Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hallássérültek ide!
Létrehozva: 2009. október 7. 13:09
Sziasztok, szeretném, ha lenne egy ilyen hely, ahol a hallásproblémákkal küzdők megoszthatnák egynmásssal örömüket, bánatukat tapasztalataikat.
Írhatnánk, Irhatnátok ki hogyan, hány évesen, milyen fokon szembesült a problémával, írhatna hozzátartozó, ki hogyan holdja meg a hétköznapokon, miből ered, jó orvosok, műtét vagy hallókészülék, milyen munkát végezhet egy hallássérült, mit érdemes tanulnia, hol tud elhelyezkedni, milyen támogatások járhatnak neki, milyen kínos helyzeteket élt át, ha átélt a problémája miatt, ki hogyan dolgozta fel lelkileg. Szerintem sokat tudnánk egymást segíteni tanácsokkal. (azt hiszem egyelőre nem én)
Magam kb. 8 éve huszonévesként döbbentem rá nagyothallásomra, egyelőre se műtétem se hallókészülékem nem volt, enélkül élek, kevés nehézségem volt vele, de azért volt. Mostanában viszont egyetemet kezdtem itt komoly gondjaim vannak, és sürgősen át kell gondolnom mindent, lépnem kell.
".Azt a mindenhol villogó csengőt,azt viszont beszerezném,csak nem tudom hol lehet."
Utána nézek, és megírom. Láttam, mer, a tanulóink korábban megkapták közgyógyra. Ebben az a disznóság, hogy az is kapott, aki sosen használja, mert élete végéig intézetis lessz, mert önálló életvitelre alkalmatlan.
Úgy is, kell nekem ébresztőóra.
Az orvosi engedélyezést is körbejárom.
Biztosan akad olyan is akinek jól sikerült a műtét, reméljük bekukkant majd ide. Én eddig egyetlen ilyenről hallottam. EL tudom képzelni, hogy egyszer rászánnám magam, ha mondjuk már hallókészülék sem segítene, és minden reményem odalenne, amikor a műtét már nem ronthatna. De most, amikor még hallókészülék nélkül is jól vagyok (ami fura az audiológiai eredményhez képest) ha nem járok iskolába, addig nem kockáztatnám a meglévő hallásomat.
Szeretném ha mág jönnének sokan és mesélnének magukról.
A neten bogarászva sok pozitiv, erőt adó példát találtam:
E bog szerzője pszichológiát végzett hallássérültként és pszichológusként dolgozik:
http://hallokas.freeblog.hu/
Itt van róla:
http://lorim.freeblog.hu/archives/2009/05/27/Sando r_Eva/
Ő pedig nylevszakon diplomázott hallássérültként:
http://hallogatom.blog.hu/
Ha jól olvasom ő pedig egy nagycsaládos családanya:
http://hallatlan.blog.hu/
Hááát ... ez elég komoly.
Ha nem muszáj és félsz a komplikációktól, akkor inkább hordjál készüléket. Én úgy vagyok bármi ilyennel, hogy jobb készülékkel, mint még rosszabb hallással!
Ez a műtét többet árt, mint használ... b@sszus!
Készülékre voksolok, de ez úgyis a te döntésed!
Teljesen érthető! Igy már nem csoda,hogy nem vállalod a műtétet.
Marad a készülék!
Az orvos, 2001ben elmondta nekem, hogy veszélyes műtét és az eredmény nem biztos, lehet az is, hogy a műtét nem változtat, de az is, hogy még rosszabb lesz, teljes süketség tőle.
Amikor anno rákerestem az otosclerosis szóra egy segélykérést találtam mindenfelé, egy férfi akit megműtöttek és a műtét óta nagyon nagyon erős állandó fülzúgása van, utána újra megműtötték de nem tudták megszüntetni neki.
Később még több embert ismertem meg közvetve, akiknek a műtét nem segített.
Mellesleg még pl. itt is olvasható mivel járhat a műtét:
http://www.vitalitas.hu/?ctype=3&todo=bet&id=5&showbet=587
A kezelés komplikációiIntraoperativ szövődmények: dobhártya-perforáció; a chorda tympani sérülése: az ízérzés és nyálelválasztás zavara; az incus dislocatiója, luxációja, hosszú szárának törése; a stapes-talp egészének vagy darabjainak beesése a vestibulumba; profúz perilympha- ill. liquor-folyás; vérzés: mucosából, ritkán a. stapedia persistensből; protézis beesése a vestibulumba; a belsőfül sérülése; a n. facialis sérülése. Postoperativ komplikációk: sensorineuralis halláskárosodás (különböző fokú, irodalmi adatok szerint 0,2-10%-os gyakoriságú); perilympha-fistula; reparativ granuloma képződése; a protézis elmozdulása, migrációja; serosus ill. gennyes labyrinthitis; tartós bizonytalanság-érzés, szédülés, fülzúgás; cholesteatoma-képződés. Speciális forma kezeléseJuvenilis otosclerosisban az aktív stádiumban lévő, erősen vascularisált gócok, a megvastagodott és hyperaemiás nyálkahártya igen zavaró vérzést eredményezhet. Legtöbbször a talp is megvastagszik, mely tovább nehezíti a műtétet. Aktív stádiumban lévő folyamat esetén sok szerző gyógyszeres előkezelést javasol. Megvastagodott stapes-talp ill. az ovális ablak obliteratiója esetén a talpat fúróval annyira el kell vékonyítani, hogy lehetővé váljék megfelelő méretű nyílás készítése piston számára. Ezekben az esetekben meglehetősen nagy az esély a manipuláció következtében kialakuló sensorineurális halláskárosodásra (az esetek kb. 4%-ában). Gyakori az ovális ablak ismételt elzáródása a műtét után, ezért a műtétet követően gyógyszeres kezelés javasolható. Szűk stapes-fülke esetén, melyet a canalis n. facialis prominentiája okoz, jelentősen megnő az arcideg sérülésének veszélye. Ilyenkor – esetenként a fülke promontoriális irányba történő tágítása után - pistont szokás alkalmazni. Az a. stapedia persistens kivitelezhetetlenné teheti a műtétet. Finom bipoláris csipesszel esetleg koagulálhatjuk az eret, de ez meglehetősen veszélyes a n. facialis közelsége miatt. Megkísérelhető a talp részleges eltávolítása az ér mellett és piston alkalmazása. Manipuláció közben azonban profúz vérzés léphet fel, mely károsíthatja a belsőfület, a vérzés csillapítása során pedig megsérülhet az arcideg. A reoperációk nagy tapasztalatot igényelnek. Igen nagy a belsőfül sérülésének veszélye: ebben a beteganyagban 3-20% -ban jelentősen károsodik a hallásSziasztok!
Nem értem,ha lehet műteni. akkor miért nem csináltatod meg?Ez inplantátum beültetés lenne? Mert azt csak teljesen siketnek teszik be,úgy tudom.
Ha engem lehetne műteni,akkor már régen kés alá feküdtem volna, sőt már voltam is 1x,mert a doki talált az orrgaratomban egy gennyes gócót 13 éve,és azt mopndta lehet,hogy attól nem hallok.Megműtöttek ,sajna utána még rosszabb lett a hallásom és elküldtek hallókészüléket csináltatni.Én 100 km-re lakom Bp-től,akkor a környéken nem foglalkoztak ilyenekkel sehol.A főnököm annak idején azért akart kirúgni a mhelyemről,mert sokat hiányoztam ez miatt.Sajnos Bpre-elmenni egy teljes napba került,mivel nem volt autóm.Az akkori készülékemet 10 évig hordtam és nagyon szerettem, de sajna a mostani hallásomnak már nem volt jó és már a javítását sem vállalták,mivel nem tb-re vettem.Jó vicc,mert nem adott rá a tb támogatást. Akkor került darabja 100E Ft-ba.Teljesen eladósodtam,két pici gyereket egyedül nevelve,gyerektartás nélkül, de muszáj volt megvennem,hogy tudjak dolgozni.Most is muszáj dolgoznom, de én alig várom hogy hazaérjek és kivegyem.Ha van lehetőség,akkor inkább műteni kell sztem.
A család hozzáállásáról csak annyit jegyeznék meg,hogy az én családommal semmi gond nem volt és nincs is.A húgomnak volt több,mert teljesen lekezelte a férje és az anyósa is ez miatt,egészen addig míg anyám jól ki nem osztotta őket.Azóta nem bántják azért,mert siket.Mintha az ember direkt nem hallana! Ez már kész röhej.
Ébresztőóra nekem ne m kell,mert a férjem ébreszt reggel.Azt a mindenhol villogó csengőt,azt viszont beszerezném,csak nem tudom hol lehet.
Nagyon örülök,hogy ilyen sokan írtok ide és hogy hallók is írnak annak pláne.
Anita
" ilyenkor és bepárásodik a készülék."
Én, páraelszívó tablettát rakok kiürűlt gyógyszer db-ba, éjszakára bele teszem a hallókészülékem.
Ez mindenkinek érdemes csinálni, mert a hamarabb megrozsdásodnak a hajszálvékony huzalozások, és tönkre megy.
Más!
A Rákóczi tér fele menet (Blaha felől) jobb oldalon van 1 hallókészülékes bolt. Ott a legolcsóbb az elem.
800 Ft 6 darab. Nekem pici kell.
Mivel nekem készülékkel kell élnem, sajnos sokszor tapasztaltam, hogy a készülékem meghal egy picit, amikor sokat túrázom, mert a fülem is alig szellőzik ilyenkor és bepárásodik a készülék.
Tud valaki nekem erre egy olyan megoldást találni, hogy azt másnap tudjam gond nélkül használni???
Mert kell pár nap sajnos, amíg helyrerázódik szegény!
Köszi.
Köszi a válaszodat.
Valóban kicsit ideges vagyok. 2001ben elég lelki krízis volt, de végül félretettem, mert reménykedtem, hogy mégsem otosclerosis.
Azért nem akartam, akarok műtétet, mert akkor még nem volt semmi probléma amit a hétköznapokban tapasztaltam volna a hallásom miatt, a műtét veszélyes, több rossz eredményről tudok sajnos, mint jóról. Készüléket is azért nem akartam, mert nem okozott problémát a hallásvesztés.
Köszönöm a türelmedet. Jövő héten megyek vissza az eredménnyel az orvoshoz addig csak pörgetem magam, ilyen vagyok, de igyekszem, és sokat segít, amiket írtok.
És amikor elmentél ahhoz a bizonyos dokihoz 2001-ben, akkor ő mit mondott? Miért nem kértél készüléket? És miért nem műttetted meg magadat? Nem értelek.
Először is ajánlhat az audiológus, ha van nála készülék, akkor megmutatja, milyen lenne jó neked. Ha pedig nincs, akkor elküldhet szaküzletekbe, ahol megnézik, hogy mit tehetnek érted!
A TB támogatás nem tudom most milyen, de nekem, amit ajánlottak 2 hónapja, 60000 Ft darabja úgy, hogy ez a támogatott készülék 30 %-a a teljes árnak, amit nekem kell kifizetni.Sajnos nekem nincs ennyi pénzem.
Figyelj, ne írjál butaságokat, mert látom elég idegesnek tűnsz.
Ha meglesz a készülék, akkor fokozatosan kell használnod, hogy megszokjad a hangokat. Nekem fel sem tűnik a gépiesített hang, talán azért, mert nem hallom elég rendesen.
Fogsz vele hallani, nem is akárhogy!
Majd meglátod, milyen készüléket adnak neked!Kivehető persze!Én be is halnék, ha nem vehetném ki!
Nyugi!
Bbohar,
mondd csak, az egyetemen milyen gondjaid vannak?
Ha még nem volt hallókészüléked, akkor ahhoz nagyon sok türelemre van szükséged. A hangoktól megfájdul a fejed, fülzúgás ... stb. Ez olyan, mint amikor valaki először hord szemüveget. Meg kell szokni mindent, de csak lépésenként.
Láttam olyan ketyerét, amit több helyre be lehet huzalozni. Tehát, amikor kopogtatnak/csengetnek az ajtón, mindenütt villog a lámpa.
Mondjuk az én rozoga lámpámat használom olvasó lámpának is. Úgy, hogy megcsináltatom a mutatóit.
"Ha én ezt mondanám egy ügyfélnek,akkor azt kérdezné,hogy mi a csudának dolgozom pont itt, ahol a kommunikáció elsődleges."
Próbáld ki.
Nem hiszem, hogy "..." így történne. 1x, 1x biztos.
Kedves Hallássérültek!
Nagyon szépen kérlek benneteket, ne tegyétek zárttá. Vagy legalább maradjon olvasható.
Sokkal többen érintettek valamilyen mértékben, mint ahányan írnak, és legalább tájékozódnak a segítségetekkel.
Nekem is van egy 45 éves barátnőm, aki féloldalon nem hall, gyerekkori baleset révén. Most ajánlottam neki, hogy barátkozzon a hallókészülék gondolatával, mert azt vettem észtre, egyre hangosabban beszél társaságban.
Idősödve előbb-utóbb csaknem mindenki közel kerül ehhez a problémához, nekik is segíthet a topikotok.
Köszönjük, ha megmarad az olvashatóság, és sikeres mindennapokat kívánok nektek a hallók között is.
M.
Nem, azt a siketeknek ajánlják, vagy annak, aki hallókészülékkel nem hall.
Neked, ha jól olvastam műtéttel kell megoldani a helyzetet.
Hogy miket lehet dolgozni rossz hallással? Hát, inkább mit nem?
Olyan szakmát válasszon az ember, amiben nem kell a fülét használnia, gondolok itt a telefonos munkákra. Ez mindig attól függ, hogy hogyan tanultál meg kommunikálni, hogyan viszonyulsz az emberekhez, a helyzetekhez és magadhoz, az állapotodhoz.
Én hallok, mert megtanultam hallani, a beszédemben nincs semmi szokatlan, sokan nem is gondolják, hogy hallássérült vagyok, mégis sokszor visszakérdezek, mert ha pl. többen vagyunk, akkor nem mindig értem a másikat a mellékzajok miatt sem.
Mivel csak a bal fülemet használom, az embereknek feltünik amikor jobban elfordítom a fejemet. Nálunk is megszokás és mások is tudják, hogy mindig a jobb oldalukon vagyok, ha sétálunk, vagy csak beszélgetünk. A párom is megszokta, érdekes, mert ő észre sem veszi, amikor beszélgetünk, és én meg jobban megértem őt, amikor beszél, pedig sokan nem is értik. Az ember a társával jobban hozzászokik.
Javaslom neked, hogy érdemes több helyre elmenni érdeklődni, milyen készülékek vannak, mit tanácsolnak ilyen problémára ... stb.
Én a KIND-nél voltam régen, de sajnos nekem is kellene új készülék, mert a 2 fülemet ez a mostani készülék nem tudja úgy összehangolni.
Nekem audiológián ajánlanak készülékeket, gyerekkorom óta ismernek, bízom bennük.
Nekem a telefon mindig rezgőn van, mert a csengőhangját sosem hallom meg. A rezgést sem mindig érzem a gatyámban!
A reggeli ébredésnél nekem nincs szükségem órára, mert mindig időben felkelek, néha túl korán is.
Elmagányosodás? Szerintem nem igaz! Tudod, a legtöbb esetben ott kezdődik a gond, amikor a szülők úgy állnak hozzá a sérült gyermekükhöz, hogy te csak erre vagy képes! Ismerek olyan srácot, aki egyidős velem, olyan a hallása, mint az enyém, és ő sehol nincs hozzám képest. Én megkérdeztem miért van ez így? Mert anyukája féltette...
A szájról olvasást muszáj volt elsajátítani, mert másképp nem tudtam volna követni a beszédet, ha már nem hallottam jól.
Érdekes, mert amióta jobb készülékem van, nem használom a szájról olvasást, és nem is megy olyan jól. Sajnos rengeteg ember van, aki nagyon rosszul artikulál, mint ahogy én is. Ezt egy siket barátom mondta.
Főiskolán gondom van, mert hiába ülök jó helyen, sokan vagyunk és halkan beszél a tanár. És ezért muszáj volt beszereznem egy diktafont.
Ezt a suliban hallássérülteknek engedik.
A jelnyelv csodálatos, minden embernek kellene tudnia! Én is elkezdtem, tanultam is sokat siket embertől, de sajnos nem vagyok/voltam annyit köztük, hogy mindig haladtam volna vele. Én akkor hazaköltöztem és megint máshová kerültem. Sokat dolgoztam és kevés időm volt erre. Meg a barátokra is.
A SINOSZ-t mindenkinek ajánlom, barátokat szereztem onnan, nem csak siketeket és hallássérülteket, hanem hallókat is!
Kedvezményben is részesülsz,és jó csapatba kerülsz.
Röviden ennyit.
Jó Reggelt!
Én mindig azt szoktam mondani, hogy nem fogyatékosság az, ami van nekem, hanem csak egy állapot!
Ez az implantátum ugyanaz amit az otosclerosisosoknak ajánlanak?
Azért jó, hogy írtok, mert megmutatjátok, hogy van élet, emberi kapcsolat, ötöm, munka hallásvesztés után is, nincs vége mindennek, bár nehéz, szomorú, de..számomra pl. biztató, hogy a családtagokkal működik a kapcsolat, hogy néhányan dolgoznak
jó lenne összegyüjteni -miket lehet dolgozni rossz hallással
hogyan lehet kommunikálni
-milyen tipusu készülékek vannak, melyik céghez menjek majd vagy az orvos javasol valamit?
-a rezgőre állított mobiltelefon nem segít az ébresztésben?
-mindenhol azt irjak, hogy elmagányosodnak a hallássérültek, ez igy van? vagy lehet ez ellen küzdeni? ha nem akarsz elszigetelődni?
-szájról olvasást meg lehet tanulni?
-elhiszem hogy jó a jelnyelv de az főleg a siketek egymás közötti kommunikációjára, nem?
Jó reggelt!
Olyan jó, hogy legalább neten teljes értékűként cseveghetünk :)
Amikor én elmentem ahhoz a professzorhoz, aki tönkretette a hallásomat, hogy van-e lehetőségem javítani a hallásomon műtéttel, azt felelte, hogy " Tudja maga, hány ilyen levelet olvasok nap mint nap, amiben arra kérnek, hogy gyógyítsam meg a hallásukat? Örüljön, hogy még van hallásmaradványa, magának új készülék kell, nem implantátum!Cochleáris implantátumról beszélek. Különben is, ahhoz meg kell süketülnie.
Voltam akkor 20 éves és tele reménnyel! Borzasztó volt!
De tudod kellett ehhez még valami: előttem egy olyan fiú várt az orvosra, aki vak volt és siket. Tenyerén kommunikált az édesanyjával. Ez döbbentett rá arra, hogy igen, lehetne rosszabb is, de örülök annak, ami most van.
Csak ennyit akartam.
Sziasztok,
nekem gyerekkoromban fülgyulladás miatt rosszul kezeltek, lehettem 3 éves. Sajnos olyan gyógyszert adott nekem a professzor Pécsett, hogy hallóideg-sorvadás lett az eredménye. Ezt semmivel nem lehet helyrehozni, mivel idegről van szó. Jártunk Pesten, Pécsett és Veszprémben kezeltek. Sokat kínlódtam kiskoromban, mivel gyerekként kicsi fülre akasztva egy marhanagy fülmögötti készüléket nem volt olyan kellemes. Sem a látvány miatt, sem a hasznossága miatt. Én rendes iskolában tanultam és igazából a tanáraim nem voltak felkészülve arra, hogy hogyan kezeljenek. Mindig az első sorba ültettek és nagyon kedvesek voltak. Nem tudták, hogy annak idején szájról olvastam, így lettem negyedikben helyesíró versenyen harmadik! Én mindent édesanyámnak köszönhetek. Ő volt az, aki rengeteget foglalkozott velem. Sajnos csonka családban nőttem fel és apám sosem tudott megbékélni a gondolattal, hogy hallássérült vagyok. Ez abban nyilvánult meg, hogy mindig elfelejtette, hogy nem hallok jól, és úgy kezelt, hogy nincs semmi baj a hallásommal.Pusztán ennyi.
Sosem szerettem az első sorban ülni.De muszáj volt, mert csak így láttam a tanárok száját. Nem voltam olyan jó tanuló, mint a nővérem, aki kitűnő tanuló volt gimnáziumban is.
Nekem jó gyerekkorom volt, apámhoz jártunk lovagolni és ezt imádtam. Csak ott volt majdnem egy végzetes baleset, mivel ha háttal álltam valakinek, nem hallottam semmit, így a lovat sem, amikor fel akart lökni teljes vágtával.
Hallókészülékben szerintem mindenkit leköröznék, mert én elég sokfélét használtam. Főleg Phonak és Widex készülékeket. Fül mögöttit ill. fülbe helyezhetőt.
A két fülem között nagy különbség van, a bal fülemmel jobban hallok, a jobb, mintha nem is működne, sajnos a két fülem között nagyon nagy a különbség, így nincs térhallásom. Tehát azon kívül, hogy nem tudom felmérni, hogy honnan jön a hang, természetesen a magas frekvenciájú hangokat nem is észlelem. Hátulról hiába beszél valaki, vagy nem hallom meg, vagy nem értem mit mond.
Szóval készülék nélkül nem lenne teljes értékű életem. Én már beletörődtem ebbe és ha lenne lehetőségem jobbá tenni a fülemet, már nem akarnám. Megszoktam.
Nem, dehogy teszem, csak azért gondoltam rá, mert alig irt valaki, és gondoltam talán szégyenszerű érzés miatt.
Nagyon jó hogy írtok, tapasztalatokat, megoldásokat élethelyzetekre, ezt szerettem volna egy helyet ahol elmesélhetjük a sikereinket, és a kellemetlenségeinket.
A beszédértésen nem segít a hallókészülék?
Gondolom lesz majd csomó kérdésem, hisz a jövő héten megyek az orvoshoz vissza a aud. vizsg. eredménnyel, még csak itt tartok, azt sem tudom mire számíthatok.
A műtétet ajánlgatja persze mindenki.
Rossz hogy az ember nem tudja, hogy miikor és mennyire lesz ez nehéz probléma. Vagy érdemes csaka jelenre figyelni? Az a baj velem, hogy félek a jövőtől. A jelen nekem oké, én boldog lennék, ha így maradna, még készülék nélkül is, pedig elég súlyos nagyothalló vagyok a papír alapján.
A Demax-ban ajánlottak nekem egyszer egy csengőre szerlhetőt,potom 70E Ft volt és ha csengetnek egy kicsi lámpa világít rajta.Na ezt vegyem észre egy 3,5 szobás lakótelepi lakásban!
Ráadásul feltétel volt egy matávos telefon! Na ez röhej,ha nem hallok és nem tudok telefonálni,akkor ugyan minek nekem a telefon??????