Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Állatok - petárdázás
Létrehozva: 2010. december 31. 21:47
Kedves állattartók, kutyások, cicások!
Sajnos, már most is nagyon sok áldozata van a szilveszteri petárdázásnak.
Legyetek szívesek, még ha állandóan kertben tartjátok a kutyáitokat, most erre az egy éjszakára legalább az előszobába vigyétek be.
Egy-egy megrémült állat hihetetlen pánikba tud esni, akár két méter magas kerítéseken is átugrik rémületében.
Iszonyú hideg van, messzire is juthat, bármi baj érheti és a hideg miatt elég nagy a kihűlés veszélye is.
Még csak 9 óra múlt, de már menteni kellett félholt, a nyakörvénél fogva a kerítésen fennakadt kutyust, egy petárdától megijedt és teherautó alá rohant kutyust, akinek az életéért most küzdenek az orvosok.
De nagyon sok kutyus elveszett, akiket gazdáik hiába keresnek már órák óta.
Ha egy picit is szeretitek, akkor nem tőrödtök most azzal, hogy koszos lesz tőle a szoba, hogy a kutyusnak melege lesz a lakásban, a lényeg, hogy biztonságba helyezzétek őket, mert nem biztos, hogy mindegyikük olyan szerencsés lesz, hogy épségben átvészeli és visszakerül hozzátok.
Hál' Istennek, egy happy end!
Gondolom, ez ad erőt, hogy csinálni tudd ezt, a sok megmentett állat segít elviselni a rengeteg borzalmat, amit nap mint nap látsz.
Kívánok Neked még nagyon sok erőt és energiát ehhez!
B.U.É.K !
Ajándékba, meglepetésként állatot ajándékozni szerintem a létező legnagyobb felelőtlenség. Dolly is egy ilyen ajándékozás után került vissza az anyakutya mellé, és ez még a jobbik eset. Így legalább megkapta az esélyt, hogy szerető gazdit kapjon a mi személyünkben. Ő is utálja a durrogást, kertes házban lakunk, Szilveszterkor, vagy ha vihar van, meg van kergülve, rohangál az udvarban, ugat, képtelenség elkapni. Okultunk az első évből, azóta csak pórázon visszük ki ilyenkor. Bent van a szobában, anyósom simogatja, nyugtatja, aztán amikor elcsitul kint minden, szépen kiballag az előszobába a saját alvós dobozába. Fura azért, miután szinte minden híradásban előre figyelmeztették a gazdikat, mégis ennyi elveszett, megrémült és sérült kutya van. Én ezt betudom annak, hogy figyelmetlenek az emberek. Aki meg a lakást félti, szívből ajánlom a tappancsok , és sáros hasak megtörlését. Egy háztartásban csak akad már egy rozoga póló, vagy törölköző.
Sharpikát nem én mentettem, csak a barátnőm kért segítséget neki és a NOÉ-sok vállalták be.
Hát igen, így is hozzá lehet állni a dologhoz!
A tegnap elveszett kutyák 90 százalékát meg lehetett volna előzni egy kis odafigyeléssel, úgy ahogy írtad: lakásban tartással, nyugtatgatással, pórázon sétáltatással.
Amerikában (azt hiszem) végeztek egy felmérést, hogy a gyilkosságokat elkövetők nagyon nagy százaléka (talán 80-90 körül), mielőtt embert ölt volna, állatokat kínzott.
És ha belegondolunk, logikus, hiszen aki először egy védtelen cicát, kutyát kínoz vagy öl meg, az később már bántalmazza az öregeket, gyerekeket, utána pedig már nincs megállás.
Meg fogják tenni mégegyszer, hiszen igazolást kaptak, hogy ez csak egy gyerekcsíny, ami nem komoly.
És addig, amíg egyszer el nem jutunk oda, hogy egy bíró komolyan vegye az állatvédelmi törvényt, amihez neki is tartania kellene magát, hiszen felesküdött, addig még nagyon sok kis állatka hal meg majd kegyetlen módon.
Az állatkínzásos topikban rendszeresen szerepelnek esetek, amik bármilyen elborzasztóak, egyik esetében sem ítéltek meg letöltendő vagy nagyon komoly pénzbüntetést.
Sziasztok!
Segítségét szeretném kérni valakinek aki regisztrált a netboardon.
Ismerősömék láttak ( Győrben, révfaluban 17:30 kor ) egy németjuhászt jó állapotban, nyakörvvel és gazdi nélkül. Be akart szállni az autójukba. Mire megfogták volna elfutott (Damjanich utca irányában) és hívásra nem jött vissza. Hátha valaki keresi.
Szóval fel kellene rakni a netboardra, de mivel egyszer sem sikerült regisztrálnom hátha van olyan aki megteszi.
Köszönöm a segítséget.Én is ezt mondtam abban a másik topicban, de nagyon kikaptam a sok okostojástól.
A másik véglet meg az volt, amikor engem gyilkosoztak le egy harmadikban, mert ki mertem jelenteni, hogy én agyonütöm a legyet, meg a szúnyogot, sőt, a pókot is, mert az egyébként állatimádó lányom betegesen retteg tőlük, még a kaszáspókot meglátva is síkitozott kisebb korában.
Furcsák az emberek, ezért nem lepett meg - az általad feltett kérdésre válaszolva - az sem hogy sokan nem helyezték biztonságba a kedvenceiket.
Köszönöm.
Sajnos semmi más információm nincs a kutyusról. Bőr nyakörve volt ( kb. 3 cm széles és nem annyira használt) de biléta nem. Fiatalnak tűnt mert nagyon barátságos volt. Talán ami különös, hogy a feje vékonyabb/keskenyebb volt az átlagnál.Nemét nem látták. Biztos, hogy gazdis és, hogy gyakran autóztatták, mert a kocsiba mindenképpen be akart szállni. De aztán elfutott.
Köszi, hogy felteszed.
Ezt az egy németjucit keresik Győrben, esetleg szólni kellene nekik, hátha az ő kutyusok volt, legalább tudnák, merre keressék.
- Elszökött egy 5 éves német juhász szuka kutya Győrben (Szabadhegy). Piros nyakörvet visel és nagyon félénk. A petárdától borzasztóan fél. Nagyon várják haza! Tel.: 06-30/5262-978
A múltkor segítséget kértek tőlem egy olyan állatkínzásos videó miatt, ahol idióta szemétládák felgyújtottak egy kiscicát, majd röhögve végignézték és videózták, ahogy sokkosan próbál menekülni, majd amikor meghalt, levizelték, miközben nagyon jókat röhögtek közben.
Iszonyat! Két napig sokkos voltam a videótól.
És ez egy honlapon szerepelt, hiába próbáltuk legalább leszedetni az oldalról, hogy a sok baromja ne kapjon tippeket, nem sikerült.
Ezek ugyanúgy felgyújtják a hajléktalant, a fiatal, védtelen lányt (mindkettőre volt már példa, emlékszünk rá mindannyian, gondolom).
Jaj, de jó, hogy én nem láttam!
Igen, sztem is bármire képes, aki egy védtelen állatot kínoz.
Ezt mi tudjuk, kérdés, hogy az illetékesek mikor döbbenek rá?
Ha ez megtörténik, kevesebb ilyen felháborító ítélet születik majd állatbántalmazási ügyekben.
Talán nem fogják megúszni a kis rohadékok azzal, hogy csak egy gyerekcsíny.
Azt hiszem, mindketten szerencsések vagyunk egymásal.
Nekem van egy megbízható, nyugodt, de nagyon figyelmes jelző kutyám, neki egy gondos gazdija.
Kb. 10 hetesen került hozzám, azt mondták, minden oltást megkapott.
Aztán fél évesen, a legforróbb nyári kánikulában tört ki rajta a szopornyica. Akkor még dolgoztam, majd az összes szabadságom ráment, hogy túlélje.
Elmondani sem lehet, milyen nehéz volt a kiszáradástól megmenteni.... aki látott már olyat, az tudja.
Féltünk nagyon, hogy visszamaradnak idegi tünetek, pár hónapig még időnként furcsán is viselkedett, de azóta teljesen egészséges.
Azt hiszem, valahogy érzi, hogy hálásnak illik lennie.
Szófogadó, de színte csak rám hallgat, másra nem. A család többi tagját is szereti, kedveskedik, de nekik nem engedelmeskedik maradéktalanul.
Szerinted hány évig élhet még? Februárban lesz 10.
A spánielünk most volt 9 éves, nyáron operálták daganattal, egyúttal ivartalaníttattuk is, hála az égnek anyósom is belátta, ha nem akarunk kiskutyákat Dollynak is jobb lesz így. Most is úgy viselkedik, mint egy fiatal kutya. Rohangál, ugrál, pofozza a labdát, hempereg
Nemrég járt kozmetikusnál is, azóta meg mint egy macska, bújik. A szomszéd utcában volt egy helyes kis keverék, kb. 15-16 évet élt. Megbeszéltük a sajátunkkal, hogy legyen kedves kövesse Fülike példáját és szép hosszú életet éljen. A kozmetikus a frászt hozta ránk, Ő egyben az állatorvos asszisztense. Szólt, hogy nagyon lóg a kutya egyik emlője, lehet daganatos az is. Anyósom érthető módon aggódott , mi lesz,ha ismét műteni kell, fél éve műtőtték, és azért elég húzós ára volt. Párom azt mondta, ha úgy áll a helyzet, akkor odaadjuk a spórolt pénzünk egy részét, amit lakásfelújításra tettünk félre, max nem szereltetünk fel légkondit, de a kutya legyen rendben.
Kiszáradást ne mutasd be, sajnos hosszú évekkel ezelőtt az uszkáromat parvo vírus vitte el. Első tünetre orvoshoz vittük, csak nem a megfelelőhöz. 80-as évek végén történt, a doktor úr jó sok pénzt legombolt rólunk, majd mosta kezeit és elirányított az Egyetemre. A kutya addigra már leírhatatlanul rossz állapotban volt, kiszáradás határán anyu fecskendővel próbálta itatni, taxival vittük, betakartuk egy plédbe, mert szegénykémnek annyi ereje sem volt hogy visszatartsa kisebb nagyobb dolgait. Az Egyetemen megkérdezte az ügyeletes, melyik kolléga küldött minket? Amikor meghallotta a nevét csak a fejét csóválta, és egy fillért nem fogadott el, mondván ez az alak már jól kifoszthatta a tárcánkat.
Szegényke, szerencséje van, hogy hozzátok került. Nem sokon múlhatott az élete. Ismét egy példa a felelőtlen szaporításnak.
Milyen fajta kutyus?
Szerintem ha most egészséges, ha nem maradt neki vissza semmi, akkor simán élhet még 5-8 évet is. Sok kutyus elél 16-18 éves koráig. Drukkolok, hogy minél több időt tudjatok még eltölteni szeretetben.
Voltatok vele orvosnál azóta az emlője miatt? Reméljük, nem lesz semmi baja!
Hát van jó pár ilyen orvos ma is, akin egy másik orvos már nem is lepődik meg, hogy milyen állapotban visznek hozzá orvost a kollégájától.
Nekem legalább az orvossal szerencsém volt.
Az utcánk végén lakik már vagy 15 éve, de addig az esetig nem ismertük, mert nem ő a területileg illetékes.
Valahogy éreztem, hogy nem a másik dokort kell hívni, aki az éves oltásolat szokta ....
Nos, ez a doki őszintén megmondta, hgy kizárólag a kutya szervezetén és az ápoláson múlik, túléli-e. Vihetem kórházba, fizethetek vagyont, de semmi garancia, hogy jobban látják el, mint én.
Így aztán megbeszéltem a kutyuskával, hogy én ápolok, ő pedig gyógyul.
Az autómentes garázsba szinte kiköltöztem mellé, talpig köpenyben, gumikesztyűsen, fecskendővel nyomtam a fiz. sóoldatot az összeszorított állkapocs között, pár ml-enként, olyan gyakran, ahogy csak tudtam.
Porrá tört Kalmopyrint dörzsöltem a nyelvére és az innyére, mert semmit nem lehetett lenyeletni vele.
Isszonyatos kinlódás volt, senkit nem engedtem a közelébe, mert ezt akár az ember is elkaphatja.
Ráadásul a júliusi hőség miatt még a padlót is hideg, hypós vízzel locsolgattam, takarítottam a csorgásokat, és írtottam a legyeket.
Egy hét után keztem reménykedni, amikor már ivott önállóan.
Köszi a választ.
Ez nem a szaporításon múlott, hanem azon, hogy nem oltatták be, csak azt füllentették. Ha tudom, hogy hazudtak, beoltattam volna, amikor elhoztam.
Nem törzskönyves kutya, az anya egy jó természetű kuvasz volt, az apa ismeretlen.
Első szaporulat volt, véletlen "termés", mert nem is vette észre a gazda, csak amikor a 2 kölyköt megtalálta a vacokban, a februári fagyban.
A másik akkor elpusztult. Ott jártam el előttük, a kerítésen keresztül láttam a kiskutyát, sajnáltam, olyan zord körülmények között volt, de az anyja szépen szoptatta.
Aztán egyszer megkérdeztem a gazdát, nekem adja-e.? Azt mondta, az "oltások" árát fizessem ki, és vihetem.
Így került hozzám.
Amikor elérte az ivarérettséget, az előző hsz.-ban említett dokival ivartalaníttattam, más orvost nem is engedtem hozzányúlni. Azóta is Ő jön házhoz az éves oltással is. Szerinte is van még pár évünk együtt. Egészséges, csak az esőt nem szereti, olyankor még a postást is csak a házából ugatja.
Megdolgoztál érte, hogy életben maradjon.
Ezt azért egy kórházban valószínűleg nem csinálták volna vele végig.
Volt egy mentett kutyus egy évvel ezelőtt, őt is úgy itattuk és etettük fecskendővel, ujjal lenyomva neki a kaját, vitamint, pasztát, mert a végére annyira legyengült. Ő kórházban volt, de bejártunk hozzá.
Azt hiszem, ha hazaviszem és otthon maradok vele, talán túlélte volna.
Az ilyen csak egy sima szaporító, különben költött volna rá annyit, hogy legalább beoltatja. Az ilyennek csak az számít, hogy minél előbb elvigyék a kicsiket, a többi nem számít.
És volt pofája kifizettetni a nem létező oltást?
De oltási könyvet sem adott? Hiszen a legelső oltásnál automatikusan megkapja a könyvet.
Nagyon sok boldog évet még nektek.
Képzeljétek el, tegnap találtak egy kutyust Budapesten, a X. kerületben, aki a szilveszteri petárdázás áldozata volt.
A furcsaság, hogy a kutyus Dunaharasztiból veszett el.
Elütötte egy autó, amitől megsérült a lába és három lábbal tett meg 60-70 km-t, mire Budapesten valaki megfogta őt.
Nem semmi kutya, kész szerencse, hogy túlélte!
Ezt csak azoknak írom, akiknek elveszett a kutyájuk, hogy ilyen iszonyú távolságot is képesek megtenni a sokk miatt, úgyhogy jóval messzebb is kell keresni a lakóhelytől.
És üzenem a sok felelőtlen petárdázónak is, hogy igen, erre képes a hülye durrogás, ennyire világgá szaladnak tőle az állatok.
Az emlőjében volt daganat még nyáron, le is operálták neki. Azóta már voltunk párszor, mert közben jött az oltás és chipet is kapott. Minden alkalommal megnézték, most azt mondta a doki, ivartalanítás ide vagy oda, a hormonok még tombolhatnak egy darabig, de nyugodjunk meg, csak beduzzadt a tejmirigy és azért lóg neki. Úgy állapodtunk meg, hogy kb. 2 havonta megnézi a kisasszonyt.
Köszi a dícséretet, tegnap filmezni kellett volna amit műveltek. A gyerekem négykézláb rohangált, hogy Ő egy kutyus, és beleugatott a Dolly képébe. Az meg bamba pofával nézett körbe, ennek mi baja?
Egész este kicsi Dolly , Dolly baba, drágaságom szöveg ment, na és persze olyan simi, amitől a kutya szinte elolvadt, puszi jobbról, puszi balról, ölelgette, babusgatta. 
Hurrá!
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/05/12/Letol tendo_foghazbuntetest_kapott_a_kutyadobalo.aspx
Jogos a kérdésed, az oltási könyvet illetően, de nekem akkor eszembe sem jutott, hogy kérjem..
Csak azzal törődtem, hogy abból a csupasz, sáros udvarból kimenekítsem azt a tüneményes kis állatot.
Amikor beteg lett, akkor meg már mindegy volt.....
(Nem akartam belőle veszededést, a bácsi azóta már meg is halt. )