Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Személyiségbeli problémák is lehetnek, esetleg egy pszichiáter felkeresése nem lenne hátrány. Aztán gond lehet anyukád önértékelésével, van-e és milyen a kapcsolata a férfiakkal, érzi-e valaki, hogy szereti őt, stb. Lehetne folytatni a sort.
Még egy ötlet: rá kellene venni őt valami testedzésre, az remekül kitisztitja az ember agyát. Vagy: jóga. Meditáció. Vagy valami újfajta érdeklődési kör, egy csoport stb. De az is lehet, hogy nem azt a fajta életet éli, mint amit szeretne. Azt gondolom, ez az Ő problémája, neki kellene saját magával tisztába jönnie, és akkor Nektek is könnyebb lenne. Őhelyette Te sajnos semmit nem tudsz megtenni.
Persze, én még csak 47 vagyok, és nem az a fajta, aki belenyugszik dolgokba. Én is folyton változtatom magam, igyekszem felismerni, mi bajom van, legalább magamhoz őszinte vagyok. Ez nagyon fontos.
Személyiségbeli problémák is lehetnek, esetleg egy pszichiáter felkeresése nem lenne hátrány. Aztán gond lehet anyukád önértékelésével, van-e és milyen a kapcsolata a férfiakkal, érzi-e valaki, hogy szereti őt, stb. Lehetne folytatni a sort.
Még egy ötlet: rá kellene venni őt valami testedzésre, az remekül kitisztitja az ember agyát. Vagy: jóga. Meditáció. Vagy valami újfajta érdeklődési kör, egy csoport stb. De az is lehet, hogy nem azt a fajta életet éli, mint amit szeretne. Azt gondolom, ez az Ő problémája, neki kellene saját magával tisztába jönnie, és akkor Nektek is könnyebb lenne. Őhelyette Te sajnos semmit nem tudsz megtenni.
Persze, én még csak 47 vagyok, és nem az a fajta, aki belenyugszik dolgokba. Én is folyton változtatom magam, igyekszem felismerni, mi bajom van, legalább magamhoz őszinte vagyok. Ez nagyon fontos.
Sajnos pontosan nem tudom leírni ezeket az eseményeket, de megpróbálom az általam átélt dolgokat elmesélni.
Első pont: a havi nem jött meg időre, s mivel házasságban élek - ami együttjár a rendszeres nemi élettel is - felmerült egy esetleges terhesség is. Mivel fogamzásgátlót már nem írtak fel!!
Rettenetes volt, amikor a terhesség összes tünete jelentkezett, és elmentem a nőgyógyászatra!
Először is körberöhögtek a huszonéves kismamák, majd a nőgyógyász is közölte, hogy 42 évesen ne akarjak gyereket szülni, mert úgysem lesz egészséges!
Szóval teljesen padlót fogtam! :-(((
A hőhullámok azóta is megjelennek, most 46 vagyok, de a kedélyállapotom hullámzása a legnagyobb gond!
Hol nem kívánom a szex-szet, hol pedig rettenetesen szükségem lenne rá.
Csodálom, hogy a férjem még elbir viselni, illetve tűri ezt az állapotot.
Lehet, hogy nagyon szerencsés vagyok???
Mióta nem jön meg a havi, azóta nagyon rosszul érzem magam.
A hőhullámok még mindig előjönnek, sokszor áporodottnak, büdösnek érzem magam, pedig a férjem szerint semmi okom rá.
Van, amikor pedig rettenetesen öreg vagyok, és nem érzem nőnek magam!
A férjem közeledése sokszor vált ki pánikot belőlem, sokszor pedig nem elég! Értitek ezt??
Sajnos hajlamos vagyok magamat hibáztatni, ami néha problémákhoz vezet.
Szóval nehéz időszak, s szerintem csak az tud róla beszélni, aki már átélte!!
Próbáljátok ti is túlélni, mint ahogyan én próbálom!!!
Üdv mindenkinek!
Ibolya
Tény, hogy rendkivül nehéz korszak. Nem tudunk általánositani, sem elkerülni. De a tüneteket lehet és kell is mérsékelni, akkor a környezetnek is sokkal jobb.
Ha már a gyógyteákat emlitetted, nekem a citromfű a csodaszer. Ha nagyon kivagyok, jó forrón sok barna cukorral, isteni. Kicserél szinte !!
Ugyanakkor mikor bent feküdtem , veszélyesztetett terhesen, 1 hölgy meg gyermekfej nagyságú cisztával majdnem +halt, mert nem ismerték fel. Igaz, ez 22 éve volt. Akkor még nem voltak ilyen korszerű diagnosztikai eszközök . :)
Szerintem ne menj sehova, az orvosok csak arra jók, tisztelet a kivételnek, hogy egy bizonyos gyógyszercég gyógyszereit ránktukmálják, nyilván nem önzetlenül. Inkább figyeld magad, ez türelemjáték. Csak akkor keress fel orvost, ha arra gyanakszol, hogy valami komolyabb nőgyogyi problémád van, de akkor feltétlenül menj. A ciklusok hosszának változása ezer ok miatt is megtörténhet, magánügyi problémák, stressz, költözés és ezer egyéb ok miatt. . . . Üdv !
37 éves voltam mikor ikreket szültem császárral. Na már most elmentem az orvoshoz 1 évre rá, hogy nincs semmi pici vérzésem sem. A császárral együtt a méhem is eltávolitották, mert az össz. 7500 gr-i gyerekek után tropára ment. A méhnyakam az +maradt. Ebből kellett volna valaminek lenni. Mondomaz orvosnak, hogy nézzenek +, hogy nehogy idő elött +szünjön a hormon működésem. "örüljön, hogy nem menstruál" válaszolta. Ennyit az orvosok hozzáállásához. Most 60 évesen derült ki, hogy a gerincem a vörös mezőben van csontritkulás diagnózis szerint. Nehogy valaki +elégedjen azzal, hogy a karját belemártják 1 löttybe. Ugyanis azzal mindig a koromnak +felelő dignózist adtak. ELAVÚLT!!! Érdekességnek irom, hogy ellenben a combnyakam a zöld mezőbe esik.
Olvastam 1 könyvet, Hogyan éljük túl a kórházat. 1 am-i főápoló irta. Bármiben kétségeink vannak, nyugodtan kérdezzük + az orvost, nem baj ha hülyének néz. 10 hülye (orvos szerint) kérdés után, lehet, hogy fontos kérdésünk jön!!! Továbbá, ha valamilyen diagnózisban kétségeink vannak, menjünk másik orvoshoz. Ha ketten, hasonló diagnózist állitanak fel, lehet, hogy eltalálták. Senki nem fog helyettünk, az érdekünkben taposni. :)
Anyukád kapott hormon kezelést, vagy milyen terápiát alkalmaztak?
Ez gondolom már az:-)))
Neked?