Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szakított a párom!
Létrehozva: 2008. november 6. 22:16
Sziasztok!
Ma végleg szakított velem a párom. Szeretném kérni a segítségeteket. Mit tegyek? Hogy tegyem túl magam rajta? Nem könnyű a dolgom, mert én még mindig nagyon szeretem. 5 éves kapcsolatnak lett ma vége. Azt mondta, hogy már nem úgy szeret. Elmondani nem lehet, hogy ez mennyire fáj.
Soha többet nem ölelhetem át, nem foghatom meg a kezét, nem simogathatom meg az arcát. Nélküle fekszem, és nincs mellettem, amikor felkelek. Ha rá gondolok, akkorát dobbant a szívem, hogy majd kiugrik, az egész testem beleremeg. És sztem ezek a dolgok nem azt jelentik, hogy megszokásból fog hiányozni. Szerelemből fog. Ezen kell túltennem magam.
Minden segítséget nagyon szívesen fogok olvasni, és köszönök minden választ!
Bundy
ez kedves volt:)
valaki nem ismeri azt az idézetet, ami vmi olyasmi, hogy az aki elhagy, az nem az igazi, mert az igazi sosem okozna fájdalmat és sosem fog megsiratni...?
úúh hát ez nagyon nem igy van,
de a lényege ez
ma nem birom tenni a dolgom, érzem hogy péntek van! szóval igy vagyok én itt
remélem minden oké,
szép hétvégét Neked
nah......kezdesz jó irányba ellendülni. Ha már hónapokig nem jelentkezik, akkora már te is elég kemény leszel és teszel rá. Mégha szeretted is. Mert vannak helyzetek, amikor nincs magyarázat. Csak ez van....és a megváltozott helyzetet kell megszokni.
És írta valaki hsz-ban, de így is van: az igazi, akivel testileg-lelkileg együtt lélegzel az nem fogja azt mondani hogy nem szeret. Meg nincs esély. Akkor is szeret, ha mások nem
Szia Dankóca!
Azért így ismeretlenül elég nehéz tanécsot adni bárkinek is, de mivel ezt Te kifejezetten kérted, elmondom a véleményem.
Nem a Te hibád, hogy szerelmes lett a férjed, nem azért történik ilyen az emberrel, mert nem vigyáznak rá - ez tényleg akaratunktól független. Ha ő az eszével tudja, hogy nem hagy ott benneteket, akkor azt értékelni kell, én a helyedben kivárnék, ha szereted, és neki is fontos a család, akkor lehet, hogy az új szerelem nem lesz elég kitartó, ami nektek jó. (Azért gyerekekkel a háta mögött az ember már nem ugrál csak úgy)
Azért azon érdemes lenne elgondolkdnod, hogy mi hiányozhatott a kapcsolatotokból, esetleg nem volt-e már egy kicsit unalmas, tett-e a férjed erre vonatkozó utalásokat, hogy valamit másképp szeretne. 18 év alatt már szerintem ismered minden rezgését. Egyébként ez az a kor, amikor egy érett ffi-ra vagy rárabolnak a fiatal lányok, vagy saját maguk is keresik az ilyen kapcsolatokat, mert jót tesz az önértékelésüknek.
A gyerekek már elég nagyok ahhoz, hogy legyen időd többet magaddal foglalkozni, épp itt az ideje egy új vagy rég vágyott hobby elkezdéséhez, beszélgetés barátnőkkel (család nélkül!), torna, egyéb sport, amitől Te jobban érzed magad, és ezáltal a környezeted is. Ha Te ezáltal vomzóbbá válsz, lehet hogy a férjed elgondolkodik azon, hogy milyen jó nő a felesége, és esze ágába sincs menni dehová.
Remélem, tudtam segíteni valamit és mihamarabb rendeződik a helyzet.
üdv
Katica
szia, Lemonjuice! örülök, hogy látlak!
ne fogadkozz! nem fogod betartani úgysem
sem azt, hogy kemény leszel, sem azt hogy sosem leszel szerelmes!
idővel elmúlik ez az állapot is, sztem hagyni kellene megérni rá magadat. pár hónap.
azt mondják, a kapcsolatok az ember életében azért vannak és azzal van kapcsolat, hogy vmit meg kell tanulnunk tőle, fejlődünk, rávilágit bizonyos dolgokra...ha kinőttük, tovább állunk, mert már másra van igényünk. ez elég zavaros, de fáradt vagyok!
ha azt kéri, változz, akkor annak nincs sok értelme...akkor meg vmi más miatt érzi majd, h nem vagy még mindig az igazi! hülyeség, csak ő nem érzi.
Az nagyon jó volt, hogy a változásban ő megadta neked ezt a kezdő lökést. Valószínűleg szükséged volt erre (attól függetlenül, hogy nem tudtál róla). Tartsd meg ezt az irányt, de nagyon jól érzed: az nem vezet téged sehová, ha továbbra is csak az ő kedvéért változol meg. Ideje, hogy a változásban (is) a saját utadat járd.
Most ne fogadkozz szerintem. Fölösleges A KÜLVILÁG IRÁNYÁBA előzetes óvintézkedéseket tenni. Saját magadat kellene megváltoztatni, de csakis a saját magad kedvéért. Föl kellene nőnöd, lelkileg érettebbé válnod, és akkor már előre be lenne biztosítva, hogy nem történik veled többé ilyen, egyszerűen azért, mert ilyen "leckékre" az élettől többé nem lenne szükséged.
Lehet, hogy naiv vagyok, de úgy gondolom, hogy az illető aktív közreműködése nélkül nem lehet csak úgy belemászni valakinek a szívébe. Úgy értem, hogy olyan, hogy kizárt, hogy egy elcsábított ember egyoldalúan passzív áldozat legyen. Ez MINDIG kétszemélyes játszma, egyenlő mértékű felelősséggel. Még ha nem úgy látszik is.
júúúj fiú, és szereti a lányt
na pedig nem tudja az a csaj, hogy milyen jó dolga volt!!!
ne bánjad, majd jön egy másik
ha szakitott Veled akkor nem ő volt az igazi, mert az igazi sosem fog Veled szakitani
nna, csak ez számit, el ne felejtsd!!!
Szerintem olvasgasd Lemonjuice hozzászólásait. Kicsit kegyetlenek, de őszinték.
Az a helyzet, hogy hagytad magad kihasználni, és ha tepernél a lányért, megint csak ez lenne a vége. Örök rettegésben élnél, mikor fog megint szakítani veled. Legyen tartásod, becsüld meg magad, és legfőképp soha senkinek ne engedd meg, hogy kötélen rángasson.
Drága Bundy....5 év házasságból is sok, amit azért komolyabban vesznek a nők mint az együtt lötyögést mégha együtt is éltetek.
Kicsit komolyabban kellettvolna rajongni érte, 5 év alatt összeházasodni. Lehet,, hogy tutyimutiynak tartott, esetleg komolytalan fazonnak és keres egy igazi ( bocs, Te is az vagy de olyat aki valóban mellette áll), férfit.
Ja, igen, és a nagy szerelemnek csak akkor van "ára", ahogy írtad, ha ennyire szélsőségesen egyoldalú, mint amilyen ez volt.
Meglátod,ahogy múlnak a napok,egyre könnyebb lesz.Nehéz most,nagyon tudom.
És sok minden emlékeztetni fog rá,és lesznek nehéz éjszakák,aztán egy reggel,remélem mihamarabb arra ébredsz,hogy már nem is fáj olyan nagyon.
És egy kis vigasz talán,én ledobtam jó pár kilót,és tudod,ez egy kicsit vigasztalt!
Komolyan,egyre könnyebb napokat kivánok neked!!!!
Sportolj,beszélgess barátokal,és enged azoknak akik igazán szeretnek a vigasztalást!!
Sziasztok! Nagyon nehéz napon vagyok túl. Most értem haza a melóból, eléggé fáradt vagyok, egész éjjel nem aludtam, és sajnos még várnak rám álmatlan éjszakák.
Olvastam a sok hozzászólást, köszönöm mindet.
Azt tudom mondani, amit sokan írtatok: az eszem azt súgja, hogy ne keressem többet, ha nem szeret, nem érdemli meg, hogy én szeressem, és pitizzek neki. A szívem viszont azt súgja, hogy ne engedjem el csak úgy. Lehet, hogy ő az igazi, csak ez egy nagy erőpróba, nem tudhatom. De ha csak úgy elengedem, sosem fogom megtudni, ő volt-e az igazi. És lehet, hogy késöbb ezt meg fogom bánni. De megígértem neki, hogy nem keresem. Nekem is jobb úgy. Ha beszélek vele, folyton csak azt hallom, hogy nem szeret. Ha megkérdezem, van-e még esély, azt mondja: Nem tudom! Ezek nagyon fájnak nekem. Inkább nem beszélek vele. Kerül amibe kerül, nem fogom keresni, megvárom, hogy ő jelentkezzen. Ha nem jelentkezik, akkor eldöntötte, hogy mit érez, rájött. És akkor így jártam. Ha hetekig tart, valahogy kibírom. De mi van, ha hónapokig nem jelentkezik? Azt hogy fogom kibírni? Jelenlegi állapotomban nem látom azt, hogy ez bármikor is jobb lesz. Sőt, percről percre egyre rosszabb, nem jobb.
Meddig tartanak a nagy beszélgetése?, Most mosogat, nem találja a helyét.
Fog még szeretni , kívánni engem?