Amit mindig tudni akartál…

Birs:
késő ősszel érik. Nagyon magas a pektin tartalma, így gyümölcssajt készítésére kiválóan alkalmas. Magas csersavtartalma miatt nyersen nemigen fogyasztjuk.






Bodza: 
hamarosan beérik a vadon termő bodza. A beérett fekete ernyőkről a bogyókat leszedve lekvárt vagy szörpöt lehet készíteni, amelyet töltelékekhez és mártásokhoz használhatunk fel.

Dió:
jelentős energiaértékkel rendelkezik magas fehérje-, zsír-, és szénhidráttartalma miatt. B-, és C-vitamin, valamint kalcium és a foszfortartalma is számottevő. Önállóan is fogyasztjuk, de főként sütemények, torták, főtt és sült tészták ízesítésére használjuk. Sajtok kisérőjeként is kiváló. 

Csipkebogyó:
magas C-vitamin tartalmú vadon termő gyümölcs, amit akkor érdemes leszedni ha már a fagy ” megcsípte”. Elsősorban lekvár készíthető belőle, amelyet sütemények töltésére, mártások készítésére használhatunk fel. Kiszárítva télen ragyogó teát lehet belőle készíteni, arra figyeljünk, hogy nem szabad hosszú hőkezelésnek alávetni, csak mintegy áztatni, hogy C-vitamin tartalma ne károsodjon.

Körte:
táplálkozástani értékét cukor, szervessav, ásványi anyag és pektin tartalma adja. A magház körüli gyümölcsrész oxálsav tartalma miatt vesekő képződést okozhat.

Mandula: 
az alapvető tápanyagtartalma (fehérje, zsír, szénhidrát) magas, ezen kívül jelentős a foszfor, kalcium és vastartalma. A keserű mandula amigdalin tartalma mérgezést okozhat. Elsősorban a cukrásziparban használjuk (marcipán alapanyag). 






 

Mogyoró:
táplálkozástani értéke és felhasználási lehetőségei megegyeznek a diónál megemlítettekkel.

Szeder:
eredetileg a vadon termő tüskés változatát ismerték hazánkban, azonban ma már egyre több házi kertben megtalálható a tüskétlen nagy szemű változata. Magas a C-vitamin és borostyánkősav tartalma. Éretten íze kellemesen savanykás, édeskés. Felhasználási lehetősége lekvár főzés, bólé készítés, leves, sütemények színezése vagy éppen mélyhűtött formában való tartósítás. Ellentétben az eperrel és a málnával a felengedés után is „ropogós” marad.

Szilva:
egyik legelterjedtebb gyümölcsfajtánk, szénhidráttartalma csaknem kizárólag cukor, ezért a belőle készült lekvár cukor nélkül is eltartható. Nyersen fogyasztjuk, készíthetünk belőle befőttet, aszalt szilvát és gyorsfagyasztással is tartósíthatjuk. Főtt és sült tészták töltésére is használhatjuk és sültek mellé párolt vagy savanyított szilvaként is adhatjuk. 

Szőlő:
egyik legízletesebb és legkedveltebb gyümölcsfajtánk. Magas a szőlőcukor és a gyümölcscukor tartalma és élvezeti értékét növeli a magas szervessav tartalom is. A konyhatechnológiában süteményekhez, köretekhez használhatjuk fel.