Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasságban szex nélkül!
Torolt_felhasznalo_214342
Létrehozva: 2011. június 21. 09:39
Kedves lányok, fiúk!
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
szoval, ----most mi lesz??
Alszol?????????????
Adam........
szoval,
IRSZ EGY KONYVET, DE NINCS eleg ESZED ahhoz, hogy EGYEDUL kitalalj dolgokat, vagy talan csak lusta vagy....?
Hagyod az NL tagokat, irjak csak meg szepen OK a mesedet, helyetted.......
Nem vagy buta,
csak gyerekes,
es sajnolom azokat a szegeny tagokat, akik joindulatuan dedolnek neked.
Na,---bizony igaz, hogy "Istenke allatkertjeben"....stb. stb.
Kedves "Ádám"!
Érdekes volt olvasni az írásaidat. ... Ugyanebben a cipőben járok, csak a másik oldalon. Nő vagyok, és a párom nem túl aktív a szexben. Esetleg ha én kezdeményzem.
Én, mint nő másképp látom a helyzetedet. Csak azt tudom írni, h én mit tennék, éreznék "Éva" helyzetében...
üdv
Zs.
egyelőre
egyenlőegyenlőre (egyelőre nem egyenlő egyenlőre)Egyik leggyakoribb helyesírási hiba, nem is szóltam volna, ha csak egyszer látom.
Egyelőre - jelenleg, ezidáig
Egyenlőre - pl. egyenlő részre osztod fel az almát
Kicsit a j****f100-ra is emlekeztetsz : hallatlanul udvarias es papucs volt a nokkel...
U.i.: Ez a téma az elejétől fogva teljes mértékben igaz történet és amit írok, írtam az velem történik és igaz.
Nagyon nem tudom és nem is akarom bizonygatni, hogy ez Én vagyok és nem kamu kitalált történet.
de...
egybe bele megyek, ha valaki itt a fórumon, aki hitelesnek számít, csak is egy ember ír nekem privibe, leírja, hogy ő ki és ír egy telefonszámot majd én felhívom 2-3 percben élőben beszélgetni.
Utána ő megírhatja itt a fórumon, hogy igen valódi ember, valódi történettel...
Inkabb irjad Te az adataidat es majd mi hivunk....
Ejnyebejnye, aztán mi van, ha megadom a számomat, megtetszik a búgó hangom, utána állandóan zaklatsz és nem tudlak lerázni?
Újra itt vagyok!
Egyenlőre nem sok, de még is azt is írhatnám naygyon sok változás történt...
Éva az almult 2 napban változott, pénteken kellemes gyors összecsapott vacsival várt, mivel pénteken Ő sokkal korábban végez és volt lehetősége vacsival várni. (Amugy Éva nagyon sokat főz, tehát maga a vacsi készítése nem volt ujdonság, de a most pénteki még is különleges volt.)
Amikor beléptem az ajtón, oda lépett hozzám, átölelt és nagyon kedvesen rámnézve megkérdezte "éhes vagy drágám"?
Az utána következett órában kicsit szóba hoztam, hogy beszélgessünk arról, hogy mostanában mintha el lennénk egymástól távolodva...
Nagyon lassan kezdtem a témába bele-bele kérdezgetni, mert nem szerettem volna, ha Ő úgy érzi, olyan témát hozok fel, amiröl most Ő nem akar beszélni.
Egyenlőre annyit mondtott, nem tudja mi van vele, Ő ezt annyira nem is fogja fel kritikusnak, mint ahogy Én gondolom.
Higyem el neki, hogy nincs semmi más pasija, de egyenlőre a szex sem hiányzik neki.
A tegnap és a mai napn sokkal jobb volt mint az almult napok/hetek.
Kedves volt, aranyos, és nem beszélt a 2 nap alatt ingerülten.
Az egyik átölelésénél azt mondta, "drágám várj, amíg magamat adom, de magamtól" hidd el nagyon szeretlek, bízz bennem!!!
Az elmult 2 napban, mindenben segítettem neki, megkértem, ha bármi segítséget szeretne, szóljon és segítek.
Ezek után ma függöny mosás volt, és utána mondta mosolyogva, drágám hozd a létrát, segítesz... :)
Folyt. köv...
U.i.: Ez a téma az elejétől fogva teljes mértékben igaz történet és amit írok, írtam az velem történik és igaz.
Nagyon nem tudom és nem is akarom bizonygatni, hogy ez Én vagyok és nem kamu kitalált történet.
de...
egybe bele megyek, ha valaki itt a fórumon, aki hitelesnek számít, csak is egy ember ír nekem privibe, leírja, hogy ő ki és ír egy telefonszámot majd én felhívom 2-3 percben élőben beszélgetni.
Utána ő megírhatja itt a fórumon, hogy igen valódi ember, valódi történettel...
De ha nem olvastad el miért írsz csak úgy?
Ez ráadásul amit írtál abszolúte nem passzol ide...
Nem olvastam el, csak úgy írok:
Volt apóson mondta: "mindenki azt egye meg, amit főzött..."
így jártál.
mert -nem csak az utóbbi időben - nagyon sok lett a kamutopic.....
De a probléma amit felvetettél az létezik, és igaz, hiszen látod mennyi a reakció ....
Egyébként ha értelmes a felvetés akkor tökmindegy hogy maga a történet igaz-e vagy sem...én magam pl visszakereshető vagyok e fórumon 2002 óta, és ha valakinek van türelme végigböngészni a majd 5000 körüli hozzászólásaimat akkor tudja hogy "valódi" ember vagyok.. és cca összerakhatja az elmúlt 8 évem is.... :)
Sok szerencsét hozzá egyébként :))))))
de tulajdonképpen teljesen mindegy hogy igaz-e a történet.....bár én nem vonom kétségbe.. akkor is jót beszélgetünk vitatkozunk... ez a topic már majdnem olyan mint amilyen régen volt az nlc... amiért idejártunk és ittragadtunk (mi) nem tipikus pasik :)
Ez így szomorú, hogy te kényezteted és ő kicsit sem viszonozza a kedveskedésedet....
Vagy konkrétan rákérdezel, hogy szeret-e, kíván-e még, mint férfit vagy te is abbahagyod a kezdeményezést. (amiben sajna benne van, hogy ez annyiban is fog maradni ha neki tényleg nincs rád szüksége...)
Mivel érezhető mennyire bánt ez téged, muszáj valamit lépned....
Azok, amiket most leírtál csak még jobban megerősítenek abban, amit eddig is gondoltam: hogy eltávolodott tőled a feleséged az elmúlt 4 évben - lelkileg. Mintha a gyereknevelés csak az ő gondja lenne. Lehet, hogy ez nem a Te hibád, lehet, hogy ő "happolta" magához, lehet, hogy így érzi magát jó anyának, de ettől még így érzem: a gyerek és ő egy világ, te egy másik. Miért mindig ő fekteti-altatja a gyereket? Már nem pólyás, hogy szoptatni kelljen.
(Amit meg nem értek: miért alszik ő még mindig a gyerekkel? Hisz a gyerek már nagyocska...Egy ágyban alszanak, vagy külön-külön megvan mindenkinek a saját ágya?)
Lassan, szinte észrevétlenül át kellene venned pár feladatot a gyerek körül.
Amit még látok a leírtak alapján az az, hogy a feleséged is szeretne visszatalálni hozzád. Azt nem tudom, hogy lelkileg hiányzik neki a közelséged, vagy lelkiismeretfurdalása van, hogy nem jó feleség...Mindenesetre pozitív, hogy szeretné.
Jól tetted, hogy nem mondtál semmit az este. Hogy miért csak te simogass???? Mert most erre van szükség. Mert őbenne egyelőre elhalkult a vágy, és olyankor simogatni se szeretne az ember lánya, mert hazugságnak vagy kötelességnek érzi.
Tudod, a vágyat visszahozni sokkal hosszadalmasabb és nehezebb dolog, mint elcsitítani....De ha szereted őt, (és persze ő nem távolodott el túlságosan), akkor van esély. Figyelj rá, és gyere rá, hogy mi a "baja". Hogy mitől lett ilyen. Ez egy folyamat volt. ÉS ráadásul elég hosszadalmas. Így lehet, hogy a "visszaállítás" is hosszadalmas lesz.
Neked örömet okoz, mikor látod, hogy élvezi, amit teszel vele? Hogy jó neki az, amit csinálsz? Próbálj ebből az örömből meríteni. És hangolódj rá. Ha sikerül, ő is visszatalálhat hozzád!
Nagyon jónak találom a 432-es hozzászólást!!!! Nagyon igaz, amit ott leír! Azt hiszem, ha azt meg tudnád tenni, nagyon jó úton haladnátok egymás felé.
Ezt itt nem értem?!
Igaz ezt nem rólam gondoljátok, hogy nem valós történetről beszélgetek?
Pedig a történetem nagyon is igazi...
Kedves kamina!
Ahogy elkezdtem olvasni leveled, egyből azt mondtam magamnak AKÁR LEHET, tényleg mi van akkor, ha szerelmes valakibe, akihez még nem került közel, de napi szinten látja, Pl. a munkahelyén.
Ha így is van, szerintem én úgysem tudok közbe szolni, erre nincs jó ötletem.
Lehet, hogy bókokat, udvarlásokat már kapja, de még nem tudott mit kezdeni vele...
Folyt. köv...