Nem mindegy, hogy hol szedjük magunknak az epret

Rendkívüli népszerűségnek örvendenek mostanában a szedd magad eperföldek, ahol a vásárló maga szedheti tele a kosarát a pirosló gyümölccsel, és ez nem véletlen. Egy ilyen kiruccanás nemcsak hétvégi programnak szuper – a friss levegőn végzett, könnyű fizikai munka képes helyre billenteni az ember testi-lelki egyensúlyát – ugyanakkor egy ilyen megmozdulásnak a gazdasági haszna is elég számottevő. Amíg a boltban akár kétezer forintot, vagy annál többet is elkérhetnek a szamóca kilójáért, ha magunknak szedjük, harmadannyiért is hozzájuthatunk a gyümölcshöz.

Aki eddig mindig az üzletekben vásárolta az epret, nehezen tudja elképzelni, hogy hogy megy az ilyesmi. Mármint, persze azon túl, hogy odamegy, szed, fizet, majd otthon nekilát a befőzésnek. Egyáltalán, mit kell csinálni, hogy kell viselkedni egy szedd magad eperföldön?

Szedd maga eper etikett

Ahogy, mondjuk, egy éttermi étkezésnek, úgy a szamócaszedésnek is van etikettje, ám – hogy az előző példánál maradjunk – egyáltalán nem mindegy, hogy egy önkiszolgáló talponállóba megyünk-e, vagy egy fine dining étterembe, mivel az eperföldek között ugyanígy hatalmas különbségek vannak.

Epret szedni nemcsak hasznos, de romantikus is. (Fotó: Getty Images)

Háromféle epertermelővel beszéltem: az első egy olyan gazda volt, aki nem enged be idegeneket a földjére. Ami megterem, leszedik, majd a saját üzletükben értékesítik is – jellemzően a bolti árnál jóval olcsóbban: a fél ökölnyi méretű, csodásan illatos epret 1800, a kisebbeket 1400 forintért kilónként. A ceglédi gazda a felvetésemre csodálkozva kérdezett vissza: „Tényleg van, aki ráengedi a földjére az idegeneket?” Azt ő csak úgy tudná elképzelni, ha a kényszer szülné: például nem tudnák leszedni maguk a termést, vagy nem kapna munkásokat, akik besegítenek.

A szamócaszedésnek megvan a módja, akkor jó és érett a gyümölcs, ha könnyű leszedni, és cuppan, amikor lejön a szárról.

Aki nem tudja, hogy kell szedni, az hatalmas kárt okozhat, például, ha éretlenül tépi le a gyümölcsöt, sőt, akár tönkre is teheti vele a palántát, nem is beszélve a letaposásról.

A másik végletet azok a területek jelentik, amelyeket direkt szedd magad eperföldként telepítettek. Egy-egy ilyen cégnek több területe is lehet, amelyekről a termést soha nem maguk, hanem mindig a vásárlók szedik le. Az egyik ilyen, Nyugat-magyarországi vállalkozás tulajdonosa elmondta: semmi különös szabály vagy elvárás nincs a vevőik felé. Érkezéskor lemérik a saját kosarat vagy ládát, vagy, ha nem hozott magával a vevő, helyben vásárolhat. Mindenki annyi epret szed, amennyit akar és onnan, ahonnan tetszik. Távozás előtt lemérik a gyümölcsöt, levonják a göngyöleg súlyát, fizetnek a vevők és viszontlátásra. Az ilyen földeken idén mintegy 600 forintos áron lehet hozzájutni a gyümölcshöz, de indulás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy egyáltalán van-e érett gyümölcs.

Bioeper organikus gazdaságból

Harmadikként egy lajosmizsei termelővel beszéltem, akinél 10 ezer tő szamóca várja a vendégeket, ám ez csak a gazdaság egyik lába, mivel a tanyán más zöldségeket, gyümölcsöket is termelnek és állatokat is tartanak. Az összes munkát a tulajdonos és a barátja végzi a saját kezével, és – ahogy fogalmaz – amiért ennyit dolgoznak térden csúszva, azt szeretik és tisztelik. Ugyanezt a szeretetet és tiszteletet kérik azoktól a családoktól is, akik náluk szeretnének epret szedni.

Nagyon kevés embert engednek be a tanyára, naponta legfeljebb 4-6 családot, őket is előzetes bejelentkezés után és nagyon fontosnak tartják, hogy aki odamegy, azt kapja, amit várt és le tudja szedni az a mennyiséget, amiben megegyeztek.

Ehhez persze rugalmasságra van szükség: az eper nem érik parancsszóra, csak napfényre és melegre. Sőt, egész évben sem érik, csak május-júniusban, néhány hétig, és ez szintén alázatot és alkalmazkodást kíván. „Társa szeretnék lenni a környezetemnek, a természetes folyamatokat szeretném támogatni. Csak olyan vegyszereket használunk, amik egy ökogazdaságban megengedettek, és azokat is csak sziromhullásig, utána már nem. Ez az eper biztosan nincs agyon vegyszerezve” – magyarázta a termelő, aki megkért, hogy ne írjam le a nevét, mert semmiképp sem szeretne a figyelem középpontjába kerülni.

Csak a szép, egyenletesen piros epret érdemes leszedni. (Fotó: Getty Images)

És hogy mit kér azoktól, akik az ő földjén szeretnének epret szedni?

• Először is, hagyják otthon a problémáikat, kapcsolódjanak ki és élvezzék, amit csinálnak, próbáljanak meg örülni.
• Illendően, tisztelettel bánjanak az emberrel, aki megtermelte a gyümölcsöt.
• Szedés közben guggoljanak, térdeljenek le, úgy vegyék szemügyre az eperszemeket.
• Lehetőleg az egyenletes színűre érett gyümölcsöt szedjék. Fogják meg bátran, három ujjal és ami érett, az könnyen le fog jönni a szárról.
• Kóstolni szabad, sőt, kell is, hogy tudja a vásárló, melyik ízlik neki a legjobban.
• Nyugodtan lehet szedni, amelyik tetszik, mivel a szomszéd fűje mindig zöldebb, a másik sorban mindig szebben piroslanak az eprek.
• Végül pedig örüljenek a lehetőségnek, hogy friss, finom és jó minőségű gyümölcshöz juthattak, amiben a saját munkájuk is benne van.

Így készíts eperlekvárt

• Indulhat az eperdzsem befőzés
• Na, most van itt az eperszezon, készíts dzsemet és szörpöt egyszerre!
• Fergeteges ízélmény: gyömbéres eperlekvár