Ronaldo után más focisták is vízre cserélték a kólát: tényleg annyira egészségtelen?

A sztárfocista Ronaldo szerint kóla helyett jobban tesszük, ha vizet iszunk. Káros a kóla az egészségre? És egyáltalán miből készül a két legnépszerűbb szénsavas termék?

Farkas E. Lina

2021. Június 17.

Két nappal ezelőtt a portugál sztárfocista, Cristiano Ronaldo nem nézte jó szemmel, hogy kólát tettek elé a sajtótájékoztatón, el is tüntette az üdítőket azzal a kommenttel, hogy “igyatok vizet”. Köztudott, hogy a 36 éves futballcsillag szinte mániákusan odafigyel az egészségére, korábban azt is elárulta, hogy bosszantja, amikor a fia szénsavas üdítőket iszik. Ronaldo után beállt a sorba egy másik focista is, szerdán a Svájcnak két gólt vágó olasz Manuel Locatelli cserélte vízre az üdítőt. Nincs mit szépíteni

a kóla tényleg nem az egészségünket szolgálja

pláne, ha sokat iszunk belőle. Mára nagy cukortartalma miatt sem: korábban megállapították, hogy a cukortartalmú italok rontják a fogat, továbbá növelik a cukorbetegség és metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

Nem jó reklám ez a kólának

A Gurdian azt írta, hogy Ronaldo akciója nyomán a Coca-Cola milliárdokat veszített az értékéből, de azért nem súlyos a helyzet, az árfolyam jóval többet esett a június 11-i, pénteki csúcs és a hétfői nyitás között. A Coca-Cola nyilatkozata szerint mindenkinek joga van a maga preferenciáihoz.

Tényleg rengeteg cukrot viszünk be a szervezetünkbe, ha kólát iszunk. Egy doboz (330 ml) amerikai Coca-Cola ugyanis 33 grammnyi, nagyjából 9-10 teáskanálnyi cukrot tartalmaz, magyarban még ennél is több, 37 gramm cukor található, mi tehát inkább 10-11 teáskanálnyi cukrot nyelünk be egy doboz kólával.

És arra is egyre több a bizonyíték, hogy a túlzott kólafogyasztás hypokalaemia betegséghez vezet. Ez annyit jelent, hogy a vérben csökken a kálium mennyisége, ami a létfontosságú izomfunkciókra káros hatással van. A hypokalaemia-t a glükóz, a fruktóz és a koffein okozza, ezek mind megtalálhatók a kólában, illetve ezek az üdítőitalok három leggyakoribb összetevője.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a kóla fogyasztása során a problémát főleg az jelenti, ha mértéktelenül iszunk belőle. Ezt igazolja az ötvenéves George Prior esete, aki 2014-ben úgy döntött, túladagolja a kólát: naponta 10 dobozzal ivott meg belőle. Ez 350 gramm cukorbevitelt jelentett; mintha mintha 70 kockacukrot evett volna meg. A cukor hatására a korábban izmos és egészséges Prior teste drasztikusan megváltozott: sokat vesztett az izomtömegéből, és 76-ról 87 kilósra hízott.

A vérnyomása korábban 129/77 volt, a kóladiéta után ez 145/96 lett, ami jóval az ideális érték, a 120/80 fölött van. Ezek a felturbózott számok a férfinál jócskán megnövelték a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Prior azt is elmondta, hogy egy idő után rettentően sóvárgott a Coca-Cola után, és megrémült, hogy nem fogja nélküle bírni. Ráadásul a kóla az étvágyát is elrontotta, mivel a cukros sziruptól nem kívánta az ételt. De ne feledjük, a 10 doboz kóla, amit Prior megivott, az rengeteg, minden káros, ha túlzásba visszük a fogyasztását.

Nem minden pletyka igaz

Ez érvényes a kólával kapcsolatos mendemondákra is, több olyan rémhír is lábra kelt, amik nem fedik a valóságot. A Buzzfeed szakértője szerint nem igaz az az állítás, miszerint ha a foszforsav nem fedné el az egy doboz kóla elfogyasztásával szervezetbe vitt tíz teáskanálnyi cukrot, azonnal kihánynánk az italt, ahogy az is távol áll az igazságtól, hogy a koffein hatására agyunkban ugyanolyan folyamatok játszódnak le, mintha heroint használnánk. A koffein tévhitekkel ellentétben ugyanis nem növeli közvetlenül az agyunk dopamintermelését, és az inzulinrobbanás hatásáról szóló állítás sem pontos.

De mi van benne?

A recept természetesen titkos, de azt tudjuk, hogy az ízt rendszerint különböző citrusolajok, fahéj és vanília kölcsönzik, és hozzáadott koffeint tartalmaz, valamint karamellt és édesítőszert (például glükóz-fruktózszirupot vagy egyéb cukrot).

Forrás: Wikipédia

Ennyit iszunk, mi magyarok:

Egy 2019-es adat szerint Magyarországon 2018 júliusa és 2019 júniusa között 3 millió hektoliter, vagyis több mint 50 milliárd forintnyi kóla fogyott, ami a szénsavas üdítők belföldi forgalmának több mint 60 százalékát jelenti. Ez egy főre vetítve közel évi 30 litert és 5 ezer forintot jelent.

Fotó: Pexels