Az új sütő olyan, mint egy új férj: össze kell vele szokni

Pár hónappal ezelőtt megérett a helyzet, hogy új sütőt állítsunk be a konyhába. Nem vagyok az a konzumszemléletű alkat, háromszor is meggondolom, hogy valóban szükséges-e, mielőtt újat veszek valamiből, és búcsút intek a réginek, de itt azért már elég egyértelmű jelek mutatkoztak, hogy szegény öreg barátomnak és kollégámnak, a tűzhelynek mennie kell.

A családi tűzhely, az nem véletlenül egy toposz. Oké, az otthon melegét már rég nem az indukciós főzőlap és a villanysütő adja, de az ételt, ami mégiscsak fontos családi szervezőerő, igen.  A kezünk alá kell tehát dolgoznia, nincs mese. Igények viszont vannak, és nem is kicsik, ráadásul jogosak, úgyis a fél életünket ott töltjük, a tűzhely mellett állva. Vagy legalábbis úgy érezzük, hát legyen akkor a lehető legkellemesebb!

Új sütővel új problémák jönnek

Első és legfontosabb követelmény, hogy az új sütő pontosan úgy működjön, mint az előző, csak sokkal jobban. Nos, barátom, ez nem fog összejönni, most szólok, legalábbis eleinte biztosan nem. A sütőnek lelke van ugyanis, még két tök egyforma típusú is képes pont ugyanazzal a beállítással különbözőképpen sütni. Fájdalom, de meg kell ezzel békélni.

Éppen ezért egy percig se higgyed, hogy ha egy receptnél megadják a sütési időt és a hőfokot, akkor az úgy lesz nálad is jó.

A régi sütőmbe betettem az almás lepényt, beállítottam 170 fok alul-felül sütésre, 50 perc múlva kivettem, kész volt a tökéletes sütemény. Az új sütőben meg még a recept sem működött.

Nem ilyen pite, hanem teljes tepsis (Fotó: Image by Finn Bjurvoll Hansen from Pixabay)

Az történt ugyanis, hogy az új sütőnek a tepsije 35 százalékkal nagyobb, mint a régié (kiszámoltam), márpedig a lepény mértékegysége a tepsi. Új időszámítás kezdődött ezzel a családom életében: a száz éve bevált családi receptet át kellett számolni 35 százalékkal nagyobbra. Feladvány: mennyi egy tojás 135 százaléka? Hát innen szép nyerni.

Természetesen a régi beállítások, hőfokok, idők sem működtek, sőt, valahogy minden olyan gyanúsan sokáig sült, mi meg csak ültünk kopogó szemmel az asztal mellett, és vártunk. Tényleg, mekkora biznisz volt már lecserélni a régi sütőt! El kellett telnie nagyjából másfél hónapnak, mire rájöttem, hogy az új sütőben nyugodtan rátekerhetem a hőfokot, nem kell óvatoskodni, mégsem fog megégni semmi, ha odafigyelek.

Amiért megérte új sütőt venni

Az alapfunkciók ma már minden sütőben megvannak, nem is ezek alapján választunk terméket. Vannak viszont bizonyos extrák, amikért érdemes akár több pénzt is kiadni, és amik alkalmasak arra, hogy ellássanak minket a wow-élménnyel, egyben átlendítsenek a kezdeti nehézségeken és bosszúságokon.

A jó pizza majdnem olyan fontos, mint a jó szex

A régi sütőm, bárhogy erőlködött, nem tudott többet kiköhögni magából 250 °C-nál. Aki szokott pizzát sütni, az biztos lefülelte már Heston Blumenthal idevágó tanácsát, miszerint a pizza 350 °C-on nyeri el a legjobb állagot, így ebben nem volt kompromisszum, olyan sütőt kerestem, amelyik tudja is ezt a hőfokot. Bevált, tényleg sokkal jobb pizzák készülnek itthon azóta.

Másik fontos követelmény a kihúzható sütősín. Ez első látásra kényelmi funkciónak tűnik, de 350 °C mellett a „kényelem” elég nehezen értelmezhető fogalom. Ezzel a hőmérséklettel már egy pillanatnyi találkozás is súlyos égési sérülést eredményez, innentől kezdve tehát biztonsági kérdésről beszélünk. A kihúzható sütősín azt jelenti, hogy nem a tepsivel kell zsonglőrködni, hanem tartóval együtt ki lehet húzni azt a forró sütőből, így biztosan nem fog ránk borulni, mondjuk, a forró pecsenyezsír.

Szintén érdemes ragaszkodni a többrétegű üvegajtóhoz. Ez nemcsak azért praktikus, mert nem forrósodik át, így nem éget meg, ha véletlenül hozzáérünk, hanem az energiafelhasználás szempontjából is szerencsés, ha bent marad a hő. Meg a konyhát sem melegíti fel a sütő, ami kánikulában szintén értékes tulajdonság.

Az pedig már végképp a luxusok luxusa, ha a sütő képes megtisztítani önmagát. Én ezzel eddig nem sokat törődtem, a sütőléttel szerintem együtt jár, hogy felfröccsen az oldalára ez-az, viszont roppant simogató érzés, ha erőfeszítés nélkül, gombnyomásra megoldódik ez a probléma.

Hasznos szolgálatot tehet a gőzfunkció is (plus steam funkcióként kell keresni), amitől porhanyósabbra sülnek a húsok, nagyobbra nőnek a kelt tészták, és még a kenyér héja is ropogósabb lesz. Végül azonban abban maradtam magammal, hogy ha ilyesmire támad igényem, majd beteszek egy kis tál vizet a sütőbe, és ezzel ki is pipálhatjuk a kérdést.

Korábban azt sem igazán értettem, hogy miért lett akkora divat beépíteni a konyhai eszközöket. Jobban néz ki, ez nyilvánvaló, csak kérdés, hogy megéri-e az árát és a felfordulást. Igen, határozottan. A beépített főzőlap mögé ugyanis nem csordul be a kifutó leves, tehát sokkal könnyebb tisztán tartani, a sütőt pedig nem muszáj térdmagasságba tenni, hogy hajlonghassunk előtte, hanem kényelmesen, pultmagasságban csekkolhatjuk, hogy mi újság az ebéddel.

Mindent egybevetve két hónap intenzív sütés-főzés, sőt aszalás után mondhatom el, hogy új kollégám, a sütő tökéletesen a kezem alá dolgozik, összecsiszolódtunk. Nem volt könnyű és káromkodásmentes menet, de megérte.