Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Kezdjuk ujra

kriszmam
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10

Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.

Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.

  1. 2019. október 16. 12:0232177.

    Szervusztok!


    Ismét kimaradt egy nap, csakis az én hibámból. Amolyan "sokat akar a szarka"-alapon. No de lám, nem dőlt össze a világ. 


    Az történt ugyanis, hogy zavarba jöttem, és mindezért csakis Tanaria hibáztatható! 


    Hibiszkuszról beszélünk és ő mégis rózsákról ír. Ez nem lehet véletlen, gondoltam, és beleástam magam a botanikába. Olyannyira, hogy egy ideig ott is maradtam. Aztán kifutottam belőle. Mármint az időből. 


    Szóval a hibiszkusz és a rózsa. Persze, hogy nem volt véletlen, hiszen az egyik hibiszkuszfélét kínai rózsának nevezik, ami tudományos nevén is rózsa: Hibiscus rosa-sinensis. Mivel szobanövényként is sokféle van belőle, eszembe jutott, mekkora lelkesedéssel csodáltam meg a menyem egyik szobanövényét, ráadásul hibiszkusznak mertem nevezni, mert egy az egyben olyan, mint egy hibiszkusz (mindjárt meg is mutatom), erre kiderült, hogy az meg japán rózsa, és nem is tartozik a hibiszkuszok népes családjába! Rosa rugosa a tudományos neve, és nevezik még ráncoslevelű rózsának is. 


    Nézem a fiamék ablakában fotózott virágot >>>>, de egy cseppet sem hasonlít a neten látható sorstársaihoz. Mégis hibiszkusz lenne? A menyem eléggé tájékozott ezen a téren és biztosan utánanézett ennek a szépséges virágnak is. Csoda, hogy zavarban vagyok? 


     


     
    előzmény:
    tanaria (32176)
    2019-10-14  19:52
  2. 2019. október 14. 19:5232176.

    Szép estét!


    Emlékszem a Rónai történetére. Pont azért maradt meg, mert Ficsúrt alakította. Most túl késő van, holnap belenézek, mert a többi benyomásomra nem emlékszem.


    A hibiszkuszom most is újra nyílik, az előző rózsa még jóformán el se hervadt. És tele van bimbókkal! Nem rég hoztam be a balkonról. Így köszöni meg, hogy már nem fázik éjszakánként. Anyukám is örvend a rózsáinak.


    Jó éjszakát! 

    előzmény:
    *Szigal* (32175)
    2019-10-14  08:11
  3. 2019. október 14. 08:1132175.

    Még valami, Tanaria. Amikor nálatok voltunk júniusban, éppen nyílt a hibiszkuszod. Később a fotóját is feltetted, ugye? És most megint? Hányszor nyílik egy évben? Igaz, itt, ebben a klímában, szinte folyamatosan látom. Most már botanikailag is összezavarodtam. 

    előzmény:
    *Szigal* (32174)
    2019-10-14  08:04
  4. 2019. október 14. 08:0432174.

    Jó reggelt!


    Ismét kimaradt egy nap, azt sem tudom, hogy miért. 


    Azzal akartam kezdeni, hogy: - De jó, hogy sokan voltak az erdőben, mert nagyon nem szeretem, ha egyedül barangolsz benne. Aztán mégse mondtam semmit, mert ugye, Te már nagy kislány vagy, tudod mit csinálsz. 


    Beleástam magam egy könyvbe, írni is akartam róla, de így mára maradt. Nézegettem a polcaim egyikének gazdag kínálatát, és kezembe kerül egy nem túl vaskos kötet, Csillag a bocskain címmel. Uramisten, gondoltam, ez nem lehet igaz! Két évvel ezelőtt nagy-nagy szükség lett volna rá, a 70-es történetek kapcsán. Színházi szakemberünk kereste, kerestette a könyvet, tudtam, hogy valahol megvan, de nem találtam. Végül körülményes utakon jutott hozzá, maga a 2004-ben, az Aura Kiadónál megjelent könyv szerkesztője küldte el neki. Tanaria, elolvashatod, ott van a 70-es könyv 105. oldalán, Rónai Andrásról van szó benne. Nem is hiszem, hogy el sem olvastam, valamiért csak úgy félretettem. Most annál lelkesebben ástam bele magam. Elolvastam, végigolvastam, nagyon érdekesnek is találtam, de… Ilyenkor döbbenek rá, hogy mindennek oka van, csak éppen nem jövünk rá, hogy mi is az az ok! Híres magyar és izraeli színpadi és filmszínész volt, könyve megjelenése utáni évben halt meg. Rengeteg érdekes történet van benne, sodorja-sodortatja az olvasót, de ugyanakkor túl sok az őszinteségnek álcázott öntömjénezés, és az ugyancsak őszinteségnek látszó, de túlzott erotika. Már mondták nekem, hogy prűd vagyok, igyekszem is megcáfolni, de "a stílus maga az ember"-alapon ez túlfolyik a tűréshatáromon, és valahol hiteltelenné teszi ezt az egész, tragikus elemein túl is rendkívül sikeres életpályát, no meg az íróját.


    Érdekes, hogy ismertem Rónai Andrást, sokat hallottam róla, főleg jót, hiszen remek színésze volt az izraeli Habima színháznak (az itteni nemzetinek), többször is lehettünk ugyanazon légtérben, de soha nem igyekeztem személyesen megismerni. Furcsa, mert a történetei között rengeteg közös ismerősről esik szó, nem is értem, mert a '87-től 2005-ben bekövetkezett haláláig sok alkalom lett volna közelebbi ismeretséget kötni. Cionista volt, tagadhatatlanul, de az ezzel kapcsolatos okfejtései is zavarosak, vagy inkább számomra nem szimpatikusak. 


    Egyszer azt mondtam, hogy nem szeretem a befejezetlen történeteket. És ez is azok közé tartozott - most már múlt időben. Ami még hiányzik: sok filmje közül a leghíresebb, a legjobb 10 magyar film közé sorolt "Valahol Európában" című film, amelyben Rónai András alig 17 évesen alapozta meg pályáját és rögtön a csúcson kezdte! Kerestem a youtube-on, de csak részletek vannak az eredeti 1949-es filmből. Fenn van viszont a jóval utána készült színdarab és még a musical is. Engem a film érdekel és a Ficsúr! Van valakinek valamilyen ötlete?


    Szóval ezért nem jelentkeztem. Aztán tegnap este megkezdődött az őszi ünnepsorozat utolsó, de nyolc napig tartó ünnepe, a sátoros szukot. Majd csak 21.-én ér véget. Aztán jöhetnek a szép hétköznapok, azok mindig érdekesebbek az ünnepeknél. 


    További szép napot! 

    előzmény:
    tanaria (32173)
    2019-10-12  15:41
  5. 2019. október 12. 15:4132173.

    Szép délutánt!


    Örültem a szép, gazdag képeknek. 


    Az én hibiszkuszom is épp nyílik. Az is gazdag szirmú.


    Nagyon kellemes idő van, akármit mondanak, a fiatalok is élvezik a "vénasszonyok nyarát"! Sokan voltak az erdőben.


    Szép hétvégét és jó új hetet!

    előzmény:
    *Szigal* (32172)
    2019-10-12  13:52
  6. 2019. október 12. 13:5232172.

    Végül, és egyelőre utolsósorban: "egész úton hazafelé":


    1. Sok-sok fehér hibiszkusz


    2. és egy gazdagabb szirmú piros.


    3. A halványkék ólomvirágok között üdítő kontraszt.


    4. A szépen gondozott kiskertben egy-két sztrelitziára is rábukkanhatsz (ha kissé kinagyítod a képet). 


    ***


    Nagyon várom már Alsórákosi-Marika jelentkezését! Margaret-Marikáét is! 


    Most egy időre búcsúzom. Szép és izgalommentes hétvégét kívánok! 

    előzmény:
    *Szigal* (32171)
    2019-10-12  13:36
  7. 2019. október 12. 13:3632171.

    Folytatom a tegnapi  fotókkal:


    1. Mit számít, hogy milyen növény, csak jó magas legyen! - gondolja a murvafürt. 


    2. Ettől a látványtól a lélegzetem is elállt - szüret előtti datolyapálmák. 


    3. Közvetlenül alatta…

    előzmény:
    *Szigal* (32170)
    2019-10-12  10:39
  8. 2019. október 12. 10:3932170.

    Másnap csontsűrűség-vizsgálatra mentem, és örömmel jelentem, hogy az eredmények szinte-szinte ugyanazok, mint az éppen két évvel előbbiek. Még mindig messze tartok a kritikus állapottól, pedig csak havi egyetlen tablettát szedek, no és naponta egy-egy szem kálciumot. 


    Kicsit nosztalgiáztam is, mert a busz egy nagyon ismerős megállóban tett le, ahová július óta nem járok, de azért örültem a megálló mögötti látványban (1.)


    2. - 3. Éppen a közeli minimarketből tartottam hazafelé, amikor észrevettem a - sajnos - már halványodó halojelenséget, más nevén melléknapot. Valamiért nagyon jó jelnek érzem…


    4. És megjelentek már a szebbnél szebb őszi felhők is…

    előzmény:
    *Szigal* (32169)
    2019-10-12  10:19
  9. 2019. október 12. 10:1932169.

    Jó reggelt, szép hétvégét és mindent, amit csak akartok! 


    Tegnap engem kapott el a fásultság, pedig kicsit járkáltam, vásárolgattam és kattintgattam is közben. Kellemes idő van, lassan mi is búcsút mondhatunk a nyárnak. Olvasgatok, nagyokat alszom - telik az idő, pedig jól tudjuk, hogy mennyire véges. Ja és közben elkövettem híresen finom zöldségleveseim egyikét. Azt a mindent bele és recept nélkülit. Érdekes, az első izraeli éveinkben tartottuk magunkat az otthoni étkezési szokásokhoz, mármint, hogy leves nélkül nem ebéd az ebéd, aztán az itteni divathoz igazodva, a nyári, nagyon meleg hónapokban mellőzni kezdtük, és az ősz egyik első jele lett, hogy ismét levesekre gondoljunk. 


    Jom Kipur utáni fotók következnek. Azon a napon megpróbáltam a csendet, a mozdulatlanságot fotózni - nem igazán sikerült, de azért mégis megmutatom.


    Semmi sem mozdult, csak a természet máskor elnyomott hangjai tették még varázslatosabbá azt az áldott, időtlen csendet. Még hajók sem voltak a kikötőben… >>>>


    No ennyit a csendről. 

    előzmény:
    tanaria (32168)
    2019-10-10  20:14
  10. 2019. október 10. 20:1432168.

    Köszönöm szépen! Igyekszem én.


    Jó éjt!

    előzmény:
    *Szigal* (32167)
    2019-10-10  07:05
  11. 2019. október 10. 07:0532167.

    Jaj, nem ezt akartam, ennek szomorú története van, felejtsd el.


    Inkább ezt >>>>

    előzmény:
    *Szigal* (32166)
    2019-10-10  06:56
  12. 2019. október 10. 06:5632166.

    Szép, jó éjszaka után, szép,jó reggelt!


    Sikerélménnyel kezdődött a napom, miután már lemondtam, hogy megtalálom az elveszett biztosítási kártyámat. Ma reggel megpróbáltam ismét megkeresni - hát persze, hogy ott volt a szeptember végi vizsgálatok papírjai között! Ilyen kevés kell a boldogsághoz, lám-lám! 


    Megyek a régen esedékes csontsűrűség-vizsgálatra és végre kilépek a csigaházamból is. Vége van az Engesztelés Napjának, már csak a sátoros ünnepek maradtak az őszi sorozatból, és a Szukot csak vasárnap este kezdődik. Tegnap csend lett volna és békesség, de a németországi hírek mindent elrontottak… Jó, hogy nem volt tévé- és rádióadás, de az internet azért működött - sajnos.


    Tanaria, köszönöm, hogy ilyen szépen, baráti módon reagáltál. Én is elkeseredek néha, pedig tudom, hogy a Te életed sokkal nehezebb az enyémnél, és tudod mit? Sokan példát vehetnének rólad. Nem is ragozom tovább, csak azt kívánom, hogy mielőbb dobd a sutba a fásultságot, ami soha nem vezetett jóra. Örülj annak amid van, és fel a fejjel! 


    Keresek Neked egy szép virágot, jó?

    előzmény:
    tanaria (32165)
    2019-10-09  19:59
  13. 2019. október 9. 19:5932165.

    Jó estét!


    Ne aggódj, értem én, nem is bántódtam meg. A valóság az, hogy valami fásultság uralkodik rajtam, ez nem enged belemélyülni. Köszönöm megértésedet.


    Az ima viszont megérintett, mély és tiszta. Gyönyörű! 


    Nagyon örvendek és drukkolok neked, hogy hosszabb távon beváljon ez a módszer!


    Szép, jó éjszakát!

    előzmény:
    *Szigal* (32164)
    2019-10-09  13:04
  14. 2019. október 9. 13:0432164.

    Szervusztok!


    Van egy jó hírem, netán érdekel valakit. Három-négy napig tartó szenvedés van elmúlóban - hogy el ne kiabáljam. Rájöttem - némi baráti segítséggel -, hogy mi lehet a baj, és mi a megoldás. Valószínű ínhüvelygyulladás volt, és gyakran váltogatott hideg, de inkább langyos borogatások segítettek. Érdekes, mert kialakulását többnyire a gépelés, de főleg az egér használata válthatja ki. No ezt - legalább ezt - talán sikerült megoldanunk, ráment néhány napom és éjszakám, de végül mégis diadalt arattam (?), és ezután jobban vigyázok. Lehet vigyázni? No persze, de a sok vigyázás is ronthatja az élet minőségét.


    ***


    Amúgy azt hiszem, elefánt voltam egy porcelánboltban… (32162)


    Nem bántani szándékoztam, csak felhívtam a figyelmet valamire…


     

  15. 2019. október 8. 18:2832163.

    Az ünnepnek most különleges aktualitást ad, hogy feltehetem az alig egy hete elhunyt Karel Gott 1967-es előadásában a Kol Nidre-t, a Fogadalmak Imáját. Ma este ezt éneklik minden zsidó templomban. Sokféle előadásban hallottam már, de most ez a legmeghatóbb számomra.


    A főszerkesztőm is írt az ünnepről, a lehető legeredetibb módon. Most éppen nem találom, de majd előkerül. 


    Addig is olvassátok-hallgassátok - csodálatos! 

    előzmény:
    *Szigal* (32162)
    2019-10-08  14:07
  16. 2019. október 8. 14:0732162.

    Mentségemre szóljon, hogy ugyanazt két különböző helyről linkeltem be. Mielőtt megkezdődne az ünnep, még lesz egy-két mondanivalóm, de most más dolgom akadt. Majd újra jövök! 


     

    előzmény:
    *Szigal* (32161)
    2019-10-08  13:44
  17. 2019. október 8. 13:4432161.

    Szervusztok!


    Örülök, hogy végre megjelentél Tanaria, bár mostanában az az érzésem, hogy gyakran használod az "ugorgyunk" üzemmódot, már többször előfordult, hogy bizonyos felvetésekre, gondolatokra, képekre nem reagálsz. Így azt feltételezem, hogy el sem olvastad-nézted azokat. Nem szemrehányásként mondom, ráadásul azt is tudom, hogy sokkal kevesebb időd van a topikra, mint mondjuk nekem… 


    Ilyenkor, a Jom Kipur (Engesztelés Napja) előtt - a hely, a környezet, a hangulat hatására talán -, számot vetünk mindazzal, ami bennünk, körülöttünk van, bocsánatot kérünk és megbocsátunk, az ember szinte felmagasztalódik, megtisztul. Aztán jön a csend, amikor 25 órára megáll az élet. Annyiszor mondtam már, hadd mondjam még egyszer: ez a nap számomra az összes közül a legkedvesebb! 


    Megosztok Veletek néhány olvasni, vagy csak meghallgatni valót: mindenki lelkének csakis jót tehet. 


    Először ezt - mert egyszerűen gyönyörű!


    Illik megjegyeznem a forrást is

    előzmény:
    tanaria (32160)
    2019-10-08  11:15
  18. 2019. október 8. 11:1532160.

    Szép napot!


    Igen, sokan elmentek. Szomorú, de ez az élet, jó felkészülni rá.


    Gyönyörű napfelkelte felvételt sikerült lekapnod.

    előzmény:
    *Szigal* (32158)
    2019-10-06  09:25
  19. 2019. október 6. 09:3032159.

    A dzsungelbe tegnap beszökött az ősz! (Ady után - szabadon.)


    ***


    Legyen ma is szép napotok és vigyázzatok magatokra, egymásra, mert minden emberből csak egy van, és ez a legigazabb közhely! 

    előzmény:
    *Szigal* (32158)
    2019-10-06  09:25
  20. 2019. október 6. 09:2532158.

    Talán illik az előző hozzászólás hangulatához, talán nem, de jöjjön most napfelkelte, október havának legelső reggeléről. 


    Először a teljes kép, utána a reményt és optimizmust sugárzó lényeg! 

  21. 2019. október 6. 09:1732157.

    Tegnap szomorú emlékeim jöttek elő. Tíz éve hagyott itt bennünket a topik egyetlen férfitagja, Rumcájsz-Gábor. Terveztem, hogy pénteken ott leszek özvegye és gyermekei-unokái mellett a Tel-Regev-i temetőben, de még egy utazást nem mertem vállalni. Viszont felelevenedett néhány emlék, ugyanazon év (2009.) április 10.-éről, Biszli-Judit temetéséről: egy nagyon kellemetlen, amit most nem taglalok, mert egyike volt az Izrael-topikból való kiválásunk okainak. A rossz mellett mindig ott kell lennie egy ellensúlyozó történetnek is: Gábor mellett álltam, amikor Ávrám, Biszli férje hozzánk lépett és megkérte Gabit, hogy folytassuk, éltessük a példa nélküli baráti kapcsolatot, ami az eredeti topikot jellemezte még akkoriban is, mintha tudta volna, hogy a máz már repedezik. Éppen hat hónap múltán, Gabit is elkísértük utolsó útjára. Nimrod-Kati, Kriszmam-Eszter és jómagam akkor még egymásba kapaszkodtunk, sajnos már csak rövid ideig… Éppen egy évre rá, Kati elment, aztán Eszter is. Olyan szomorú emlékek ezek! 


    Találtam egy csodálatos Gábor-fotót - ezt teszem fel emlékére-emlékükre. Nyugodjanak békében mindannyian! 

    előzmény:
    *Szigal* (32156)
    2019-10-06  08:53
  22. 2019. október 6. 08:5332156.

    Még folytatom három kép erejéig, hogy a környezetet is megmutathassam.


     

    előzmény:
    *Szigal* (32155)
    2019-10-06  08:21
  23. 2019. október 6. 08:2132155.

    Köszönöm, te drága zugolvasó Margaret-Marika!



    ***


    Tegnap este tévét néztem tova éjfélig, miután már nem maradt időm egyébre, de kiakadt a jobb csuklóm, erős fájdalommal, Úristen, mi jöhet még? Alig pötyögtetek, pedig dolgoznom is kellene egy kicsit… Ja és ez a ráadás, mert egy-két napja a bal talpam is rendetlenkedik. No ezzel a panasziroda be is zárt! 


    Folytatom a képekkel, talán erről is le kell majd mondanom? Hiszen a jobb kezem nélkül fotózni se tudok majd. 


    ***


    Körbejárjuk a tetőteraszt. 


    1. Másik meghitt sarok.


    2. - 3. Itt emelkedik ki a tulajdonképpeni másik emelet, olyan mint egy kisebb lakás: még egy kis szoba, mellékhelyiség, mosókonyha. A kis szoba lesz a zeneszoba, daruval emelték fel ide a zongorát és a mosógépet, ja és van még egy kis lomtár - egyelőre üresen. Körbejártam. 

    előzmény:
    margaret3711 (32154)
    2019-10-05  18:09
  24. 2019. október 5. 18:0932154.

    előzmény:
    *Szigal* (32153)
    2019-10-05  17:58
  25. 2019. október 5. 17:5832153.

    Szervusztok, jó estét!


    Kicsit nevetséges, hogy többesszámot használtam fennebb, de gondolok az idelátogatókra is! 


    Tanaria, szép és jó volt az a két nap - szerda és csütörtök, de újabb kettő kellett, hogy kipihenjem a fáradalmakat. 


    Szerdán, Timráton érdekes élményben volt részünk. Híre ment az évek óta tartó kutatómunkánknak és hozzánk irányítottak egy fantasztikus történetet. Aki - hozzánk hasonlóan - emlékeket őriz a felmenőiről és azokat esetleg nyilvánosságra is szeretné hozni, egy ötven körüli fiatalember. Páratlan dokumentumok vannak a kezében, többnyire magyarul és ezeket szeretné - segítségünkkel - átvinni a köztudatba, de mindenképpen átadni a jövő nemzedékeknek. Én máig sem tértem magamhoz, olyannyira felkavaró az éppen 80 éve, azaz 1939-ben kezdődő történet. Ha sikerül még jobban beleásnom magam, és az adatok közlésére felhatalmazást is kapok, talán majd itt is megosztom veletek. 


    Csütörtökön próbáltam segíteni a már nagyon fáradt gyermekemen, legalább annyiban, hogy Mokára vigyáztam a teljes felfordulás kritikus pillanataiban. Csak azt sajnálom, hogy már hasznavehetetlenné váltam - legalábbis fizikai munka tekintetében, de azért igyekeztem, legalábbis annyiban, hogy Mokával ne legyünk láb alatt. Először éreztem, hogy a korom-állapotom lelki akadályt (is) jelent…


    A képeket még az előző héten fotóztam, most még az is lehetetlen lett volna. A tetőterasz állapota eléggé siralmas, de majd megváltozik minden, ha a lányomék kézbe veszik a növények-virágok sorsát. Mindennek eljön a maga ideje.  


    1. Bejárati pálmafa.


    2. A tető jobboldali felén lesz a valamikor majd szépséges tetőkert. 


    3. Az előző lakók alaposan elhanyagolták a szőlőt, de maradt még rajta egy-két fürtöcske. Láthatóan! 


    4. Meghitt sarok esti elmélkedésekre.


    ***


    Még el kell mesélnem, hogy a kis barátnőm, Moka hercegnő mosolyt fakasztó módon közlekedik a belső lépcsőkön. Majd megtanulja, muszáj lesz neki. Sőt, a liftben sem akar utazni! 

    előzmény:
    tanaria (32152)
    2019-10-02  10:29

Címlap

top