Az iskolai büfékben még mindig az édességek hódítanak

Látszólag változott, valójában nem sokkal jobb a helyzet 2012 óta, amikor is egy huszárvágással úgy döntött a kormány, hogy rendet tesz az iskolai büfékben. Akkor sokan teljes Armageddont vizionáltak, azt képzelvén, hogy majd teljes kiőrlésű pogácsákat majszolnak a gyerekek a nagyszünetben, miközben organikus narancslét kortyolgatnak. 

Sajnos ez közel sincs így, az iskolai büfések biztosra mennek, és nem kockáztatnak, nehogy a megszokott ügyfélkör a sarki kisboltban költse el a pénzét. Az általunk megkérdezett szülők és gyerekek elmondása alapján a kínálat egyáltalán nem változott vagy csak kis részben, pedig a jogszabály elég határozottan fogalmaz a kérdésben. A törvény szerint például a klasszikus kóla nem is figyelhetne a polcokon, mert több cukrot tartalmaz, mint  8 gramm/100 milliliter (11 grammot mindkét termék), ehhez képest több helyen is kapható. Ahol nem, ott csak a kissé kevesebb cukrot tartalmazó (6-7 gramm/100 milliliter) jeges teák kaphatóak, de gyakori a nektárok, gyümölcsitalok forgalmazása is. Egyszerűen azért, mert ezek jóval könnyebben megfizethetők, mint a 100 százalékos társaik. 

A kakaós csiga nem a legegészségesebb Fotó: FB

A kakaós csiga, túrós táska egyaránt sláger, a zsömlében szalámi, párizsi vagy sonka egyaránt kedvelt termék. Nem is lenne ezekkel sok baj – bár a párizsik hústartalmáról lehetne vitatkozni –, ha a zsömle nem fehér lenne, vagy nem a legócskább margarin kerülne sok helyen a húsok alá. A hasábburgonya majonézzel finom ugyan, de szintén nem az egészség csúcsa, bár konkrétan az új jogszabály nem tiltja. 

Az általam megkérdezettek közt volt, akinek a gyereke budai elit gimnáziumba jár, de kérdeztem vidéken élő általános iskolába járó gyerek szülőjét, szakiskolában tanulót és alternatívba járót egyaránt.

„Kevesen keressük a zöldséget”

Kati két fia, Áron és Lehel egyaránt azt mondták, sokkal jobb is lehetne a sulibüfé kínálata. A 17 és 18 éves srácok szívesen ennének több zöldséget, salátát, ám ha van is a büfében, a majonézzel leöntött kukorica- vagy burgonyasaláta nem elég vonzó a gyerekeknek. Teljes kiőrlésű termék egyáltalán nincs, a szokásos csokik, nyalókák, péksütemények kaphatóak. „Néha próbáljuk mondani a büfésnek, hogy mit kellene hozni, de azt mondja, annyira kevesen keressük a zöldségeket, hogy nem éri meg, mert csak dobhatja ki.”

Anna egy vidéki állami általános iskolába jár. Szerinte nem sokat változott a helyzet a két év alatt, nagyjából ugyanazt árulják a büfében, mint korábban. Kóla nincs, de Fanta például kapható, ami nem sokkal egészségesebb, de szerencsére nem kötelező ezt innia annak, aki nem akarja, kaphatóak 100 százalékos gyümölcslevek is, sőt egy ideje instant zabkásákat is tartanak a büfében a szendvicsek meg a péksütemények mellett. 

Abban minden általam megkeresett szülő egyetértett, hogy a kínálat még mindig erősen az édességek felé mozdul el, és roppant kevés egészséges vagy legalább kevésbé káros élelmiszer kapható. „Mintha a büfék kínálata megrekedt volna 2000 környékén, ugyanazokat árulják, mint korábban, pedig ma már nagyon sok finom és egészséges étel kapható, igaz, némi utánajárást igényelne. Biztos sokkal könnyebb csak egy boltba lemenni a csokikért meg az üdítőkért” – írta kicsit felháborodva egyikük. 

A másik oldalnak sem könnyű

Persze ez nem arról szól, hogy a büfés ki akarja nyírni a gyerekeket, és direkt rossz minőségű élelmiszereket tesz a polcokra, hanem arról, hogy a gyerekek nem feltétlenül az egészséges ételek iránt vonzódnak. 

Varga István évekig szállított ebédet és tízórait óvodákba és iskolákba. Tapasztalata szerint már a teljes őrlésű lisztből készült habarás is kiverte a biztosítékot néhány gyereknél, a zöldségekkel, mint a répa és az uborka nem is igen tudtak mit kezdeni, egyedül a gyümölcsök hozták lázba a gyerekeket. Hosszú folyamat volt, mire elfogadták a barna rizsből készült tejberizst vagy a zabpelyhes sütit aszalványokkal. „Hiába jeleztek vissza a szülők, hogy a gyereknek javult az emésztése, vagy épp jobban telítették az ételek, sok esetben a családot is át kellett szoktatnunk, vagy legalább megpróbálni. Mert hiába eszik bent a suliban egészségesen a gyerek, ha otthon várja a chips meg a hamburger, akkor nem fog másnap zöldségfasírtot enni.

Az ételszállításnál nagy energiákat fektettünk az edukációra, és persze csak azok a helyek jöhettek szóba, ahol a pedagógusok aktív szerepet vállaltak abban, hogy segítsék a munkánkat. Megdöbbentő volt látni, hogy már egészen kicsiként, 3-4 évesen sem voltak nyitottak az újdonságokra, nem ismerték a barna tésztát, a korpás zsömlét, a zabkását, de ha nem burgonya vagy fehér rizs volt a köret, azt is nehezen ették meg. Pedig kis korban érdemes elkezdeni a kísérletezést és minél színesebben táplálni a gyereket.”  Varga István cége egy idő után váltott, annyira szembeszélben kellett dolgozniuk, és inkább más terület felé nyitottak. 

Minden ötödik gyerek túlsúlyos

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közlése szerint a  31,5 millió 5-19 éves gyermek mért adatai alapján az elmúlt 40 évben az elhízott gyermekek száma világviszonylatban tízszeresére
nőtt. Ebben a vizsgálatban magyar gyerekek is részt vettek, és az eredmények azt mutatják, hogy a Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel Magyarország jelenleg a lányoknál világviszonylatban a túlsúlyt tekintve 99., az elhízást tekintve pedig a 85. helyen áll. Fiúknál a túlsúlyt nézve hazánk valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van, az 50. helyet foglalja el, míg az elhízást nézve az 54. helyen áll. Ezek a számok mind jelentős javulást mutatnak a korábbi évek eredményeihez képest. Nem mellékes tény, hogy a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élők a leginkább elhízottak, míg a legvékonyabbak Közép-Magyarországon. Itt az előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó. Ennek egyik oka vélhetően az anyagiakban keresendő, mert az tény, hogy az alacsony jövedelműek számára elérhető alapanyagok kalóriadúsak, szénhidrátban gazdagok. 

Ki ellenőriz?

Megkerestük az ügyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, akik a Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) irányítottak, onnan írásbeli kérdéseinkre egyáltalán nem érkezett válasz, telefonos érdeklődésünkre közölték, hogy ez az ügy és a téma feltehetően az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz (OTH) tartozik.

Azt szerettük volna megtudni, hogy ellenőrzi-e valamelyik hatóság, hogy a büfék betartják-e az Emmi által meghatározott termékek árusítását, és nem árulnak-e tiltott termékeket. Illetve azt, hogy van-e esetleg tapasztalat arról, mennyire sikerült átültetni a gyakorlatba az új rendszert. Levelünkre végül a Nemzeti Népegészségügyi Központ  (NNK) válaszolt. Ebben azt írják, hogy ellenőrzési szervként a járási hivatalok vannak kijelölve, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai irányításával.

„Iskolabüfében és automatában a NETA-törvény  (Népegészségügyi termékadó) hatálya alá tartozó, gyárilag csomagolt, magas cukor-, sótartalmú élelmiszerek, energiaital, valamint dohánytermék és alkohol nem árusítható. A szabályozás már 2012-től érvényes, tehát a rendszer nem új keletű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolabüfések komolyan törekednek a jogszabályi előírások betartására, aminek bizonyítéka, hogy 2017-ről 2018-ra, azaz egy év alatt jelentősen csökkent a kifogásolt áruk aránya. Az ellenőrzések 2019-ben is folytatódnak” – írták.