem mumus Én a gondolatától is szarul vagyok.
Én tegnap este voltam szarul kicsit, be is vettem egy Cerucalt... Még most sem az igazi így reggel, épp a Cocculine-t szopogatom de szerintem nekem a pánik az ami betesz, s ami előidézi ezeket a rosszulléteket.
Én meg tegnap este a nővéremnél voltam akinek ikrei vannak, plusz ott volt náluk 2 osztálytársuk (7 évesek) s állandóan engem nyaggattak, h játszak velük, meg bújtak oda hozzám.... s állandóan azon kattogott az agyam nehogy elkapjak tőlük valamit amit az iskolából szednek össze wááááááááááááááá..... szerintem este ezért voltam rosszul, mert ezen állt az agyam.
Kitartás, ne erőltesd az evést, majd érzed te azt mikor jött el az idő
A videót nem néztem meg egyelőre, hánynak benne? mert akkor inkább nem kínoznám magam
én meg asszem most összeszedtem valami hányingeres nyavalyát... tegnap reggel még semmi bajom nem volt, aztán ahogy közeledett az ebéd, éreztem, hogy valami nincs rendben, pizzát rendeltünk, lementem, beleharaptam, de a pizza ízétől (ami kicsit a hányásra emlékezteti az embert) olyan hányingerem lett, h nem bírtam lenyelni azt az egy falatot, és azóta hányingerem van :S néha érzem, hogy éhes a gyomrom, de egyelőre én nem merek semmit enni, mert félek, hogy mi lesz :S úh. most én is itt parok... meg hogy miért nem múlik már el a hányingerem :( nemrég egyik rokonom kapott el valami ilyet, nem hányt, de nagyon hányingere volt, aztán 1-2 nap alatt elmúlt neki :S hát remélem, h nekem is el fog, mert már baromira elegem van belőle :S nem elég, h az előző évem is borzasztó volt, ez is szarul indul... :(
Hát nem volt valami felemelő az biztos...
Egyébként DETTO TE vagyok! Ugyanez, a gyerekkori hányások, a filmekben ha olyan jelenet van, h valaki részeg már kapcsolom el, stb... s na igen, a rettegett H betűs szó!!!
A napokban történt, konkrétan hétfőn (3.án), h mentem autóval város egyik végéből a másikba , semmi baj nem volt, ment a zene, stb. Aztán hirtelen jövő melegség futott végig rajtam, elkezdtem a levegőt kapkodni, s éreztem, hogy fehéredek el ->jön a para -> pánik -> nehéz gyomor -> hányinger!!!! (de sztem ezt nem kell mondanom, mindenki vágja már ezt a szitut). Soha nem volt még ilyen, de bevallom töredelmesen, hogy félrehúzódtam egy kis elhagyott utcába s leálltam a kocsival, mert azt hittem h... fogok!!!!! Baromi rosszul voltam, de persze mindig van nálam gyógyszer, s 2 Xanax be, 1 Cocculine (homeopátiás) a nyelv alá, plusz hogy biztosra menjek egy Cerucal.... Fogalmam sincs mennyi ideig ültem ott a kocsiban.... annyira kiesett az az idő s események... de annyit tudok, hogy nem h... !!! hazaértem s bedőltem az ágyba aludtam egy hatalmasat!
Borzalmas ez a pánikroham s a vele járó h.inger, para, stb.... én is egyre nehezebben bírom már.
Ezt láttátok???
http://www.youtube.com/watch?v=b8oX1wEYjAk&feature=player_embedded
Én békésen néztem a szokásos esti VV-t aztán SOKK!!!terápia...
jesszus, szegény... :( elhiszem, hogy borzalmas lehetett :(( de azért annak ellenére is, hogy borzalmas volt, végülis valahogy csak túlestél rajta és kibírtad, azért ez nem semmi sztem tök büszke lehetsz magadra, de tényleg... szembekerültél a legnagyobb félelmeddel és kibírtad... az meg, hogy nem dalolászva meg hepin, az természetes... (egyébként sztem ha valakit, még ha nincs is fóbiája, fél napon át kínoz az öklendezés, már ő is úgy van vele, hogy most már baromira elege van az egészből)... az meg, hogy a pizzától menekülsz, sztem tök érthető...
amúgy én egyszer még gyerekként a rántottát hánytam ki, és azóta szinte rá se bírok nézni :S mindig eszembe jut róla a dolog, pedig akkor még fóbiás se voltam :S
ami durva, hogy nem valami jó a memóriám és kevés dologra tudok visszaemlékezni pl. gyerekkoromból, de az ilyen hányások mind közte vannak... ha valamilyen filmben valaki rosszul lesz, sose felejtem el... ami a legeslegdurvább, hogy ha olvasok egy szöveget és véletlenül benne van, h "hány" vagy valami,de még úgy is, ha nem is hányással kapcsolatos, csak RÁNÉZEK a lapra és egyből kiszúrom azt az egy szót :D hihetetlen, komolyan... ha az agyam minden infóra így ki lenne hegyezve, mint a hányásra, kitűnő lennék az egyetemen körülbelül...
a hipnózist csak január felé tudom elkezdeni sztem, meg persze még a pszichóval beszélni kell róla, csak most a vizsgák miatt nem nagyon tudok járni :( utánaolvasgattam neten és sok jót olvastam róla, de azt írják, hogy akár 15-20 alkalom is kellhet a gyógyuláshoz... mivel én kéthetente járok pszichológushoz, az 40 hét... az meg 10 hónap.... szóval... jó persze, nem tudhatom, hogy én hogy fogok rá reagálni, de azért nem hiszem, hogy az első alkalom után megjavul minden.... :S
Válaszom: Huhhhh, az nem kifejezés mennyire paráztam, a hideg rázott közben éreztem, hogy ki vagyok pirilva, kapkodtam a levegőt, remegtem, izzadtam, nem találtam a helyem (tél volt), kinyitottam az ablakot, odaálltam s ott öklendeztem, na meg az ágyon ülve, s rohantam az ablakhoz (nekem a wc tabu). S közben azon imádkoztam, hogy múljon már el ez az érzés, és vagy legyektúl rajta vagy haljak meg de azonnal!!!!!! Borzalmasan rossz volt Persze másnap amikor már jobban voltam csak nevettem magamon. De persze visszajött a félelem kőkeményen, s talán még rosszabb, mert úgymond friss emlékek és könnyebben bele tudom élni magam ismét ....
Sőt, pont tegnapelőtt este (amikor írtam itt) jött a párom, dvdztük s megszólal, hogy RENDELJÜNK EGY PIZZÁT??????? Nekem sem kellett több... pánikroham ezerrel.... ő nézte a filmet, pizzázott, én meg a konyhában gubbasztottam 4 xanax-szal meg 1 cerucallal a nyitott ablak mellett
Én nagyon szurkolok Neked, hogy sikerüljön a terápia, s majd ám számolj be!!
Huhh, hát egyik sem hangzik valami túl jól :(( az az igazság, hogy tényleg teljesen felesleges parázni, de hiába TUDJA ezt az ember, attól még parázik :D :( sajnos itt nem a racionalitás meg az észérvek vezérlik az embert :(
Én most eldöntöttem, hogy jövő év elején kipróbálom a hipnózist... Ugyan járok pszichológushoz, és sok szempontból sokat segít, de elmulasztani a fóbiámat tutira nem fogja :( És mivel mondta, h csinál hipnózist, amikor "visszamegyünk" és újra átéli az ember az élményt, ami a fóbiáját okozza, és a pszichó segít és "ott van" az emberrel, és valahogy ezzel "átprogramozódik" az egész hozzáállása a dologhoz, úgy vagyok vele, hogy kipróbálom és reménykedem... kicsit tartok tőle, szembenézni azzal az emlékkel nem könnyű, még ha ténylegesen nem is fogok hányni, de egyszerűen muszáj most már, én nem akarok így élni :( a nézz szembe a félelmeddel-dolog pedig - pl. a te tapasztalataidból látható - hogy nem nagyon válik be, hiába lesz rosszul az ember, a fóbia max. időlegesen enyhül, de ettől nem múlik el :( én tényleg már akármit megteszek (természetesen a hányást leszámítva :D), hogy elmúljon ez az egész... úh. most ebbe vetettem a hitemet, bár nehézkesen hiszek az ilyen dolgokban, mert eléggé földhözragadt vagyok :( de annyival könnyebb lenne az életem, ha véget érne ez az őrület, komolyan :(
Szia Gina,
Az a baj, hogy ha már rég hányt az ember azt sem tudja mi az előzmény, s egyáltalán milyen a hányinger. De komolyan.
Hogy milyen volt és hogy éltem meg? Pfff...
Én most 27 éves vagyok s utoljára 7 éves koromban hánytam, szóval eléggé ilyesztő dolog. De ez nem így zajlott. A fura az egészben, hogy nem is volt semmi előjele, épp mentem ki a konyhába, hogy iszok egy kis vizet meg rágyújtok. S ahogy az asztalhoz értem s le akartam ülni már jött is iszonyat hirtelen, úgyhogy a velúr székpárnát telibe hánytam, aztán az asztalt..... S közben nevettem (szó szerint), majd mentem fogat mosni mert borzalmas volt az a savanyú savas, fűszeres pizzás íz a számban. Ekkor már nem jött semmi, de még öklendeztem pár percig a mosdó fölött. S ennyi.....
Ám ami fontos!!!!! ELŐZMÉNY, hogy miért nem pánikoltam előtte ->
Buta dolog, de akkor este szakított velem a barátom és én bevettem egy csomó gyógyszert (nem számolva a következményekkel->hányás).
Persze tök beájultam a gyógyszerektől, tényleg elájultam, lezuhantam a padlóra, s amikor magamhoz tértem, kinyitottam a szemem, felálltam s indultam a konyhába.... a folytatást az elején írtam Szóval talán ezért nem érzetem hányingert vagy előzményt, mert nem is voltam teljesen magamnál...
Viszont 2 éve elkaptam egy hányós hasmenős vírust, na az gáz volt!
Este lefeküdtem aludni majd hajnal 2kor felébredtem. Éreztem, hogy nem vagyok túl jól, de nem tudtam mi lehet velem. Elkezdett menni a hasam majd éreztem, hogy szárad a szám utána hirtelen nyáladzani kezdtem (a sav) s öklendezni. Borzalmas volt, mert hányni viszont nem tudtam! Hajnal 2től másnap délig ezt játszottam, hogy hasmenés, öklendezés.... Utána tök hirtelen elmúlt minden, elkezdtem enni, inni, aludtam egy jót és ennyi :) De iszonyú érzés volt. Természetesen akkor bepánikoltam, de amikor rájöttem, hogy mi van már azt gondoltam, hogy innen visszaút nincs, ha jönnie kell jönni fog.....
Szóval amúgy nagyon felesleges parázni, de mégis ezt tesszük s szép lassan már beleőrülök ebbe. Állandóan a vírusfigyelés, a fertőtlenítés, nem találkozok emberekkel, nem megyek közösségbe, borzalmas....
Szia! jesszum pepi! :( de te legalább hánytál nemrég... nem mintha akkora örömhír volna, de én már vagy 7-8 éve nem hánytam, nem is emlékszem rá, és ettől még rosszabb talán, mert sztem a képzeletemben már egy ilyen kibírhatatlan, borzalmas dologként él, annyira kiszínezem :(
borzasztó... valahányszor mondjuk valamiért kicsit erősebb hányingert érzek (sajnos elég sokszor van hányingerem, az idegesség, a fáradtság minden ebben jön ki nálam :S ), azonnal ÚGY LEIZZADOK, elkezd verni a szívem ezerrel és iszonyatos szorongást érzek... :S rettenetesen megijedek :( attól félek, hogy ha tényleg rosszul lennék egyszer, elájulnék vagy valami, mert akkora sokkot kapnék :S lehet, hogy hülyeségnek hangzik... te hogy viselted, amikor januárban rosszul lettél? magát az egész rosszullétet :S? nagyon pánikba estél, amikor érezted, hogy menni kell?? :S
mondjuk azzal nyugtatom magam, hogy azért a hányától mindenki megijed, anyukám nemrég valami rosszat evett és rosszul lett, és ő is teljesen leizzadt meg minden, csak a rossz az, hogy én már ELŐRE teljesen kikészülök és termsézetesen az esetek 99%-ában teljesen ok nélkül :S
most már vasárnap van, szóval ha azóta se történt semmi, akkor sztem megnyugodhatsz :) egyébként nekem is a mániám ez, hogy úristen, csak ne hányós vírus legyen... felőlem BÁRMIT elkaphatok, BÁRMIT, csak ne hányjak!!!!!! :( egyébként egyetlen ellenszerem a kézfertőtlenítés :S mindig van nálam kézfertőtlenítő, ha nem vagyok otthon, és pl. evés előtt mindig használom :S ezenkívül meg tényleg csak imádkozni lehet, hogy jaj csak ne kapjam el, csak hát ez így hosszú távon elég kiakasztó... :(
Sziasztok!!
Elég régen voltam itt, még január végén amikoris HÁNYTAM! Wááá
Nos a helyzet nem változott. Akkor amikor megtörtént a "dolog" csak nevettem magamon, hogy ezen pánikoltam ennyit? Hiszen ez semmi, nem nagy cucc. Csakhogy ez pillanatnyi múló érzés volt. Hiába szembesültem a hányással, nem múlt el az ettől való félelmem
Sőt, azóta pizzát nem eszek mert egyből "az" jut eszembe. Sőt a kedvenc hálóingemben voltam akkor este, s azóta akárhányszor felveszem eszembe jut a hányás. Hónapokig nem is mertem viselni!
Nem tudom hogyan, miként lehet ezt kezelni vagy gyógyítani, szerintem sehogy Amióta az eszemet tudam (kisgyermek korom óta) rettegek a hányástól s ez nem múlik sőt erősödik.
Hétfőn mentem a körzeti orvosi rendelőbe, egy beutalót akartam kérni s megláttama váróban a gyermekkori barátomat s édesapját.
-Kérdeztem mi a baj?
-Mondja, hogy beteg az egész család.
-Jaaaj mondom influenza?
-Nem egészen, valami vírus lehet, mert az egész család hányt meg hasmenéssel küszködött egész hétvégén.
Ebben a poén az, hogy ez a srác szombat este átjött hozzám kávézni beszélgetni, legalább 2 óra hosszát nálam töltött, s amikor hazament egyből hányt.
1. még szerencs, hogy nem nálam!2. akkor már benne volt a vírus, tehát lehet mefertőződtem?
Nos nekem sem kellett több, szétnéztem a rendelőben, legalább 20 ember, az egyik köhög a másik haldoklik... sietősre vettem a dolgot s távoztam. Biztosan mondták az emberek magukban, hogy ennek mi baja, mekkora hisztigép vagyok, bunkó, stb... De nem érdekelt csak az, hogy meneküljek onnan!!!!!
Aztán hívtam az orvos aki mondja, hogy ez calici vírus, az ő családjában is mindenki kidőlt! S még részletezte, hogy a fia a májgombvóclevest szinte egybe hányta ki a padlóra, stb... Basszus.... kész lettem abban a pillanatban! Azóta alig mozdulok ki a lakásból nehogy elkapjak valahol valamit, vagy nehogy rosszul legyek valahol, pl. bevásárlóközpont.
Bár szerencsére azóta semmi, ma reggel ébredtem a szokásosnál korábban s furán éreztem magam, száradt a szám, háyningerem volt. Aztán kb 1,5 óra múlva elmúlt. Szinte bebeszélem magamnak már ezt, mert szombat vagy hétfő óta csak kijött volna rajtam ha elkaptam nem??? Csak reménykedni tudok!
Ti mit tudtok? Pesten van vírus most? Vagy valami?
Én totál pánikban vagyok most.
Remélem mindenki jól van,
s kívánok mindenkinek,
Békés boldog paramentes karácsonyt!
Sziasztok!
Szeptemberben elkezdtem járni rendszeres pszichoterápiára, ajánlom mindenkinek!
Emellett felkerestem a helyi pszichiáter főorvost, a depresszió és egyéb problémák miatt, privátban szívesen kifejtem ha érdekel valakit, Végre Jobban vagyok!