Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nárcisztikus férfi
Létrehozva: 2015. március 17. 15:37
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Több mint 5 éve vagyok együtt egy sráccal és elég komolyan gondoltuk a kapcsolatunkat. Kb fél éve kezdődtek a problémák és a számomra megmagyarázhatatlan és érdekes dolgok. A neten sok helyen utána néztem és beszéltem barátnőimmel és arra jutottam, hogy a pasim nárcisztikus. Nagyon sok helyen lehet olvasni az ilyen típusú férfiról, viszont példák nem nagyon vannak. A lényeg, hogy én dolgozom, keresem a pénzt, főzök, mosok, takarítok, ő otthonról dolgozik, mikor van éppen melója, ami hol van, hol nincs. Úgy érzem egyedül oldok meg mindent, és ő meg csak sajnáltatja magát, hogy neki nincs munkája. A legtöbb beszélgetés róla szól és arról, hogy én mennyire nem vagyok segítőkész irányába és mennyire nem foglalkozom vele. Egy gyárban dolgozom, egész nap állok, eléggé fáradt vagyok sokszor és ezek a feszültségek bennem is jelentkeznek. Lehet nem vagyok elég oda adó. Most pár hete azt mondta elhagy, mert nem én vagyok neki az első, hanem a háztartási feladatok és a munkám, ami egyébként is elfáraszt engem. Akkor nem akartam hogy vége legyen, de most már lassan odáig jutok, hogy inkább leszek egyedül de nem bírom. Viszont most visszatáncolna. Megint kedves, aranyos, vicces, megyünk vacsizni, kirándulni és én teljesen értetlenül állok ez előtt az egész előtt. Mit tegyek?
"...és nem tudom, hogy miből fogok megélni ha ő nem lesz és még azt a keveset sem adja oda ami legalább ételre elég."
Most akkor mi van?
Te tartod el kettőtöket, vagy mégiscsak függsz tőle anyagilag?
Megoldás az ha nem ő költözik el hanem te lelépsz. ...Az hamarabb megy...keres egy szobát ahol elleszel egy ideig ....s könnyebb fenntartani. Meg ha kérnél egy átütemezést a hitel törlesztésre?
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. És minden hozzászólás jót tesz nekem, mert megerősít abban, hogy ez így nem jó.
A történethez hozzá tartozik, hogy bérelünk egy pici kis lakást, amit persze én fizetek.Az elején minden klappolt, minden oké volt. Elvesztette az állását befordult. Úgy gondoltam, hogy ha egy ilyen helyzetben elhagyom, akkor nem vagyok jó társ, és igenis ki kell állnom mellette és együtt meg tudjuk oldani. Sokszor ki se mozdult otthonról, nem keresett semmi állást, inkább sajnáltatta magát. Vele kellett foglalkozni, őt kellett sajnálni.
Aztán az egyik barátjával közösen elkezdtek egy vállalkozást, de döcögősen indult, hol volt pénz hol nem. Ha nem akkor nekem kellett megint vigasztalni és biztatni, hogy menni fog, sikerülni fog.
Azt hittem ez a normális. A párod mellett kiállni és vele lenni jóban rosszban.
De ez a helyzet egyre jobban eldurvult, odáig, hogy nem nem érdekli miből élünk és hogyan. Megy a sajnáltatás és az érzelmi zsarolás.
Már egy ideje érzem, hogy nem stimmel valami és azért is adtam a topiknak a nárcisztikus férfi címet, mert amiket olvastam erről az rá illik.
Minden beszélgetés végén őt kell sajnálni, neki mindig rosszabb mindenkinél, őt senki nem szereti, pedig ő annyi szeretet ad, hogy csak na. Imádja a drámai helyzetetek, ha beszélgetünk órákig bírja mondani.
Mikor azt mondta elmegy, nem akartam, viszont most egyre jobban megerősödik bennem, hogy ez nekem nem jó. A lelki teher mellett már ilyen olyan betegségeim is vannak, ami megrémiszt.
Mikor azt mondtam oké, akkor menj, utána kezdett megváltozni és úgy gondoltam, mint itt sokan, hogy csak azért mert nem tud hova menni, mert kényelmes neki ez a helyzet.
A legnagyobb gond, amit viszont iszonyatosan szégyenlek és ide le merem írni, hogy van hitel a nevemen, kb az ő általa okozott helyzet miatt és nem tudom, hogy miből fogok megélni ha ő nem lesz és még azt a keveset sem adja oda ami legalább ételre elég.
Tudom, hogy egy idióta vagyok, egyre jobban bebizonyosodik és tudom össze kell szednem magam, hogy ebből a helyzetből kimásszak.
Vágyom egy társra és férfira, aki nőként kezel és nőként bánik velem.
Lehet ez a kapcsolat akkora lelki nyomott fog bennem hagyni, hogy nehezen fogok tudni megnyílni másnak.
Lehet nem is Ő a pöcs, ahogy itt olvastam, hanem én
Szeretném ha írnátok még, kíváncsi vagyok a véleményetekre, mert ugye egy külső szemlélő másként látja a dolgokat és szükségem is van rá.
Köszönöm mindenkinek!
Rúgd ki a herét, szerezz helyette egy FÉRFIT ;-)
Nem tudom most én öregedtem meg, lettem cinikus vagy mi a szösz de akkor se értem honnét jön ez a rengeteg társfüggő nő? Hogy jaj, ja akármilyen szemétláda, köcsög is a párom de legalább mégse vagyok egyedül. Mert bármi jobb mint egyedül lenni? Mi a túró van manapság az emberekkel?!!
Ahogy latod, fel eve mik kezdodtek es a tobb, mint 5 evig mi volt akkor?
Ez nem normalis, neked a munkad az elso? megis mibol tomne tele a hasat, ha te nem foznel?
Neki kellene az osszes haztartasi munkat elvegeznie, mivel te penzt keresni jarsz. Ez meg igy atmenetileg el is menne, de hosszutavon persze, nem, hogy te tartsd el meg ki ot. Persze, hogy ezt nem birod egyedul, magadat meg ot is eltartsd, ot meg kiszolgald. Neki kellene minden ugyes bajos dolgot is inteznie. Hogy fer bele neked ide egy gyermek meg? Soha, sehogy. Ettol egyedul is szazszor job, mint kitartani egy pasast, aki halabol szmetul banik veled. Azert mar jo, hogy 5+ ev utan vegre a halyog lehullik a szemedrol, mielott testileg lelkileg teljesen kipurcansz emellett a pioca mellett.
Gondolom, a vacsorazasokat meg a kirandulasokat is mindig te fizeted, mind a kettotoknek.
Figyelj, nem szoktam ilyesmibe belekotni, de nagyon szepen irsz es szep a helyesirasod,szohasznalatod is. Vagd ki ezt az urget, mert kulonb ferfit erdemelsz, menj el inkabb tanulni es elj szebb, ertelmesebb eletet.
Mi az abra? Ez a pasi nagyon is jol tudja, mivel tarthat teged sakkban. Kihasznal,megalaz, hogy ne merj ellenkezni, letorkol, meg szohoz sem juthatsz. Olyanna teszi a helyztet, hogy meg te orulj, hogy eltarthatod, kiszolgalhatod ot. Neki ezt a helyzetet fenn kell tartania, mert mihelyt magadhoz tersz, veszelyben az o keyelmes helyzete. Ezert akar rad ijeszteni, hogy elhagy, nem vagy jo neki. Persze, hogy jo vagy, mert kenyelmes nalad neki. Azert egy masik ilyen hulyet nem konnyen talal. Most mivel latja, hogy megsincs olyan biztos a helyzete, hat kicsit teper akkor inkabb nalad. Te joszagu Uristen!!! Kidobtad mar, vagy meg ott eloskodik?
Narcisszisztikus lenne, ha mentalis beteg lenne. De ez az urge nem beteg, nagyon is tudatos szemetlada.
Ez az!
Hányszor, de hányszor kell elmondanom, hogy szánalomból senkivel ne légy!
Ezerszer írtam már le.Ajajajjjjjjjjj!Falra hányt borsó.
Öt éve tart ez a rémes állapot és te csak most vetted észre?
És, hogy tulajdonképpen csak néhány hete jöttél rá hogy ekkora lekvárban vagy?
Na.Ez nekem sok.
Ez egy pioca,szabadulj meg tole mielobb!Ha nincs borondje kartonokba is lehet csomagolni!
A legrosszabb az amikor a hibáimat hangsúlyozza és én nem érzem jogosnak és bármit is mondok nem hallgatja meg, hanem szerinte őt jobban kell sajnálni.
Tévedtem. Ez nem balfék. Ez egy pöcs. Elnézést
Nem nárcisztikus, hanem érzelmileg próbált zsarolni, csak fordítva sült el és most be van szarva, hogy te hagyod el őt vagy hagyod kisétálni. Kéne a fenének ilyen balfék.
Ezért kérdezem én is mi a felállás anyagilag. Mert annak függvényébe, hogy a férfi lakása vagy együtt bérlik vagy a nő lakása más a kép arról, hogy ki kit használ ki.
Tanmese fiatal, naiv lányoknak.
Ma mesélte az egyik anyuka felháborodva:
Lány és fiú összeakartak költözni. A lány szülei különösebben nem örültek, hogy arra keressenek a fiatalok, hogy lakást béreljenek, és hát azért legalább egy eljegyzés is illő lenne. Megvolt a lánykérés, a fiatalok odaköltöztek a lány szüleihez. Fiú nem sokkal ezután elveszítette az állását. Hosszú idő után após jelölt benyomta valami ismerős által egy jó melóhelyre ahol dőlt is ám a lové. A szülők nem kértek pénzt az ott lakásért, ott étkezésért, mondván gyűjtsék csak! Spórolósan éltek a fiatalok és gyűlt is pénz, a fiú számláján. Eltelt 3 év és a kapcsolat -a fiú szerint ellaposodott-
Felbontotta a jegyességet és elköltözött.
2,5 millót gyűjtött(ek) össze, vagy jobban fogalmazva nem éltek fel, mivel volt hol lakniuk és mit enniük. De az a fiú számláján van és ahhoz persze a csajnak semmi köze. Nem voltak házasok, még bejelentett élettársi közösségben sem éltek, annyira nem, hogy a fiú be sem jelentkezett még ideiglenesen sem a csaj szüleihez.
Szóval ennyit a nem számít a papírról.
Értékeld önmagad!
Ha te egyedül oldassz meg mindent, akkor egyedül sokkal jobb lesz neked! Sőt lehetőséget is adnál arra magadnak, hogy megismerkedhess egy olyan férfival, aki tisztel, megbecsül, értékel, szeret téged és még dolgozik is.
Ennek a pasinak pedig nagyon gyorsan segíts összecsomagolni.
A nárcisztikus nem ezt jelenti.
Ez egy balfék.
Nem is tudom melyik a rosszabb.
Én egyiket sem tűrném.
És ami elrettentett kevés ahhoz, hogy menekülj tőle?
Így nem teljes a történet ....saját lakásba laktok?
Becsültem őt sok mindenért, mert vannak erényei is. Legalább is úgy gondoltam elég sokáig, viszont most valami teljesen más arcát mutatta, és amit láttam az elrettentett.
Az az igazság, hogy nagyon megsajnáltam, így utólag legalább is ezt gondolom. A nehéz gyerekkor, az elvált szülők...
Minél inkább kezdek tisztán látni, valahogy olyan érzésem van, hogy az orromnál fogva vezetett és pontosan tudta, hogy nekem mi a gyengém és hogy meg fogom sajnálni.
A munkáját elvesztette, létszám leépítés. Utána kezdett befordulni, ápoltam a lelkét. Akkor is sajnáltam.
Az a gond, hogy amit leírtál nekem is ez jutott az eszembe. Hogy veszélyben látja a kényelmes életét.
Valahogy kezdek tisztán látni, de még nem tudom magam függetleníteni ettől a helyzettől és azért is kértem itt segítséget tőletek, mint kívülállóktól.
A legrosszabb az amikor a hibáimat hangsúlyozza és én nem érzem jogosnak és bármit is mondok nem hallgatja meg, hanem szerinte őt jobban kell sajnálni.
Igen, igaz a sztori...
Én is készítem el.
Azt gondolom, a szereteten túl bármely kapcsolat elengedhetetlen kelléke, hogy becsülni is tudjuk a másikat.
Egy ilyen embert hogyan lehet?!
Anélkül meg csak ösztön szint, mint az állatoknál?!
Eddig nem zavart,hogy a pasid alkalmi munkákból tengődik,te meg gürizel éjjel-nappal és kiszolgálod minden tekintetben és gyakorlatilag belőled él?
Miféle pasi az ilyen aki így bánik egy nővel és milyen nő az,aki ezt évekig(!) hagyja és egy ilyen gátlástalan,önző,lusta,pióca pasival "gondolja komolyan a kapcsolatukat"? Nem megbántani akarlak,csak gondolkodásra késztetni!
Most a pasi egyszerűen veszélyben látja a kényelmes életét melletted és csak ezért hízeleg! Ennek pedig köze nincs az őszinte szeretethez,ami egy kapcsolatban alap! Nem téged becsül vagy szeret,hanem csak önmagát és ebben soha,de soha nem fog változni! Mindig egyszer fent,egyszer lent lesz a pasi hangulata szerint. Erre pedig nem lehet egy normális életet alapozni.
A helyedben én azonnal úgy rúgnám ki ezt a pasit,hogy csak a puszta seggén csúszna jó messzire!
Ne sajnáld és aggódj miatta,mert biztosan talál majd egy másik nőt,akit szintén évekig kihasználhat és hülyét csinálhat belőle.
Ha mégis mellette maradsz,biztosan mindig gyötörni fog valamiért,egyre több dolog miatt lesz elégedetlen. És ha a megfelelési kényszered miatt majd kikészülsz,folyamatosan szeretőt fog tartani,vagy egyszerűen lelép és téged fog okolni mindenért! Te meg ott maradhatsz kifacsart roncsként és még jó,ha nem gyerekkel.
Szóval menekülj,amig nem késő mert ez a típus csak rosszabb lesz.
Szép fiktív mese.
Szerintem - ha egyáltalán igaz a történeted - ez nem narcizmus, hanem inkább parazitizmus.
Ha a vacsorát is te állod, akkor olajra, de gyorsan!