Folytatódhat a libatömés, de csak kíméletesen

Továbbra is folytatható a szakszerű libatömés Magyarországon – így döntött az Európa Parlament. Az EU állatjóléti stratégiájának részeként eredetileg betiltotta volna a hízott libamáj forgalmazását, de a képviselők leszavazták a javaslatot. Sokan „jelentős magyar sikerként” értékelik a fejleményt, különösen mivel a libahizlalásban érdekelt országok (Franciaország, Spanyolország, Bulgária, Belgium és Magyarország) kisebbségben vannak az Európai Parlamentben.

A Négy Mancs állatvédő szervezet még négy éve indított kampányt a magyar libatenyésztők termékeinek bojkottálására, mert szerintük a ludak tömése (vagyis amikor túletetik az állatot, amitől irreális nagyságúra nő a mája, hogy aztán az egyik legdrágább élelmiszer legyen belőle) az állatok számára elviselhetetlen szenvedést okoz, ezért állatkínzásnak minősül. A Baromfi Terméktanács elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy a kampány mintegy kétmilliárd forint kárt okozott a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszélyeztet.

Eközben egy Békés megyei gazda (akit a libák védőszentje néven emlegetnek) azzal kísérletezik, hogy tömés nélkül produkáljon hízott libamájat. Módszeréről annyit tudni, hogy „gyakori önetetésre” szoktatná az állatokat, és egyedi etetőanyagot használna. Ennél többet nem árul el a tenyésztő, mint mondja, levédetné a találmányt.

A Magyar Állatorvosi Kamara korábbi közleménye szerint nincs probléma az eljárással: „A szakszerű libatömés nem káros a szárnyasok egészségére, fájdalmat nem okoz, lehet úgy végezni, hogy az ne jelentsen állatkínzást” – jelentették ki. Azt elismerték, hogy ilyenkor a táplálék felvétele nem önkéntes, de hangsúlyozták: a nyitott csőrön át a táplálék akadálytalanul jut a nyelőcsőbe, mivel a libának nincs szájpadlása. Szerintük megfigyelhető, hogy tömés előtt az állatok nem félnek, nem próbálnak menekülni.

Az azonban ezzel együtt is elgondolkodtató, hogy tizennégy európai országban betiltották a kényszeretetést.