Az egészséges táplálkozásban a húsok és a felvágottak fontos szerepet töltenek be, melyet elsősorban a magas-, teljes értékű fehérjetartalmuknak köszönhetnek. A húsokban található fehérjék ráadásul nagyon könnyen hasznosulnak, így akár 50 g fedezi a teljes esszenciálisaminosav-szükségletet és a fehérjeigény 20%-át.
Míg a fehérjetartalom a legtöbb húsfajtánál hasonló, addig a húsok energiatartalma a bennük lévő zsír mennyiségétől függ. A pulykahús és a csirkehús általában soványabbak, mint a vörös húsok. Húskészítmények esetén pedig a termék típusa határozza meg az energiatartalmat, így a sonkákban jóval kevesebb kalória van, mint például a szalámikban.
A húsok, felvágottak rendszeres fogyasztásával nemcsak a teljes értékű fehérjék, hanem számos vitaminhoz és ásványi anyaghoz is hozzájut a szervezetbe. Egészséges, változatos táplálkozás esetén a napi B12-vitamin szükséglet mintegy 70%-át húsokkal és húskészítményekkel fedezzük. Jelentős mennyiségű B6-vitamint, illetve cinket is tartalmaznak. A cink számos enzim, továbbá az inzulin alkotórésze, mely részt vesz a szénhidrát anyagcserében. Kiemelkedő még a húsok, illetve belsőségek vastartalma, melynek felszívódása sokkal hatékonyabb, mint a növényekben előforduló vasé. Ráadásul a zöldségekkel együtt elfogyasztott húsok, felvágottak növelik a zöldségekből történő vasfelszívódást is (például: főzelék sült virsli feltéttel).
A Fini Mini termékcsalád tagjai pulyka- és csirkehúsból készülnek. A mini virsli, párizsi és sonka hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek fontosak a fejlődésben lévő gyermekek számára. A B6-vitamin az anyagcserében, az E-vitamin az immunvédekezésben, a kalcium a csontok szilárdságában, a folsav pedig a vérképzésben játszik szerepet, és segíti a vas, illetve B12-vitamin felszívódását.
A gyorsfagyasztott Fini Mini Dinosaurus és Nuggets pulyka mellhús felhasználásával készülnek, tengeri sóval, élelmi rostokkal és kalciummal gazdagítva egy vidám hangulatú ebéd elmaradhatatlan fogásai lehetnek.
A gyermekek étrendjében hetente 3-4 alkalommal szerepeljen húskészítmény, amelyből 1 alkalommal az ebéd részeként (például: virsli, mint főzelék feltét vagy Frankfurti levesben).
Az egy adagra javasolt felvágottmennyiség korcsoportonként, felhasználás szerint eltérő:
|
|
1-3 éves korban |
4-6 éves korban |
7-10 éves korban |
|
Szendvicshez |
15-25 gramm |
20-30 gramm |
30-40 gramm |
|
Leveshez |
20-30 gramm |
30-40 gramm |
40-60 gramm |
|
Feltétként |
25-40 gramm |
40-60 gramm |
50-80 gramm |
Ételkészítésnél törekedjünk a változatosságra. A felvágottak felhasználása széleskörű, a szendvicseken kívül meleg ételeknél feltétként, levesbetétként; rakott, illetve töltött ételekhez, de akár salátákhoz is remekül illik. Próbáljanak ki új recepteket, és vonják be a gyermekeket is az ételkészítésbe, így játékos formában lehet őket a tudatos táplálkozásra nevelni.
A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ilyenkor tanulja meg a gyermek a helyes ételválasztást, alakul ki az ételek preferenciája és az ízlés, rögzülnek a táplálkozási minták. Az egészséges táplálkozás kialakítása csecsemőkorban a hozzátáplálással kezdődik, azonban a későbbiekben is rendkívül fontos. A kisgyermekek még könnyebben hallgatnak a szülői tanácsokra, hatékonyabb a felnőttek példamutatása, mint a serdülőkorban.
A kisgyermekek energiaszükségletét nehéz pontosan meghatározni, mert az életkor, nem, fizikai aktivitás mértéke és a növekedés üteme is befolyásoló tényező. Az optimális energiaellátottság jó jelzője a megfelelő növekedés, túlsúly kialakulása nélkül.
A gyermek étrendjét az egészséges táplálkozási ajánlások, valamint a gyermek ízlésének figyelembevételével célszerű kialakítani. Ennek megfelelően figyeljünk az alábbiakra:
- naponta 0,5 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék → például: 1 dl tejben 114mg, 10 dkg túróban 80mg, 5 dkg sajtban 300mg kalcium van
- naponta 4 adag gyümölcs, zöldség – kivéve burgonya –, amelyből legalább egy adagot nyers formában adjunk
- naponta 3 adag gabonaalapú élelmiszer (pl. kenyér, pékáru, müzli), amelyből legalább 1 adag teljes őrlésű legyen
- naponta 1 adag sovány húsok → pulyka/csirke, illetve sertés/marha 50-50%-ban szerepeljen az étrendben
- sovány felvágottakat, húskészítményeket hetente maximum 3-4 alkalommal adjunk
- hetente legalább egyszer halat egyen a gyermek, lehetőleg változatos elkészítéssel
- folyadékpótlásként elsősorban víz, ásványvíz, tea szerepeljen az étrendben
- minden főétkezésnek (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmaznia kell teljes értékű fehérjéket → ilyenek: túró, sajt, joghurt, tojás, hús vagy hal
- ételkészítésnél csökkentsük a hozzáadott só mennyiségét – a sós íz preferálása tanult folyamat, melyet gyermekkorban még könnyen lehet alakítani
- kevesebb cukrot használjunk édesítésre, azonban 6 éves kor alatti gyermekeknek édesítőszert tartalmazó élelmiszert lehetőleg ne adjunk
- a csípős, erős fűszerek helyett friss zöld fűszerekkel ízesítsük az ételeket.
Változatos étrenddel nemcsak a szükséges kalóriát fedezzük, hanem egyéb fontos anyagokat is biztosítunk a szervezet számára. Ilyenek például a vitaminok, melyek olyan szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a test helyes működéséhez, a növekedéshez, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez. A gyermekek vitaminigénye megfelelő, helyesen összeállított vegyes étrenddel kielégíthető. Azonban bizonyos esetekben megnövekedhet a vitaminigény, és ilyenkor előtérbe kerülnek a vitaminokkal dúsított élelmiszerek, esetleg vitaminpótlás (azonban 4 éves kor alatt nem ajánlott a szupplementáció).
Vitaminhiányhoz vezethetnek:
- a rossz táplálkozási szokások
- az elégtelen táplálékbevitel
- a szélsőséges táplálkozási irányzatok
- lázas állapotok
- egyes emésztőrendszeri betegségek
Gyermekeink egészségéért sokat tehetünk tudatos vásárlással, egészséges és változatos ételkészítéssel, helyes példamutatással, valamint megfelelő információátadással.
A táplálékintoleranciáról és táplálékallergiáról
Napjainkban a táplálékallergiák és –intoleranciák népegészségügyi problémát jelenteknek az érintett populáció növekedése miatt, mely az egyén és családja életminőségét is ronthatja. Fontos, hogy megfelelő élelmiszer-választékot tudjunk biztosítani az ő számukra is, így egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az úgynevezett “mentes” termékek, melyeknek köszönhetően könnyebb az étrendi előírások betartása a változatos étrend biztosítása mellett.
Táplálékintolerancia: valamely élelmiszer-összetevő által kiváltott tünet, immunológiai eltérés nélkül. Két leggyakoribb formája a glutén-, illetve laktózérzékenység. A glutén(liszt)érzékenység egy genetikailag meghatározott autoimmun megbetegedés, melyet vékonybél-nyálkahártyakárosodás és felszívódási zavar jellemez. A lisztérzékenység életünk végéig elkísér bennünket, azonban az étrendi előírások betartásával, megfelelő (gluténmentes) élelmiszerek használatával tünetmentesség érhető el.
A laktózérzékenység a magyar lakosság 25-30%-át érintő, a cukorbontó (laktáz) enzim aktivitásának csökkenése vagy teljes hiánya miatt hasi panaszokat okozó probléma. A gyermekkorban kialakult tejcukor-érzékenység általában átmeneti (pl. egy vírusfertőzés után), azonban felnőttkorban többnyire végleges (idős korban csökkent laktázenzim-termelés miatt). Nagy különbség a gluténérzékenységgel szemben, hogy a laktózintoleranciának különböző szintjei vannak, tehát az egyéni tűrőképesség figyelembevételével akár az alacsony laktóz tartalmú termékek is fogyaszthatók. Akiknél azonban ezek a termékek panaszt okoznak, válasszák a laktózmentes változatokat.
Táplálékallergia: a táplálék, vagy valamely összetevőjére adott kóros, fokozott immunreakció. Az allergiahajlam örökölhető, de kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszanak. Hazánkban a táplálékallergiák néhány %-ban fordulnak elő, nőknél sűrűbben jelentkeznek. Leggyakoribb allergének: tej, tojás, szója, hal, diófélék, gabonafélék. Orvosi diagnózis felállítása után speciális, allergénmentes étrend tartása szükséges. Az élelmiszerek címkéjéről, továbbá a honlapon tájékozódhatnak, hogy mely termékek fogyaszthatók biztonsággal.