Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hányás fóbia
2008-07-23 15:061.
Létrehozva: 2008. július 23. 15:06
Hányás fóbia, angolul emetophobia.....Már csak a szó hallatán is rosszul vagy? Kerülsz mindenkit aki csak picit is rosszul van? Menekülsz a köhögő embertől, mert lehet mindjárt hányni fog? Benned a félelem, hogy a legkedvesebb ember mellől is kiszaladnál a világból, de kénytelen vagy segíteni? Félsz a terhesség okozta hányásoktól?Nem jársz iszogatós bulikba, mert nagy veszélyzóna?.Kinek ismerős? Ki szenved ettől hozzám hasonlóan? Szeretnék beszélgetni olyan emberekkel akiknek vannak tapasztalatai, hogy miként állnak ellent ennek a szörnyű állapotnak......Kislány korom óta jelen van és mindeddig azt hittem, rajtam kivül soha senki által nem hallott fóbiával állok szemben....Sőt, anno egy merész elhatározás után is sikerült egy olyan pszihomókusba buknom, aki azt mondta adok én magácskának egy bogyót ami jól meghánytatja, no para.....jó mi? Van valakinek olyan siker sztorija, hogy sikerült megküzdenie vele anélkül, hogy gyógyszeres kezelése lett volna? Esetleg volt annyira bátor, hogy mert hányni??? Annyi annyi kérdés, várok mindenkit akit érdekel, aki érdekelt a témában......
Szia!
Azt hiszem, sejtem, hogyan működik ez a terápia. Valahogy így győztem le egy adott helyen a tériszonyomat. Amikor Győrbe jártam egy évig, minden héten min kétszer át kellett mennem a nagy Duna-hídon. Eleinte úgy tudtam csak átmenni, hogy vagy mereven egyenesen előre vagy felfelé néztem. Ahogy teltek a hetek, megszoktam, s a végefelé már akár ferdén lefelé is tudtam nézni. De sajna csak arra a hídra volt érvényes, de azt hiszem, az is elmúlt.
Én is azt hittem eddig, hogy ha egyszer egy alkalommal "sikerrel" túl lennék rajta, elmúlna. De hát ezek szerint nem?
Szia Utni.....
Érdekes a hozzászolásod....lehföképpen azért, mert akik ebben a fobiában szenvednek, azok életukben igazábol 1x, 2x hánynak, sikerul az életuk során mindenféle elhátiro mechanizmusokat kiépiteni...... én azért lettem szomoru, mert ugy képzeltem el, ha egyszer nekem is sikerzulne hányni, akkor elmulna ez az irracionális félelem.....de olvasván soraid, ez nem ilyen egyszerü.......pusztán leányálom részemröl?? HUuuuuuuuuu
Huuu, csak egy röpke vásárlásra mentem le meglepödve látom hogy sokan vagyunk....egyfelől annyira örülök, hogy végre értenek, átérzik, tapasztalják és mindenki erön felül küzd, hogy kideritse miként lehetne ebböl kigyógyulni......másfelől tapasztaataim szerint a szakemberek tehetetlenül állnak a problémával szemben, nincs konkrét recept....angol oldalakon rengeteg informáciot találtok az emetophobia cim alatt, külföldön képzeljétek csoportosulások, forumok vannak, sőt filmeket gyüjtöttek össze amiben hányás jelenet van.....ott olvastam sikesztorikat...és tudjátok mi a tapasztalat? akár szakemberrel, akár egyedul a megoldás kulcsa, ha nagyon apro lépsekben, felügyelet mellett, rengeteg beszélgetéssel, gyerekkori problémákat feloldva közelitesz magához a rémséghez.....hogy mit értek ezalatt? ha a lelked kész arra hogy nyugodt, irracionális félelmektol mentes, akkor folyamatosan a rettegés tárgyát,magát a hányást kell belevinni a mindennapjainkban......a cikkek alapján volt eset, hogy elöször csak sápadt emberek képeit muttták...aztán hányingertöl szenvedö embereket......aztán akik öklendeztek és ha már az agyad nem reagál pánikszerüen, akkor levetittettek egy hányást......huuuuuu, már most rosszul vagyok......nos, mégis igy müködött....látták, kezdték megszokni, rutinná vált és elmult......én nem hiszek a gyogyszeres kezelésekben.......segit egy idöre, de csak pillnatanyi megoldás.......de a legszörnyubb az, hogy ez a hányás fóbia generálja a többi fobiát is, lásd szociális fobia.....( félelem az emberektol, szorongás, bizonytalanság, kishituség).....hoigy kinek melyik volt elöbb, az már más multbeli események eredméyne, de a vége hogy egymást generálja.......én annyit szeretnék kérni mindenkitöl, hogy maradjon ez a forum, legyen egy olyan hely, amikor szarul vagy, lesz kihez fordulni, egy két biztato szot meghallagatni.......szerintetek nem lenne jó ötlet egyszer összefutni és jol kibeszélgetni magunkat? Aki igy gondolja én nagyon szivesen, rám bármikor számithat, én hiszek benne, hoyg sokat segitene......
kellemes estét mindenkinek!!
Sziasztok!
Én is azt hittem, ritka madár vagyok, de hát ezek szerint vannak sorstársaim...
Én úgy jó egy éve küzdök vele rendszeresen. Valószínüleg gyerekkori "élményekből" fakad, de csak egy éve tudatosult bennem. Akkor kórház lett a vége, jó kis pánikrohammal fűszerezve, bár más is belejátszott (alacsony káliumszint). Eleinte senki nem tudta, én sem, később, pszichiáter-látogatásaim után jöttem rá magamtól. Az szerencsére nem zavar annyira, ha más hány mellettem (nem leszek rosszul én is), de segíteni nem tudok. Már előre félek, mi lesz, ha babát várok. Anyu velem nem volt rosszul, de a húgommal szinte az első naptól hányt.
Nálam megoldás: nyugtató (Rivoltril, doki írta még a pánikrohamokra), hideg levegő, B6 vitamin (egyébként is adják hányásra, hányingerre, hátránya, hogy fokozza az étvágyat hosszabb távon), illetve mogyoró (szigorúan törökmogyoró, a földire allergiás vagyok).
Judy
En is utalok hanyni.Masokat latni es hallani hanyni is utalok,nem valami guszta dolog.Emelyegni meg jobban utalok,mert tudom,hogy abbol hanyas lesz....Pont hetfön rakta tele a gyerekem a lakast,szegeny.De vicces lenne,ha elszaladnek,mert helyettem senki nem takaritja fel es a betegeimet sem gondozza senki helyettem...Mondjuk azt soha nem ertettem,hogy akik hanytatjak magukat,soha nem tudnam magam ravenni.
Azt mondjak,hogy a szajon at legzes es a mely levegövetel segit veszhelyzetben.
Sok szerencset a fobia leküzdesehez.
Hát nem is tudtam, hogy létezik ilyen fóbia, azt hittem, csak nekem van ilyen bajom. Rettegek még a gondolatától is.... Biztos az is közrejátszik, hogy refluxom van és azzal együtt csomószor hányiger.
Az a durva, amikor buszon utazunk gyerekekkel (tanár vagyok), és toppon kell lenni a sok rosszullét közben. Volt hogy másfél órán át tarhattam a zacskót... na nem is tudom, hogy bírtam, de úgy látszik a kötelességtudat segített.
Sziasztok sosrtársak!
Nem gondoltam volna, hogy ennyien vagyunk! Én is ezzel a problémával küszködöm 6 éves korom óta, tudom is, hogy mi váltotta ki a dolgot. Voltam már vele pszichológ usnál, sajna nem sokat segített úgyhogy fogalmam sincs hogyan lehetne leküzdeni! akinek elmondom általában hülyének néz, és annyit mond, hányj egy nagyot az segíteni fog... mintha az csak úgy menne! én is hasonlókat érzek, amikor vki hány mellettem, v. rosszul van, v. én vagyok rosszul: remegés, izzadás, melegem van aztán fázom, szédülés, vérnyomás fel... szóval tipikus pánik. pl. hányinger elleni gyogyi nélkül el sem indulok ot thonról! kb. 1 éve egy jó kis pánikbetegségem is lett emiatt . nálam rapszodikus, hol jobban előjön, hol nem is gondolok rá. pl. tavasszal volt egy hét kb. amikor nem is tudtam meló ba menni se, annyira rajtam volt a dolog! úúúúúúúgy tudom ir igyelni azokat, akik ha rosszul vannak, hánynak egyet aztán röhögnek tovább!!! úgy szeretnék én is ilyen lenni!!!ha van vmi tippetek, ne kíméljetek!!!
Íme, vagy 40 hsz.
http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=198662
És a páromat szilveszterkor kicsit megütötte a pia, de mivel ettől rosszul vagyok őt is ott hagytam és a barátnőm maradt kinn vele!
Hiába életem párja!:)
én ha rosszul vagoyk és arra kerül a sor hogy hányni kell egész egyszerűen elájulok, és valami görcsös szorítás jön rám, mindenemet összeszorítom, aztán csak akkor térek magamhoz amikor már... jön a rókakoma...
nagyon ijesztő lehet, ráadásul ugye ha elesek,beverem a fejem vagy valami...:S
Na erre varrjatok gombot.. esetleg hasonló helyzetben valaki?
Szia!
Végre egy sorstárs ...!:) Én is ezeket produkálom és eddig én is azt hittem, csak Én vagyok ennyire rosszul ettől!
Ha buszmegállóba vagy bárhol olyan áll mellettem aki csak kicsit is rosszul van vagy már undorítóan köhög inkább tovább állok, mert nem bírom végignézni, de még hallgatni sem ha valaki hány!!!
És éppen ebből kifolyólag annyira utálok hányni is hogy már vissza tudom tartani ha kell! Ezt kevesen hiszik el, de aki átérzi ezt tudja!:)
Sziasztok!
Nem gondoltam volna, hogy nekem is valami hasonló lehet, csak nem annyira durva. Szerintem ez nálam ott kezdődött, hogy gyerekkorombna apámék sokat buliztak, sok volt a pia, neki meg gyomorszájszűkülete volt...én meg hallottam, hogy szenved, még a fejemre szorított párna mögül is...
Én sem iszom igazából alkoholt, 2x volt, hogy annyira berúgtam, hogy hánytam, na azóta tudom, hol a határ. De a részegeket kerülöm, a zsúfolt bulikat szintén...és tényleg, ha látom vkin, hogy rosszul van, menekülnék!
Párom szerencsére nme ilyen, sok éve vagyunk együtt, hányni még nem láttam - illetve nem voltam ott,amikor vírusfertőzése volt - de tartott az egész neki 2 napig.
Nekem az a tippem, hogy akkor fog elmúlni, ha gyerekem lesz, mert attól valahogy nem félek, ha gyerek van rosszul, csak sajnálom szegényt.
Van még ötletek esetleg, hogy lehetne ezt leküzdeni?
Szegény kislányomnak (12éves) olyan hányásfóbiája van, hogyha már egy kis hányingere van, sír. De azért, mert ha elkezd hányni,
kórházba is kerül, mert nem bírja abbahagyni.
Az elmúlt 2 évben négyszer voltunk bent vele infúzión. Vmi vírus volt
mindig.
Nagyon sajnáltam szegényt.
Azonnal visszahánytam volna!
Én is életemben 2 nap hánytam, annyira emlékszem, fúúúúúúú!
Az egyik nap egy vírus lehetett, akkor kétszer(gyerekkoromban), meg 2 hónapja béltükrözés előtti nap, amikor is egy folyadékot kell meginni, és utána 1 órán belül 1 l vizet. Csak telítődtem, leerőltettem, erre..........
Mentőért sikítottam, de a férjem mondta, hogy várjunk. Vártunk.
Elmúlt. Egyébként szagoktól egyből inger, mást nem bírok nézni, hallani sem, hogy éppen csinálja, nagyon rossz.
Nevezhetném fóbiának az én állapotomat is.
Ha valaki csak beszél róla, már a torkomban dobog a gyomrom.
Ez nem véletlenül minimum a második topicod erről?
Pár napja már volt 1 itt.