Fotó

“Sok mindent meg tudunk oldani önerőből, de ezt már nem”

A csóri általános iskola alsó tagozatának épülete alig különbözik egy nagyobb, hagyományos családi háztól. Egy pillanatra el is bizonytalanodunk, jó helyen járunk? Közelről jól látszik, annak ellenére, hogy Csór nem a leghátrányosabb helyzetű települések egyike, megoldhatatlannak tűnő problémák itt is bőven akadnak...

Csór egy kétezer lakosú község, Székesfehérvár és Várpalota között. A helyiek nevetve mondogatják, hogy itt folyton fúj a szél. Rendezett, szép település, ahol nyoma sincs munkanélküliségnek. Nem is lehet. A helyiek többsége talál munkát a környező nagyvárosokban.

 

A Mátyás Király Általános Iskola 1926-ban alakult, a kezdetek óta két épületben, két külön utcában folyik az oktatás.

 

Az alsó tagozat első, második és harmadik osztályát a Fő téri épületben oktatják, családias, otthonos környezetben. A negyedik osztály már nem fér el. 

 

Az osztályok 20, illetve 14-15 tanulóval működnek.

 

Integráló oktatás, angol szakkör, ingyenes lengyeltanítás, ökoiskola cím elnyerése… Hosszasan lehetne sorolni az iskola eredményeit.

 

Hiányzás alig van, ráadásul az iskolán kívüli foglalkozások, táborok is mind népszerűek.

 

 

 

Gyerekek is, tanítók is lelkesen beszélnek az itteni munkáról. “Az óvodai csoportok szinte egy az egyben átjönnek az első osztályba. Mindenki ismer mindenkit, ezért sok tartós barátság születik” – mondják.

 

“Igazi falusi iskola a mienk, saját cicával, szőlővel a kert végében” – mondja az igazgatónő.

 

Tanári szoba, összesen négy asztallal. Ahhoz, hogy ezt kialakítsák, az egyik osztályteremből kellett lecsípni, azért lett ilyen pici.

 

Ami az iskola mellékhelyiségeit illeti, magában az épületben mindössze egyetlen csap van, ez is a folyosó sarkában. Muszáj volt ide tenni egyet, hogy tízórai előtt kezet lehessen mosni.

 

Maguk a mosdók jobb híján ebben a külön épületben kaptak helyet. Az egyik baj éppen ez vele: ahhoz, hogy a gyerekek használni tudják, ki kell menni a kertbe.

 

A felnőttekkel együtt majd’ hatvanan osztoznak a két fiú és a két lány wc-n. Ez – érthetően – főleg télen okoz gondot. Fűtőtestek ugyan vannak, de az ajtók nehezen csukódnak, a gyerekek gyakran nyitva hagyják őket.

 

Ráadásul az elsősök közül sokan nem mernek egyedül átmenni az épületbe…

 

“Nagyon sok mindent meg tudunk oldani önerőből, de ez meghaladja a lehetőségeinket” – mondja az igazgatónő, Cseténé Szabados Amrita Teresa.

 

Az új mosdókat a mostani szolgálati lakásban lehetne kialakítani, ami az iskola épületének végében található. “A tervek készen vannak, már “csak” a forrás hiányzik” – folytatja.

 

“Létrehoztunk egy alapítványt, elektromos hulladékot gyűjtünk, táborokat szervezünk, amit lehet, megszerzünk adományként, és persze folyamatosan pályázatokat írunk. Az apróbb felújításokat mind sikerül saját forrásból finanszíroznunk” – mondja az igazgatónő.

 

 

 

 

Az igazgatónő nem arra a legbüszkébb, hogy milyen nehéz körülmények között tartják fent az iskolát. Még csak nem is arra, milyen eredményesek a diákok. Hanem arra, hogy a gyerekek mindannyian szívből ragaszkodnak a tanáraikhoz, na és persze magához az iskolához.

 

Nézd meg a többi pályázó iskolát is:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.