Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Alkohol, depresszió....
Létrehozva: 2008. december 2. 01:46
Sziasztok!
A fenti téma sajnos érint engem, tudom "kényes " téma, de ha hallgatunk róla attól még létező probléma sokaknál, segítene talán többünknek, ha megírnánk hogyan lehet a betegen segíteni. Mik a tapasztalaitok, esetleg a kiút vagy az emberibb élethez recept, tanács.
A netet kiolvasom lassan, de nem sokkal lettem okosabb.
Gorombaság, rengeteg alvás /mintha egy szuszogó bútorral élnék/, sértődések és semmi normális kommunikáció. Ez kikésziti a másikat is, a környezetét.
Van megoldás? Nálunk ötödik éve tart, és egyre rosszabb.
Több dokinál volt, kap pár bogyót, és ha iszik rá, hát tegye, mit tehet a társa? Beszéljünk erről őszinén, ez nem szégyen, ez betegség, tétlenül nem nézhetjük a másik vegetálását.
Várom az ötleteket, tapasztalatokat.
Csak őszintén. Kösz.
B.
én is szeretem,olvastam mint a gép,mindent erről,változtattam a magatartásomon,betartottam sokmindent,meghallottam a jótanácsokat mit kell,mit nem kell tennem!és bár sokszor akarnak visszakanyarodni ugyanoda,ha Te is a kitűzött uton fogsz haladni,ő is fog változni!akar majd változni!megkeresni a neki megfelelő segítséget(mert sok,és sokféle van)ha hiszed ha nem tudom mit érzel,min mész keresztül,de azt is tudom,hogy most mit érzek:MEGKÖNNYEBBÜLÉST
RÉSZLET:
"Lehetséges, hogy a segítő hozzáállásunk ellenére sem változik az otthoni helyzet. Az alkoholbeteg szembesülését saját betegségével az a tudat is hátráltathatja, hogy mindig számíthat hozzátartozóira, akik átvállalják a feladatait, elsimítják a zűrös ügyeit, kifizetik az adósságait, titkolják a betegségét és megvédik őt a külvilág megvetésétől. Sokan ellenkeznek azzal a megközelítéssel (talán legtöbben a keresztények közül), hogy az alkoholbeteget el kell engedni, magára kell hagyni ahhoz, hogy szembesüljön azzal, mit is tesz vele a betegsége. A szeretet jegyében azonban meg kell ezt tennünk. Ha az alkoholbeteg betegségének következményeit mindig mi hordozzuk, akkor egy egyszerű példával élve úgy teszünk, mintha egy rákos beteg betegségének tüneteit mi akarnánk viselni, a beteg pedig már csak súlyos stádiumban vagy esetleg közvetlenül a halála előtt jönne rá, hogy mi is a valóság. Amint már erről is szó volt, sokan jó darabig tűrnek, azután pedig azt mondják, hogy elég volt és otthagyják társukat, vagy elválnak tőle, pedig tehettek volna lépéseket korábban is, melyekkel késztethették volna a függőt a betegsége következményeivel való szembesülésre. Az elengedés és az elhagyás között nagy különbség van. Ez azonban magyarázatot érdemel, mert az elengedés esetenként magára hagyást is jelent. Az elengedés lényege, hogy a beteg megértse, többé nincs, aki magára vállalja a felelősséget a betegségéért, hanem neki egyedül kell megtennie ezt. Az elhagyás viszont abban más, hogy az elhagyott személy már nem érdekel bennünket, közömbössé válik számunkra, végleg hátat fordítunk neki. Ez a magatartás már nem úgy hat, mint az elengedés, mert azt érzékeltetjük a beteggel, hogy elegünk van belőle is, és a betegségéből is. Nagyon fontosak Hans Klein tanácsai:
"… hatásos, ha elengedi (az alkoholbeteget), mert ha hirtelen magára hagyják, megérti, hogy többé nem viselik gondját, illetve itt az ideje, hogy döntsön: vagy hagyja, hogy elpusztítsa az alkohol, vagy végre felelősséget vállal a saját életéért. Az alkoholizmus esetében az a veszély áll fenn, hogy a nem megfelelően nyújtott segítség megakadályozza a beteget abban, hogy átélje az említett tapasztalatot. Furcsa módon egyesek azt hiszik, hogy pontosan ilyen helyzetben kell segíteniük ezeken a szerencsétlen embereken. De amilyen jó, annyira téves is a szándékuk, mert a beteg csak akkor vágyik arra, hogy segítsenek rajta, amikor megértette, hogy ő a felelős a betegségéért, és egyedül nem tud boldogulni." (Klein, Hans: Alkoholfüggés és családgondozás/68.o.)
Ráment, kerestem mást, rosszabbak voltak.
Talán rossz helyen kerestem.
Ő beteg már, talán vigyáz magára. Régen kellett volna lelépni, de a közös vállalkozás, a gyerek, a lakás, őrület.
Most x ideig jó.
Sztem, akit elhagynak az még jobban iszik, ezt láttam, emiatt maradtam a férjemmel és nyilván szerettem, és máig is, nem is értem.
Bár az is igaz, hogy józan időszakban könnyebb kijönni vele, mint bárkivel.
Ez a csali.
Szia, a gyógytea semmit nem ér, illetve nyugtatja és pótcselekvés, ennyit értem el most, nincsenek vérmes reményeim, de az esélyt megadom.
Tagadnak amikor isznak, ilyenkor gyönyörűen levezeti miért iszik, és most is élvezi, hogy bármikor autóba ülhet, persze ingerült néha, hiányérzete van.
Társfüggő???? Az milyen??? Talán én is az vagyok, mit tudom én.
voltál már al-anonban?közvetlen beszéltél már sorstársakkal hogy mit tegyél?a gyógytea NEM ÉR SEMMIT!a lelkét kell meggyógyítani,és az AGYÁT HELYRETENNI!különben semmire nem mentek egymással!nekem is mondhatták társfüggő vagyok!mondtam"Én!?NEM!"pedig igen.
Na így tagad az alkoholista is,hogy ő?ő nem!
ez így igaz,de azért az is,hogy mindenki másképp reagál,és ettől félünk sokáig!mert ha elhagyjuk(gondoljuk)mégjobban inni fog!és sokszor így is van!de ez azért van,mert még mindig játszmázunk!
Én most hogy tényleg kiléptem,elváltam,és kimondom hogy ne tovább!józanodik!A JÁTSZMA A KULCS!
Szia sinnesro!teljesen egyetértek veled!társfüggőség!mártirkodás!ezekben a kapcsolatokban kőkeményen ez benne van!
na meg az Önsajnálat!tehát,ha végre a kezébe akarná már venni minkettő az életét,és változtatni akarna,elmennének az AA-ba és az Al-Anonba.De nem AKARNAK!más mondani és más megtenni!olyan könnyű mondani és olyan nehéz!de kell lépni!
"... mi az az esemény, tett, lépés, ami egy alkoholistát rávezethet a beismerésre, és ezen keresztül a tisztulási folyamat elkezdésére?"
Például a saját betegsége(i), amik az alkohol miatt jöttek létre, vagy amiket az alkohol súlyosbít. Talán tragédiák vagy halálesetek, amikor esetleg felelősnek érzi magát a kialakult helyzetért. Vagy ha valakit elhagy a házastársa, elviszi a gyermekeit, az esetleg kijózaníthatja. De az is lehet, hogy valaki egyszerűen már beleunt az egészbe, és változtatni szeretne.
Tekjesen mindegy, miért iszik! Nem használ semmit az elemezgetés, gyógyteázgatás, baromságok. A zelvonó is csak ideig-óráig. Te meg kodependens vagy, azaz társfüggő, tehát rád is rádférne valami terápia, vagy a névtelen társfüggők:
http://www.tarsfuggok.hu/
De ugyanígy ajánlottam férjednek az AA-t, neked az al-anont. de te szeretsz szenvedni és tetszelegni ebben a mártír szerepben. Hát akkor hajrá, egyétek egymást mindhalálig.
Nem tudom, a férjem akkor is ivott amikor élt az anyja, de írok egy meglepőt.
Amikor az első kutyánk "ment el" akkor kezdődött, mert imádta, és ő temette el, ráadásul retteg a haláltól és feldolgozni sem tudja.
Az apját nem szerette túlságosan, sőt, ő tavaly halt meg és irtózatos ivásba kezdett mert most "mi jövünk", ezt mondta.
Ez eszembe sem jutott, neki azonnal.
Érdekes ám elemezni miért is isznak, de jobb lenne kivülállóként. Egy biztos, rettentő gyengék. Szerintem.
Amit Te írtál, nem érted az ilyen szülőket, én igen, előbb-utóbb feladja az ember, pont azért mert még akkor is isznak ha a mamához mennek.
A férjemet részegen szinte senki nem látta, én sem sokszor, nem látványosan részeg, "csak" függő.
Köszi, én is bizakodom, bár estem már pofára így, de most az élete a tét, ez már nem tréfa.
Öt éve van max ha iszik, a dokinő megmondta. Ezen elgondolkodhat most. Őrülten gyógyteázik, most az a kapaszkodó. Mintha 2 ember lenne, ilyenkor állatira betart mindent, vérnyomást méreget, én már röhögök, hogy nagyon klasszul leköti saját magát. Tea főzés, ivás, tv, tea, vérnyomásmérés, bogyók, stb. Őrület. Amikor ebből elege van, iszik és abszolut nem fontos az egészsége, totál végletes.
Szerencsés vagy, hogy ezt csak hírből ismered, nekem kijutott, nem is ittam soha! Nem dohányzom, kávé sem semmi szenvedélyem nincs, nem is volt, csak asszisztáltam.
Szia, jó éjt!
Elsősorban menekülés, azt hiszem, elején lazít, 1-2 sör és egyre függőbbek.
A Flipper Öcsit láttam, aki pár éve a sörrel a kezében mondta el, miért ne ihatna meg 1 sört.
Na ez az, így érzik. Volt olyan ismerősöm aki tudta, ha iszik, 1 éven belül meghal, 2 hétig bírta megállni. Meg is halt, fiatal volt még.
A férjem is azt mondta régebben, azért iszik mert jól esik 1-1 sör, persze jött a wodka, dugipia, amit tagadni akart, még magukat is becsapják, amikor kiderül, hogy kész a mája, akkor értik meg, és kérdés, ijedtében befejezi-e, vagy folytatja mert úgyis mindegy már.
szia/sztok!
Írjatok!
Mondtam én már mindent régebben is, azt mondta, zsarolom. Na itt hibáztam, mert akkor nem azt mondtam, hívja aminek akarja, hanem még én magyarázkodtam. Tudják ők, kit vesznek el, és kivel lehet ezt megcsinálni. Nálam óriási gond az anyám aki szintén alkoholista, fel sem nevelt, de látni ahogy zuhant és nincstelen lett rossz volt és féltem, ha elhagyom ő is elsüllyed, ma már azt gondolom erről is, az ő dolga, de most anyagilag függök tőle, sajnos.
Most éppen pár hete nem iszik, ha elkezdi nagy balhé lesz, nem viselem el. Így használható, normális, sőt jó partner, ez a csapda, ilyenkor irtó jó társak tudnak lenni. Pont azért mert érzékenyek, tehát jó társak, de amiatt is isznak, ő minden gondot úgy él meg, mintha egy csapást rámérne az élet, nem úgy, hogy ez is része, sőt több a rossz vagy a nehéz, és meg kell oldani.
Nem tudom, ez születés, vagy nevelés.
én a pokolban voltam a játékszenvedélye miatt,és abból ráncigáltam ki!de nem a sajnálattal,hanem azokkal amit itt a topikban többen leírtak!
..az az ő betegsége,adjuk oda neki a problémát,mert ha mi viseljük,és akarjuk helyette megoldani,attól ő még nem fogja belátni,és nem fog meggyógyulni(és nem is akar)
Ajánlom Horváth Szilveszter összes írását elolvasni
www.szenvedelybetegsegito.hu
nekem ő segített